Uj Ember

2008.01.20
LXIV. évf. 3. (3101.)

Ingyenes
műsorújság-
melléklettel!

Főoldal
Címlap
Ismerjük meg, szól hozzánk!
Ökumenikus sajtótájékoztató a Biblia évéről
A Népek Apostolának jubileuma
Általa egymáshoz is közelebb kerülünk
Lelkiség
A kezdetben a vég
Szentírás-magyarázat
"Hogy egyek legyenek"
Homíliavázlat
A kenyértöréstől a szentmiséig (XXXIV. rész)
LITURGIA
A hét szentjei
A hét liturgiája
A év
Katolikus szemmel
"Imádság az imádságban"
Gondolatok az ökumenikus imahétre
Tiltakozni nem elég, segíteni kell...
Beer Miklós püspök az egészségbiztosítási törvényről és a keresztények tennivalóiról
Mikor nem szabad engedelmeskedni?
Sérülnek alapvető emberi jogaink
Élő egyház
"Ez az én szeretett fiam, őt hallgassátok"
Megnyitották a Biblia évét a debrecen-nyíregyházi egyházmegyében
Patronába hívogató
Egyházi tulajdonban...
Erős személyiséget neveljünk!
Családakadémia a missziós nővéreknél
Élő egyház
"A laicista Franciaország és pápista elnöke"
Fórum
Oroszország keresztény gyökerei
Integráció és szegregáció
Tűnődés a hétről
KÖNYVESPOLC
Joseph Ratzinger teológiájáról
Az Olvasó írja
Ünnepek utáni hangok
Fórum
A megalázott katolikus egyház új életre kelt
II. János Pál pápa tíz évvel ezelőtti, történelmi kubai látogatásáról
A sérült is teljes ember
Menedéket nyújtó közösségek: a Bárka és a Hit és Fény
Fórum
A szent fegyelem törvényei
Huszonöt éves az új Egyházi Törvénykönyv
Nagy idők tanúja volt
Negyven éve halt meg Shvoy Lajos püspök
Oldalfalva határában
ÁLMODIK A MÚLT
Fórum
Az ige és a szentség viszonyának új meghatározása
A Biblia éve (4.)
Ki csillapítja éhségüket?
A keresztény értékek és a média kapcsolatáról
Ifjúság
Ötezer művész Sydney-ben
Ifjúsági fesztivál is lesz a világtalálkozón
HÍRVILÁG
Ami vonzó, és ami ciki
Lelkipásztorok a tisztaságra nevelésről
Közösség- és személyiségfejlesztés
A Nagyító Alapítvány pályázata
Séta utca
Rejtvény
Lóugrás
Kultúra
Mitől imádság a Himnusz?
Töredék
Nézőtér
Puccini és a "globalizmus"
Hang-sorok
"Louvre" az arab világ szívében
Paletta
Fórum
A város egyik ékessége
A győri egyházmegye kincsei
Az örmények Velencéje
Mozaik
Emlékezés Szent Margitra
Szent Ágnes
AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY MÚZEUM KINCSEI
A doni hősökre emlékeztek
Kigördülő vonat
Jerzy Kawalerowicz búcsúja
Élelmes pesti madarak

 

Az örmények Velencéje

A Szent Márk teret védő oroszlánok mellől jól látható, szabályos négyszögletűnek tűnő sziget vonja magára a Velencében sétáló ember figyelmét. A szigeten templomtorony magasodik: az ott a San Lazzaro örmény kolostor, múzeum és könyvtár titokzatos világa.


1182-ben Velence leprabetegeinek börtöne volt, ahol ma is elevenen él a négyszáz évvel később élt Anton Surian örmény csodadoktor emléke, aki saját készítésű italaival és tablettáival eredményesen gyógyított sok-sok pestises beteget. A XVIII-XIX. században több tucat mechitharista szerzetes szorgos munkával alakította ki az örmény kulturális központot, amely ma kilenc páter földi paradicsoma. A szigetre nincs menetrendszerű hajójárat, de ha valaki mégis odatéved, azt szívesen fogadják. A bejárat közelében az angol költő, Byron látogatására emlékeztető tábla hirdeti a "velencei lagúna pupillájának" becézett sziget építészeti harmóniáját, a leírhatatlan békét, a történelmi értékek és a modern élet találkozásának összhangját.


Hogy kerültek ide örmények a hófödte Ararát lábától? Az örmény nép nyugalmas életének 1375-ben a mamelukok vetettek véget. Ezzel kezdődött a szétszóródás: Erdélytől Franciaországon át Hollandiáig, Szíriáig, Libanonig saját kolostorokkal, hospiciákkal, templomokkal, kulturális és művészeti tevékenységgel - de kolóniákban, diaszpórában.


Az örmény kultúra nyugati elterjedésének egyik kiindulópontja éppen a Velencében 1512-ben alapított nyomda lett, melyet továbbiak követtek Rómában, Milánóban, Firenzében. A történelem "örmény humanizmusról" beszél, oly erős volt irodalmi tevékenységük. Már a lateráni zsinat is 646-ban határozatot hozott egy Máriának és Szent Andrásnak szentelt római örmény kolostor létrehozásáról. Számtalan örmény kollégium virágzott Itália-szerte a XVIII. században. Az örmények Velencével való kapcsolata pedig már a város alapító okiratában is helyet kapott, és benne a San Teodoro-, a Szent Márk tér közeli San Geminiano e Mena- és a Santa Croce- templomok, ez utóbbi a Calle di Armeni utcában áll, egy átfogó felújítás után, 1982-ben örmény keresztény rítus szerint nyitotta meg újra kapuit. A Szent György-sziget temploma az örmény temető helyén épült.

A Serenissima egyik legrégibb okmányában olvasható a következő megjegyzés: "A nagy tekintélyű örmény baráti nemzet kereskedőinek köszönhető államunk jóléte!"

1715-ben egy Mechithar nevű szerzetes tizenkilenc örmény páterrel együtt menedéket kért a Serenissimától. Két évvel később már tulajdonuknak mondhatták San Lazzaro szigetét, mely a velencei örmény nyomdák és tudományos kollégiumok (napjainkban is működnek a Ca `Zenobio és Ca`Pesaro palotákban) centruma lett. Röviddel később, XI. Kelemen pápa engedélyezte a mechitharistarend megalapítását. Amikor Napóleon a kolostorok bezárásáról rendelkezett, San Lazzaro a béke és hit oázisaként tudományos tevékenységet is folytatott: latin és olasz nyelvű klasszikusok (Dante, Leopardi, Manzoni, Tasso és mások) műveit fordították és jelentették meg ó- és újörmény nyelven, és tanítottak is. A szigeten alapított szemináriumot, valamint a fent említett paloták örmény líceumait (továbbá Párizs, Isztambul, Buenos Aires és más helyen alapított iskoláikat) számtalan országból érkező örmény fiatal látogatja. Nem könnyű felvételt nyerni: legalább három élő idegen nyelv ismerete alapkövetelmény. Érthető, miért is kapta a rend a "Mechithar, a nevelő" ragadványnevet.

A sziget temploma és kolostora ma tekintélyes képgyűjteményt, archeológiai kincseket, több mint 150 ezer kötetnyi örmény és más nyelvű könyvritkaságot és 4500 örmény kéziratot őriz. Az 1789-ben alapított kiadó (és virágkorában harminchat nyelven működő nyomda) kéziratkonzerválással foglalkozó részlege ma is működik a XIV. századból származó kacskar, azaz örmény kereszt által védelmezett refugiumban. Az 1400-ban alapított templom refektóriumának falát Pietro Novelli freskója, az Utolsó vacsora díszíti. Az örmény ötvösművészet remekei, ezüstkötésű kéziratok, kézzel írt kódexek, porcelán- és képgyűjtemény jelentős adalékai a velencei kultúrának. Ma már csak kilenc szerzetes él és folytatja a tudományos munkát a szigeten, társaik a Campanile árnyékában alusszák örök álmukat.

Az örmény kultúra virágkorát idézi a felirat a Szent Márk-székesegyház bejárati oszlopain, a San Salvador- templomban Caterina Cornaro sírfeliratán, a San Marco legendás hírű lófiguráinak emlékében, melyeket I. Tiridates örmény király ajándékozott Nérónak. Alishan történész-költő szavainak őrzői ők, miszerint: "Ki merné állítani, hogy Velence dicsősége és ezzel együtt az örményeké ne tartana örökké?!"

Reviczky Katalin

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu