A szent fegyelem törvényei

Huszonöt éves az új Egyházi Törvénykönyv

XV. Benedek pápa (1914-1922), aki minden erejével azon volt, hogy megakadályozza az első világháború kitörését, sok fáradozásáért a "béke pápája" megtisztelő jelzőt kapta kortársaitól. Ennek a nagy pápának jutott osztályrészül, hogy a latin egyház első, Gasparri bíboros vezetésével és Serédi Jusztinián közreműködésével elkészült Kódexet 1917. május 27-én kihirdesse. A Providentissima Mater Ecclesia kezdetű apostoli rendelkezés szerint a római jog hármas felosztása (személyek, dolgok, cselekmények) alapján készült remekművet "örök érvényűnek" szánta.

A törvénykönyvet igazán csak azok értették, akik otthonosak voltak a latin nyelvben. Magyarországon csak "pult alatt" létezett egy fordítás, amely csak kevesek kezébe jutott el. Noha a hatvanas években Bánk József érsek kétkötetes Kánoni jog című kiváló műve már megközelíthetővé tette a latin egyház törvénykönyvét, ám az első, majd a második világháborút követő békediktátumok, a XX. század két totalitárius rendszere (a náci és a bolsevik) nagy társadalmi megrázkódtatásokat okoztak. Az egyház önértelmezése, a tudományok fejlődése, a lelkiség irányzatainak változásai szükségessé tették nemcsak a kánonok népi nyelvekre történő lefordítását, hanem az egész Kódexnek az új idők igényeinek megfelelő átdolgozását is.

Ezt ismerte föl XXIII. János pápa (1958-1963), aki sokak meglepetésére 1959. január 25-én, a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikában - a keresztény élet megújításának szándékától vezérelve - meghirdette, hogy Róma püspökeként egyházmegyei zsinatot, majd Szent Péter utódaként egyetemes zsinatot fog összehívni. A pápa nagy visszhangot keltett beszédében kijelentette, hogy a két esemény megkoronázásaként a Kódex korszerűsítésére is sor kerül.

A Kódex revíziójának szükségképpeni előfeltétele volt a II. vatikáni zsinat (1962-1965). Röviddel befejezése után, 1967-ben, a Püspöki Szinóduson a püspökök megfogalmazták a Kódex korszerűsítésének tíz irányelvét. A zsinat lelkipásztori szellemének megfelelően a megreformált törvénykönyv Krisztus hármas - főpapi, prófétai és királyi - küldetésére épül. Ebben a hármas küldetésben részesedik az egyház, és ebben az értelemben beszél a törvénykönyv a tanító egyházról, az egyház megszentelő feladatáról és kormányzói tevékenységéről. - Az új kánonok nem dörgedelmes hangon parancsolnak, hanem szelíd hangon rendelkeznek. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kell komolyan venni, nem kell betartani őket. Maga II. János Pál pápa (1978-2005) így kéri a Krisztus-hívőktől: "Felszólítjuk minden kedves fiunkat és leányunkat, hogy ezeket az előírásokat őszinte szívvel és jó szándékkal tartsa meg." - Igaz, az egyházban vannak büntető rendelkezések is. Tudni kell továbbá, hogy az egyházi törvénykönyv nem egy kis csoportnak készült, hanem az egész latin egyház számára. Ugyancsak ügyelni kell arra, hogy az egyház fegyelmi rendelkezéseinek mindig összhangban kell lenniük a tanítással.

Amikor huszonöt évvel ezelőtt, 1983. január 25-én, II. János Pál pápa a latin egyházra vonatkozó új Egyházi Törvénykönyvet kihirdette, Sacrae disciplinae leges kezdetű apostoli rendelkezésében a Kódex megújítását ezekkel a szavakkal indokolta: "A szent fegyelem törvényeit a katolikus egyház az idők során meg szokta reformálni és meg szokta újítani, hogy - mindig hűen az isteni alapítóhoz - kellően megfeleljenek a rábízott, üdvösségre vezérlő küldetésnek." A Szentatya elrendelte, hogy a Kódex "a továbbiakban az egész latin egyház számára törvényerővel rendelkezzék...". Vagyis értünk és nekünk íródott.

Ma senki nem hivatkozhat arra, hogy nem tud latinul, hiszen alighogy 1983. november 27-én hatályba lépett az Egyházi Törvénykönyv, Erdő Péter professzor fordítása már 1984-ben a Magyar Katolikus Püspöki Kar előírt engedélyét megkapta és a krisztus-hívők 1985-ben kézbe vehették a Kódex magyarázatokkal ellátott magyar kiadását. Ám nem elégséges a törvényeket ismerni. Azokat meg is kell tartani. A Gergely Egyetem 87 esztendős jogászprofesszorát, Urbano Navarrete jezsuita atyát XVI. Benedek pápa bíborossá kreálta. Egyszerű bíborosi címerében a jelmondata így hangzik: Dilexit Ecclesiam - Szerette az egyházat. Gratuláló levelemre öreg, remegő kézírással így válaszolt: "Kedves fiam! Imádkozzon értem, hogy megtartva egyházam törvényeit, mindig hűséggel szolgáljam Krisztust." Bárcsak minden katolikus ember így gondolkodna: megtartva az egyház törvényeit, hűséggel szolgálni Krisztust.

Csordás Eörs

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu