|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
A megalázott katolikus egyház új életre kelt II. János Pál pápa tíz évvel ezelőtti, történelmi kubai látogatásáról "A szeretet, az igazság és a remény szónokaként szeretnélek megerősíteni titeket a hitben, ösztönözni a reményben és bátorítani a szeretetben. Nyissátok meg szíveteket Krisztusnak! Engedjétek, hogy belépjen a családok, a társadalom életébe, és megújítson mindenkit" - tíz évvel ezelőtt ezekkel a szavakkal kezdte kubai lelkipásztori útját II. János Pál pápa. Történelmi jelentőségű látogatása során a szabadságjogok és az emberi méltóság tiszteletben tartására, az élet védelmére, a kommunista és a kapitalista gazdasági modell meghaladására is felhívta a figyelmet. A keresztényeket megerősítette hitükben, és arra buzdította, hogy keressék a párbeszédet minden jóakaratú emberrel. Az apostoli út tizedik évfordulóján a Karib-tengeri szigetország ismét a világ érdeklődésének középpontjába került. Kubát Kolumbusz fedezte fel 1492-ben. 1511-től spanyol gyarmat volt, majd 1898-tól az Egyesült Államok befolyása alá került 1959-ig, amikor a Fidel Castro vezette baloldali forradalom jutott hatalomra. Az egyházi iskolákat bezárták, az egyház vagyonát államosították, a hitélet a templomok falai közé szorult, de az 1935-ben a Vatikánnal felvett diplomáciai kapcsolat sohasem szakadt meg. Növekvő elszigeteltség és súlyos gazdasági nyomás nehezedett az országra, amely a kommunizmus bukásáig a Szovjetuniótól és csatlósaitól várhatott gazdasági és ideológiai segítséget. A tizenegymilliós Kuba lakosságának hetven százaléka katolikusnak vallja magát. A havannai bíboros érsek szerint azonban csupán három százalékuk gyakorló hívő, szentségekhez pedig ennél is kevesebben járulnak. A pápalátogatást megelőző években a kubai katolikus egyházban óvatos megújulás volt érzékelhető. A gyakorló hívek száma szinte a duplájára nőtt. Ennek okai között szerepelt a helyi katolikus egyház által húsz évvel ezelőtt meghirdetett megújulás, illetve a kommunista párt 1991-es döntése, mely szerint Kuba nem ateista, hanem laikus állam. A nyitás egyik jele volt, amikor 1996-ban Fidel Castro a Vatikánba látogatott, illetve, hogy évtizedek után munkaszüneti nap lett a karácsony. A pápalátogatás fellendítette a hitéletet. A kubai egyház ma egyszerre tradicionális és haladó. Sok fiatalt számlál, megtalálhatók benne a karizmatikus lelkiségek és a társadalmi-politikai nyugtalanságtól áthatott csoportok. A szigetország tizenegy egyházmegyéjében közel kétszázötven, jobbára idős pap tevékenykedik, akiknek fele külföldi állampolgár. Lelkipásztori munkájukat, valamivel nagyobb számban, szerzetes nővérek segítik. A havannai szemináriumban közel hetven kispap készül a papságra. A tíz évvel ezelőtti ötnapos pápalátogatás az érdeklődés középpontjába állította Kubát. A helyi egyház, de az ország vezetése is mindent megtett az út sikeréért. Engedélyezték a szabadtéri szentmiséket, a körmeneteket, a hívek minden templomban háromnapos lelkigyakorlattal készültek. A gyerekek házról-házra jártak, a Szentatya képét és a pápalátogatás programját osztogatták, hogy senki le ne késsen a találkozóról. A látogatás idejére a hatóságok munkaszünetet rendeltek el mindazokban a városokban, ahol megfordult a pápa. Mindenki szabadon részt vehetett a szentmiséken. Az elfelejtett és megalázott katolikus egyház új életre kelt. A kubaiak patrónája, a Szeretet Nagyasszonya közbenjárt népéért, hogy a hit új távlatokat nyerjen. A Forradalom terén húszméteres Krisztus-kép függött ezzel a felírással: Jézus Szíve, bízunk Benned! Santa Clarában a pápa a családok válságáról szólt. Elítélte az abortuszt és védelmezte a szülőknek a gyermekeik neveléséhez való elsődleges jogát. Camagüey-ben a fiatalokkal, a kubai egyház reménységével találkozott, figyelmeztetve őket az alkoholizmus, a kábítószer és az önzés veszélyeire. A keresztény fiatal maradjon hűséges Krisztushoz - mondta a pápa, majd este a kulturális élet képviselőivel találkozott. A történelem arra tanít - fogalmazott a Cobre-i Szűzanya szentélyében, hogy hit nélkül szertefoszlik az erkölcs, elhomályosul az igazság, de még a nemzet szolgálatát sem a legtisztább indítékok vezérlik. Eljött az óra, hogy új utakon induljon el Kuba. A helyi egyház feladata, hogy hidat építsen a szívek és az elmék találkozása számára - mondta látogatása végén Havannában, a Forradalom téren megtartott szentmise prédikációjában II. János Pál, kijelölve ezzel a jövő útját. XVI. Benedek pápa is fokozott figyelemmel kíséri a Karib-tengeri szigetország sorsát. A Szentszékhez akkreditált nagykövetekhez intézett legutóbbi beszédében külön említést tett Kubáról, együttműködésre bátorítva az ország valamennyi lakóját egy jobb jövő érdekében. Mint mondta, II. János Pál pápa egykori üzenete semmit sem vesztett aktualitásából. Ezt jelzi egyébként, hogy a lengyel pápa tiszteletére állított második szobrot áldották meg a napokban. Kubának sürgős változásokra van szüksége - hangsúlyozta idei újévi üzenetében Jaime Ortega y Alamino havannai érsek. Mint mondta, a társadalom minden szintjén növekszik az elégedetlenség. Az elmúlt év utolsó napjaiban Raul Castro maga is változásokat és széles körű társadalmi párbeszédet ígért. Hozzátéve ugyanakkor, hogy mindezeket a változásokat lassan, lépésről lépésre kell megvalósítani. Mindeközben a kubai társadalom több sebből vérzik. A korrupció, a vandalizmus, az iskolarendszer krízise, a rendőri hatalom túlkapásai, a kormányzati erők tehetetlensége jellemzi. Ideje, hogy az országon belül megtegyük mindazt, amit más nemzetektől elvárunk - mondják az egyre kritikusabb hangok, mintegy megismételve a Szentatya tíz esztendeje mondott szavait: eljött az óra, hogy új utakon induljon el Kuba. Papp Tamás
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|