Uj Ember

2008.01.20
LXIV. évf. 3. (3101.)

Ingyenes
műsorújság-
melléklettel!

Főoldal
Címlap
Ismerjük meg, szól hozzánk!
Ökumenikus sajtótájékoztató a Biblia évéről
A Népek Apostolának jubileuma
Általa egymáshoz is közelebb kerülünk
Lelkiség
A kezdetben a vég
Szentírás-magyarázat
"Hogy egyek legyenek"
Homíliavázlat
A kenyértöréstől a szentmiséig (XXXIV. rész)
LITURGIA
A hét szentjei
A hét liturgiája
A év
Katolikus szemmel
"Imádság az imádságban"
Gondolatok az ökumenikus imahétre
Tiltakozni nem elég, segíteni kell...
Beer Miklós püspök az egészségbiztosítási törvényről és a keresztények tennivalóiról
Mikor nem szabad engedelmeskedni?
Sérülnek alapvető emberi jogaink
Élő egyház
"Ez az én szeretett fiam, őt hallgassátok"
Megnyitották a Biblia évét a debrecen-nyíregyházi egyházmegyében
Patronába hívogató
Egyházi tulajdonban...
Erős személyiséget neveljünk!
Családakadémia a missziós nővéreknél
Élő egyház
"A laicista Franciaország és pápista elnöke"
Fórum
Oroszország keresztény gyökerei
Integráció és szegregáció
Tűnődés a hétről
KÖNYVESPOLC
Joseph Ratzinger teológiájáról
Az Olvasó írja
Ünnepek utáni hangok
Fórum
A megalázott katolikus egyház új életre kelt
II. János Pál pápa tíz évvel ezelőtti, történelmi kubai látogatásáról
A sérült is teljes ember
Menedéket nyújtó közösségek: a Bárka és a Hit és Fény
Fórum
A szent fegyelem törvényei
Huszonöt éves az új Egyházi Törvénykönyv
Nagy idők tanúja volt
Negyven éve halt meg Shvoy Lajos püspök
Oldalfalva határában
ÁLMODIK A MÚLT
Fórum
Az ige és a szentség viszonyának új meghatározása
A Biblia éve (4.)
Ki csillapítja éhségüket?
A keresztény értékek és a média kapcsolatáról
Ifjúság
Ötezer művész Sydney-ben
Ifjúsági fesztivál is lesz a világtalálkozón
HÍRVILÁG
Ami vonzó, és ami ciki
Lelkipásztorok a tisztaságra nevelésről
Közösség- és személyiségfejlesztés
A Nagyító Alapítvány pályázata
Séta utca
Rejtvény
Lóugrás
Kultúra
Mitől imádság a Himnusz?
Töredék
Nézőtér
Puccini és a "globalizmus"
Hang-sorok
"Louvre" az arab világ szívében
Paletta
Fórum
A város egyik ékessége
A győri egyházmegye kincsei
Az örmények Velencéje
Mozaik
Emlékezés Szent Margitra
Szent Ágnes
AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY MÚZEUM KINCSEI
A doni hősökre emlékeztek
Kigördülő vonat
Jerzy Kawalerowicz búcsúja
Élelmes pesti madarak

 

"A laicista Franciaország és pápista elnöke"

Ezzel a címmel kommentálta a baloldali beállítottságú olasz La Repubblica című lap Nicolas Sarkozy francia elnök karácsony előtti lateráni beszédét.


Federico Lombardi jezsuita, szentszéki szóvivő is a laikus állam fogalmát emlegette kommentárjában. Ennek a francia történelemben 1905-re nyúlnak vissza gyökerei, amikor - az 1879-től folyamatosan előretörő szabadelvű politika következményeként - a törvényhozás úgy mondta ki egyház és állam szétválasztását és az általános lelkiismereti és vallásszabadságot, hogy megtiltotta az államnak és a közületeknek a vallások bármiféle támogatását. A törvény nem ismerte el sem az egyházmegyék, sem a plébániák, sem a szerzetesrendek jogi személyiségét, csak úgynevezett kultuszközösségként tartotta számon őket.

Ettől kezdve a francia államnak máig alaptörvényévé vált egyház és állam e negatív előjelű szétválasztása. Ebből eredt például az, hogy nem vehette fel a francia kereszténydemokrata irányzatú párt nevébe ezt a jelzőt, és az is, hogy az Európai Unió korábban készülő "alkotmányába" éppen Franciaország miatt nem lehetett felvenni a földrész keresztény gyökereire szóló utalást.

A történelem orgonáján azonban Isten játszik... Így - bár a keletkezett jogbizonytalanság, szegénység és paphiány miatt - a francia egyház először igen súlyos helyzetbe került, megszabadult viszont számos történelmi terhétől. Idővel aztán éppen szegénysége és szerénysége nagy értékévé vált, és mára a francia társadalom lassan növekvő rokonszenvvel tekint az egyházra. Ezt vette nyilván észre Sarkozy elnök már miniszter korában. És most - mint Federico Lombardi fogalmazott - "elismerte országa keresztény gyökereinek fontosságát. Az állam laicitásának új és pozitív felfogása mellett szállt síkra. Eszerint kívánatos és lényegbevágó a hívek és az egyház hozzájárulása a társadalom közös építéséhez." Az elnök egyrészt elég erős többséggel rendelkezik ahhoz, hogy ennek az új szemléletnek hangot adjon, másrészt érzékeli az elmúlt száz esztendő változásait az egyház és a társadalom arculatában egyaránt.

Nicolas Sarkozy beszédében részletesen felidézte Franciaország szerepét a keresztény kultúrában, lelkiségben, a francia szentek, katolikus írók, művészek, gondolkodók és teológusok jelentőségét. Nem feledte Jean-Marie Lustiger bíboros méltatását és a római kúriában dolgozó Etchegaray, Poupard és Tauran bíborosok említését. De a francia katolikus államférfiakat, Charles de Gaulle tábornok, Valéry Giscard d´Estaing és elődje, Jacques Chirac neve sem maradt ki áttekintéséből.

Beszédében kifejezetten szólt arról, hogy az állam laicitása nem jelentheti a vallás és egyházak társadalmi veszélyként való kezelését. Az egyház és állam szétválasztása pozitív értelemben természetesen lelkiismereti és vallásszabadságot jelent, de a párbeszéd keresését is az egyházakkal és hívő emberekkel. Az állam e pozitív laicitása a korszerű egyházpolitika szemlélete.

Rosdy Pál

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu