A város egyik ékessége

A győri egyházmegye kincsei

Győr műemlékekben a második leggazdagabb vidéki városunk. Utcái, épületei a történelmi korszakok egész sorát idézik elénk. Templomok, paloták, jellegzetes sarokerkélyek, múzeumok őrzik azt a Győrt, amelyben ezer éve kulturális, építészeti és természeti értékek sora ötvöződik. Szakrális műemlékei az ezeréves magyar kereszténység emlékei is. A feltételezések szerint az egyházmegyét Szent István királyunk alapította. Bizonyítéka ennek a pécsi püspökség alapítólevele, amit 1009-ben a győri székesegyházban állítottak ki.

Filigrándíszes kehely 1500-ból

A győri püspökség a középkor idején végig vezető szerepet töltött be. Az Árpád-korból híres püspökök álltak az egyházmegye élén. Az egyik Szent László király idején a német származású Hartvig volt, aki később Könyves Kálmán megbízásából Szent István történetét írta meg. Szintén győri püspök volt Péter, akit Anonymusszal azonosítanak, és aki a Gesta Hungarorum szerzője. Nagy Lajos féltestvére, Kálmán püspök kezdte a székesegyház gótikus átépítését, amit azóta is folyamatosan megújítanak. A város és az egyházmegye végigélte azokat a hányattatásokat, amelyek a magyar történelem szomorú eseményeivel is összefonódtak. Tatárdúlás, gyújtogatás, német seregek fosztogatása, hatalmi harcok, csaták. Szerencsére azonban a térség és a város nem csupán rossz napokat látott. A viszontagságok ellenére sok szakrális értéket is meg tudott őrizni. Ezek a közös kincsek tekinthetők meg a győri kincstárban.

Úrmutató Németjárfalváról (XVI. század)

A kincstár története főként a székesegyházéhoz kapcsolódik. A tárlat magját azok a tárgyak képezik, amelyeket a székesegyház sekrestyéjében őriztek. Másik része akkor került Győrbe, amikor az első világháború alatt és után menekítették az egyházmegye plébániáinak értékes tárgyait.

Ez utóbbiból jött létre az egyházmegyei múzeum, amely a régi papnevelde épületében kapott helyet. 1989-ben pedig a múzeum tárgyaiból és a székesegyház kincseiből született meg az a kiállítás, amelyik ma a Győri Egyházmegyei Kincstár néven látogatható. A kiállítást Hajtóné Kolba Judit muzeológus - aki ma az egyházmegyei gyűjtemények szakfelügyelője - rendezte. Létrejöttét a kezdetektől máig szakértő figyelemmel kíséri.

A gyűjteményt egy 1989 után visszakapott épületben helyzték el, amelynek másik felében ma idős papok számára létesült otthon működik. Ebben az épületben található az a híres könyvtár is, amely hatvanhétezer könyvet, köztük ősnyomtatványokat és kéziratokat is őriz. Ez a könyvtár azonban főként szakemberek, kutatómunkát végzők által látogatott. Anyagából néhány darab azonban látható a kiállításon.

A kincstár állandó anyaga az esztergomi bazilika után a második leggazdagabb gyűjtemény, mely időrendi sorrendben mutatja be a tárgyakat. Elsősorban ötvösmunkákban bővelkedik: gótikus, sodronyzománcos, illetve filigrános kelyheket láthatunk a XV. századból, melyek főként a székesegyházból származnak. Vannak azonban az egyházmegye területéről való, hasonló korú munkák is. A kiállítás értékes darabja az az 1400-as évekből származó miseruha, amelyen egy később ráhelyezett Mátyás-címer található. A hagyomány úgy tartja, hogy Mátyás királytól kapta ajándékba a püspökség.

A magyarországi gótikus ötvösség egyik legcsodálatosabb darabját is itt őrzik, az 1500-as évekből való úrmutatót, amely eredetileg a pozsonyi klarisszáké volt. Szent Klára és Orsolya alakja van rajta. Amikor II. József feloszlatta a rendeket, akkor került át egy falusi plébániára Németjárfalura, majd onnan vásárolta meg a XX. század elején Várady Lipót győri püspök, és adományozta a székesegyháznak.

Szép és értékes darabok azok a XVI-XVII. századból való győri ötvösműhelyben készült tárgyak, amelyek közé tartozik az a kehely is, melynek ajándékozóját név szerint ismerjük. Értékes darabja a tárlatnak az a kilencvenöt centiméter magas talpas kereszt, amit Hetesi Pethe Márton püspök készíttetett Ulmban.

A XVII-XVIII. századból főként német és bécsi munkákat őriz a kincstár. Augsburgból származó kelyhet, amely a passió jeleneteit ábrázolja. Szintén augsburgi mester keze nyomát őrzi egy igen értékes kézmosókészlet is. Több bécsi munka is felbukkan a gyűjteményben. Megtekinthető egy érdekes és modern hatású úrmutató is, amelyet Keresztély Ágost készíttetett Regensburgban. Talpazatának tetején két angyal fogja az ostyatartót, amelyet kicsi felhők és sugarak vesznek körül. A latin felirat szerint 1701-ben ajándékozták a székesegyháznak.

Meg kell említenünk Zichy Ferenc nevét, aki 1743 és 1783 között volt püspök, s talán a legnagyobb hatású főpap volt Győrben. Felújíttatta a székesegyházat, és számos liturgikus tárggyal gazdagította a kincstárat. Ebből az időből maradt fenn egy filigrándíszítéssel, zománcmunkával, ékkövekkel kirakott kehely, amely Krisztus kínszenvedését ábrázolja. De erre az időszakra datálható az a filigrándíszítésű pásztorbot is, amelynek felső részén Szűz Máriát ábrázolják a gyermekkel, a másik oldalán pedig Keresztelő Szent Jánost. A bot nyelének fölső végén pedig a Zichy-család címere látható.

A XVIII. század végéről a legcsodálatosabb a lőcsei születésű Szilassy János által készített úrmutató, melyet úgynevezett tűzben pikturált képecskékkel díszítette a mester. A tárlatnak ez az egyik legnevezetesebb ékessége.

Az ötvöstárgyakon kívül tartalmaz a gyűjtemény miseruhákat is. Ezek közül különlegesek azok a bőrből készült festett kazulák, amelyek valószínűleg a majki kamalduli kolostorból kerülhettek Győrbe.

A tárlaton bemutatott püspöki mellkeresztek és gyűrűk között látható Keresztély Ágost briliánsokkal és smaragddal díszített mellkeresztje is, amely egy festményen is feltűnik.

A tárlatot rendező és lapunk számára bemutató Hajtóné Kolba Judit a kincstár mai állapotával kapcsolatban rámutatott néhány nehézségre. A csökkenő támogatás következtében egyre kevesebb pénz jut a kiállítás korszerű fenntartására és az értékes tárgyak restaurálására. Ha a mai állapotok a jövőben nem változnak, akkor bekövetkezhet a baj. Létszámhiánnyal is küzd az intézmény: jelenleg egyetlen ember látja el a pénztárosi, teremőri és tárlatvezetői feladatokat. A tárlat elvileg mindig látogatható, de a fenti okok miatt előre be kell jelentkezni. A kényszerhelyzetben idén március helyett csak májusban nyílik és október végén be is zár a kiállítás.

A kincstár az amúgy is sok kulturális kincsben bővelkedő Győr városának és az egyházmegyének csakugyan egyik ékessége.

Koncz Veronika

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu