ÁLMODIK A MÚLT

A Lehmanból lett Lemhényben

Hogy közel négy évtizeddel ezelőtt jártam a háromszéki Lemhényben, azt e fénykép bizonyítja, de akárhogyan is gondolkodom, nem emlékszem, hogyan is kerültem oda. Talán Sepsiszentgyörgyről vagy Esztelnekről? Talán... De hogy jártam ott, az bizonyos, hiszen fényképeztem a teljesen elhagyatott Szent Mihály-templomot, amelyet erődített fal vesz körül. (Ma a templom magányosan áll a hegyen, mert Lemhény és Kézdialmás egykori közös temploma mellett mindkét helyen, lenn, a faluban templomot, illetve imaházat építettek.)

A település 1332-ben Lehman, Lehmen néven jelentkezik az okiratokban. Az 1567-es regestrum Vencze néven jegyzi, 61 kapuval. 1616-ban Lemhény a neve.

1332-ben plébániatemploma van, amelynek védőszentje Szent Mihály. A terjedelmes várfalakkal és két bástyával körülölelt templomot a barokk korban, 1776-ban annyira átalakították, hogy nem lehet megállapítani, mi maradt a XIV. század eleji épületből, illetve a gótikus kori újításból, módosításból. De hogy régi épület, azt bizonyítja diadalívén levő felirata: "Olim erat Scriptum 1510."

Orbán Balázs a Székelyföld leírásában feljegyzett itt egy hitregét, amely akkor a nép között élt. A rege szerint a Szent Mihály hegyén "még a kereszténység első századaiban épült régi templom összeomladozván, újat kellett építeni. A kényelmöket tekintő lemhényiek az új egyházat falujokban kezdették építeni, de a mit nappal raktak, éjjel mindig lerontották az angyalok s az anyagot visszahordották a Sz.-Mihály hegyre; ebben Isten akaratját hívén nyilvánulni a lemhényiek, felhagytak tervökkel, s oda a régi templomhelyre, a Lemhény és Almástól egyenlő távolságra levő előfokra építék fel a vidék szépítésére oly jelentékenyen befolyó templomot. E hitregét félelmes bizalommal suttogva, hogy más ne hallja (mert szent dolgokkal nem szabad e szentföldön tréfálni) ekként értelmezte egy almási öreg. Az almásiaknak - úgymond - bajos lett volna a távol Lemhénybe járni templomba, s azért eszélylyel ugy szedték rá a lemhényieket, hogy éjjel fehér ingeket öltve, lebonták az azon napon épült falakat, s fehér ökrök által vont szekereken visszavitték a Szent-Mihály hegyre. A lemhényiek az éj sötétében mozgó fehér serget angyaloknak hívén, felhagytak önző és az almásiakat károsító tervök kivitelével."

Kézdivásárhelyen túl, a történelmi határ szélét koszorúzó Kárpátok alján található egymást követő falvak: Lemhény, Haraj, Hilib, Gelence, Zabola, Páva, Kovászna, Körös, Papolc, Zágon - mind őrállomásai voltak a haza határszélének. Elmondható, még ha hihetetlen is, hogy nemcsak voltak, de ma is azok. Bizonyítja az itt élő katolikus lakosság és ez a templom is, amelyet az elmúlt évtizedben szépen helyrehoztak.

Móser Zoltán

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu