A jóra irányítja az emberi szabadságot

Magyar zarándokként Fatimában

Akik naponta imádkozzák a rózsafüzért, olyanok, mint a gyermekek, akik mindennap találnak időt arra, hogy odamenjenek édesapjukhoz, hogy vele legyenek, kimutassák hálájukat, szolgáljanak neki, meghallgassák tanácsait és áldását fogadják - írja elmélkedésében a rózsafüzérről Lúcia nővér, majd hozzáteszi: így áramlik a szeretet a gyermektől az apa felé és az apától a gyermek felé kölcsönös odaadásban.

Mi is a rózsafüzér imádságával a szívünkben és az ajkunkon érkeztünk Fatimába a magyar zarándokcsoporttal, közel ötvenen, hogy hálát adjunk Istennek a történelmünkben megnyilvánult gondoskodásáért, és azért, hogy életünket, szeretteinket, nemzetünket Szűz Mária Szeplőtelen Szívének oltalmába ajánljuk.

Mindehhez a fatimai jelenések 90. évfordulója szolgáltatott alkalmat, amelyről most, október 12-én és 13-án templomszenteléssel és a pápai legátus által bemutatott szentmisével emlékeztek meg. Az új, kör alakú, százhuszonöt méter átmérőjű, tízezer embert befogadó Szentháromság-templomot Alexandros Tombazis görög ortodox építész tervei alapján emelték. Mellette egy harmincnégy méteres óriási kereszt vonja tekintetünket az ég felé. A templomba vezető tizenhárom kapu Krisztust és a tizenkét apostolt szimbolizálja. Az épület körül XII. Piusz, VI. Pál és II. János Pál pápa, valamint José Alves Correia da Silva - a jelenések idején élt helyi püspök - szobrait helyezték el. A világ negyedik legnagyobb templomát több százezer hívő jelenlétében Tarcisio Bertone bíboros államtitkár szentelte fel. A szertartáson a portugál államfő és a miniszterelnök is jelen volt.

Az egész világról közel ezer pap érkezett. Afrikai, latin-amerikai, ázsiai papokkal együtt vonultunk nyolcan magyar lelkipásztorok a Szentháromság-templom óriási bronzkapuja felé. A menetben, a mögöttem haladó szlovák paptestvér meghatottan újságolta, hogy járt a fatimai magyar kálvárián, és a Szent István-kápolna Magyarok Nagyasszonya-szobra előtt a magyar és a szlovák nép kiengesztelődéséért imádkozott. Én a szepességi vértanú püspök, Jan Vojtassák boldoggá avatásáról kérdeztem őt, ő pedig Mindszenty bíboros boldoggá avatása ügyének állásáról érdeklődött.

A Szentháromság-templom homlokzati falán a négy teljes rózsafüzér titkait ábrázoló húsz réz domborművet helyeztek el, alattuk pedig a világ összes nyelvén szentírási idézetek olvashatóak. Nem kell sokat keresnie a magyar zarándoknak, hogy rátaláljon az anyanyelvén visszaköszönő Szent Pál-i sorokra: "A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek közössége legyen veletek!" Belül, a templom főoltára mögött, az égből, az Istentől leszálló új várost, a Jelenések könyvének mennyei Jeruzsálemét idézi egy hatalmas méretű mozaik, előtte egy monumentális bronzfeszület. A szent városba bevezető kapu fölött a misztikus bárány képe látható, falain belül pedig a szentek, közöttük is jól kivehető a Szűzanya a látnok gyermekekkel. Nekünk, magyaroknak könnyen eszünkbe jut erről a mozaikszerű, aranyban úszó ábrázolásról a krakkói Isteni Irgalmasság-bazilika magyar kápolnája. A közel ötórás templomszentelés nemcsak nekünk tűnt egyetlen pillanatnak, de a kint rekedt százezreknek is, akik a szertartás végén sem hagyták el helyüket, hanem továbbra is a téren együtt virrasztva, imádkozva várták a másnapi, jubileumi szentmisét. Fénytengerben úszott a régi és immár az új templom közötti tér, amikor a rózsafüzértizedek végén mondott Gloria Patri et Filio, et Spritui Sancto imádságra a jelenlévők égő gyertyáikat a magasba emelték.

Másnap, október 13-án, maroknyi magyar zarándokcsoportunk is részt vett az ünnepi szentmisén. A szertartást vezető Bertone bíboros így fogalmazott: napkelettől napnyugatig Mária szívének szeretete meghódította a népek szívét, reményt és vigasztalást nyújtva nekik. Bízzuk magunkat ismét a Szűzanya szívére. Ezt tettük mi is, amikor a szentmisét követően végigjártuk a Magyar Kálváriát, és annak utolsó állomásán - elődeink szellemében - a szentpétervári és a soroksári zarándokokkal egy időben, velük együtt ajánlottuk életünket, szeretteinket, nemzetünket ismét a Gondviselő Isten szeretetébe.

Ahol elárad a bűn, ott túlárad a kegyelem - ez a Szent Pál-i gondolat volt zarándokutunk mottója. II. János Pál pápa az őt ért merénylet után így fogalmazott: egy anyai kéz irányította a golyó pályáját, megengedve a haldokló pápának, hogy megálljon a halál küszöbén. A jövő nincs megváltoztathatatlanul megszabva, s a kép, amelyet a pokol erőiről a látnok gyermekek szemléltek, nem előre elkészített filmfelvétel az elkerülhetetlen jövőről. Az egész látomás arra szolgál, hogy mozgósítsa és a jóra irányítsa az emberi szabadságot - fogalmazott a Hittani Kongregáció prefektusaként a 90 évvel ezelőtti fatimai jelenésekről XVI. Benedek pápa.

Papp Tamás

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu