|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
Könyvespolcra Új katolikus dogmatika A dogmatika a keresztény hit igazságait megvilágító, azoknak rendszerét bemutató teológiai tudományág. Fő sajátossága, hogy rendszerezetten és a teljességre törekedve igyekszik összefoglalni az egyház hitét. Nyilvánvaló, hogy hitünk igazságait különböző módszerekkel lehet összefoglalni. Ezért nincs abban semmi meglepő, hogy több új magyar nyelvű katolikus dogmatika látott napvilágot a közelmúltban. A legújabb megjelentetését gyakorlati szempontok is indokolták. A II. vatikáni zsinat után használt két, jól ismert tankönyv (Gál Ferenc Dogmatika; Előd István Katolikus dogmatika) ma már szinte elérhetetlen az érdeklődők és a teológiát tanulók számára. Ezt a hiányt igyekezett pótolni a Theodor Schneider által szerkesztett, kétkötetes német dogmatikai kézikönyv magyar kiadása (Vigilia, 1996). Az elmúlt években azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a Schneider-féle dogmatika nem tankönyv, hanem kézikönyv: az oktatásban nem problémamentes a használata. Nem eléggé didaktikus, és vannak olyan részei, amelyekben nincs eléggé világosan megfogalmazva a katolikus hit. Ezért jelentős Gerhard Ludwig Müller regensburgi püspök, volt müncheni dogmatikaprofesszor német nyelvű munkájának magyar kiadása. Az egyetemi tankönyvnek készült dogmatikát a Kairosz Könyvkiadó jelentette meg, Erdő Péter bíboros, prímás, érsek pozitív, a könyv sajátosságait összefoglaló ajánlásával. Figyelemre méltó az is, hogy ez a katolikus dogmatikakönyv - 1994. évi megjelenése óta - eddig tizenegy kiadást élt meg. Nyilvánvaló, hogy ennek is vannak hiányosságai (páldául aránytalanságok az egyes fejezetek terjedelmében), mégis megalapozottan állíthatjuk: ez az új magyar nyelvű dogmatika az egyház hitének korszerű, áttekinthető összefoglalását adja a papság, a kispapok, a teológiát tanuló világiak és a teológia iránt komolyan érdeklődők számára. Ez a dogmatika is a napjainkra leginkább jellemző hermeneutikus módszert követi, ami azt jelenti, hogy egy sajátos "hármas lépésben" fejti ki az egyház hitét. Egy-egy téma kifejtésénél mindig a Szentírásból indul ki, majd a dogmatörténeti részben bemutatja, hogy Krisztus egyháza a Szentírásból kiindulva hogyan értette meg fokozatosan az adott kinyilatkoztatott igazságot, végül pedig következik a szisztematikus reflexió. A katolikus dogmatikának négy forrása van. Az első és legfontosabb a Biblia, az Isten szava mint hitünk legfőbb normája. Katolikusként nem fogadhatjuk el a reformáció alapelvét, hogy a Szentírás volna a kinyilatkoztatás egyedüli forrása (sola scriptura), ezért a Szentírás mellett a szenthagyományra és a tanítóhivatali megnyilatkozásokra is odafigyel a teológus, hogy hűségesen értelmezze a kinyilatkoztatást. Sőt, még a keresztény nép élő és megélt hitét, a "hitérzéket" (sensus fidelium) is szem előtt tartja a jó dogmatikus. A most megjelent dogmatika szerzője különösen is fontosnak tartotta, hogy minden fejezetben közölje a tanítóhivatali megnyilatkozásokat, hogy az olvasó a vélemények sokaságában is egyértelműen lássa az egyház tanítását. A szerző a könyv előszavában sajátos célkitűzését így fogalmazza meg: "A Katolikus dogmatika című tankönyv arra helyezi a hangsúlyt, hogy első tájékozódást nyújtson, és eleget tegyen azon olvasó igényének, aki biztos ismereteket akar szerezni a keresztény hit eredetéről, irányáról és jövőjéről." Egy tankönyvnek szánt dogmatikai mű szerzője - amikor a hitet akarja közvetíteni és elmélyíteni - nem veszhet el a vélemények és nevek tömkelegében, hanem arra törekszik, hogy a szilárd tanítást a hallgatók igényének megfelelően érthetően kifejtse. Igazat kell adnunk Gál Ferencnek, sokunk tanítómesterének, aki egyik könyvének előszavában a következőket írta: "Úgy gondolom, az igehirdetés és a teológiai előadás csak akkor számíthat elfogadásra, ha nem véleményeket közöl, hanem az olvasót elvezeti a hittel való találkozásra, sőt a hit szerzőjével, Jézus Krisztussal való találkozásra" (A teológus az egyházban - Budapest 1973, 5). Remélhetőleg ez a most megjelent katolikus dogmatika is sokakat megerősít a hitben és a Krisztust követő keresztény életben. (G. L. Müller, Katolikus dogmatika, Kairosz Kiadó, 2007, 830 oldal; 5900 Ft). Dolhai Lajos A Katolikus Egyház Magyarországon Tetszetős külsejű, vékony füzetben foglalta össze a püspöki konferencia sajtóirodája - Szerdahelyi Csongor vezetésével - a hazai katolikus egyházi szervezeteket és legfontosabb adataikat. A cím természetesen akár vastag kötetre való anyagot is rejthetne, de jelen esetben csak az alapvető tájékoztatás volt a cél. Ennél rövidebben, világosabban aligha lehetne összefoglalni az egyház, az egyházmegyék, a püspöki konferencia, annak állandó tanácsa, a titkárság, püspökkari bizottságok, végül a központi intézmények fogalmát. Török József professzor nem kevésbé tömören, öt oldalon (3 ábrával) ismerteti az egyházmegyék történetét. A püspöki konferencia központi intézményeiről és egyéb országos jelentőségű katolikus intézményekről, valamint két nemzeti kegyhelyünkről is hasznos tudnivalókat nyújt a kézikönyv. Az adatok között mélyen elgondolkodtatókat is találunk. A magyarországi egyházmegyék 2004-2006-os hitéleti statisztikáját érdemes tanulmányozni. Itt csak a keresztelések és temetések adatait emelem ki (lekerekítve). Keresztelés 2004-ben és 2005-ben 46 ezer volt, 2006-ban 45 ezer. Temetés 2004-ben 70 ezer, 2005-ben 71 ezer, 2006-ban 80 ezer. Az esztergom-budapesti főegyházmegye - nyilván Budapest "jóvoltából" a legrosszabb képet adja: 2006-ban 6 ezer keresztelés és 24 ezer temetés történt. A keresztelések száma csökken, a temetéseké növekszik. Kevesebben kérik újszülött gyermekük megkeresztelését? Romló egészségügyünk és egészségi állapotunk tükröződik az adatokban? Valamelyest ezek is. De legfőképp a születések számának állandó csökkenése, a hazai népesség tragikus fogyatkozása. Az értékes kis kézikönyv utolsó oldalán talált statisztikai táblázat bizony elszomorító. De egyszersmind ösztönzője annak a lelkipásztori programnak, munkának, amely éltetni és Istenhez vezetni törekszik Isten magyarországi népét. (A Katolikus Egyház Magyarországon. 2007 - Az MKPK Titkársága megbízásából a Szent István Társulat gondozásában.) (rosdy) Jezsuita rendtörténeti tanulmányok P. Szilas Lászlót, 1963-tól a római rendtörténeti intézet tagját 80 éves korában értékes tanulmánykötettel köszöntötték rendtársai és más neves kutatók. A kötet nemcsak az ünnepeltnek, de az egész magyar történetírás számára értékes ajándék. Aki eddig talán csak a Kis magyar egyháztörténet szerzőjeként ismerte P. Szilast, most képet kaphat történész-levéltárosi, nevelői, lelkipásztori munkásságáról. A P. Lukács László és P. Polgár László vezetésével kialakult római magyar rendtörténeti műhelyt bemutató, Molnár Antal-tanulmány összegzi kimagasló teljesítményeiket. Történelmünk erőszakos fordulata után (1950) néhány jezsuita páter hivatástudata és magyar elkötelezettsége nagyot alkotott. A kötet gazdag anyagából nehéz kiemelni néhányat. P. Szabó Ferenc tanulmányára fel kell hívni a figyelmet, mely Pázmány kiegyensúlyozott véleményét mutatja be a kegyelemvitában. Tempfli Imre a legégetőbb mai egyházi problémát érinti, amikor ismerteti a papnevelésről 2003-ban Mainzban tartott konferencia javaslatait. Szelestei N. László a hazai Jézus Szíve-tisztelet XVII. századi kezdeteit mutatja be. Szilárdfy Zoltán pedig ezúttal Xavéri Szent Ferenc hazai ikonográfiáját vázolja. R.Várkonyi Ágnes professzor asszony arról számol be, hogy a kolozsvári jezsuiták 1705-ben nagy költséggel diadalkaput építtettek a győztesnek remélt II. Rákóczi Ferenc fogadására. A kötet legujabb kori tanulmányai közül Gárdonyi Máté írását kell említenem a KALOT történetének utolsó mozzanatáról, Kerkai Jenő 1948-as "falumanrézás" somogyi kísérletéről. Fejérdy András pedig a magyar állambiztonsági szerveknek - feltehetőleg szovjet hatásra - a jezsuita rendről kialakított primitív ellenségképéről írt. (Historicus Societatis Iesu. [Jézus Társasága történésze] Szilas László-emlékkönyv. Szerkesztette Molnár Antal, Szilágyi Csaba, Zombori István. METEM-könyvek 62. Budapest, 2007) N. T.
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|