Uj Ember

2007.11.04
LXIII. évf. 44. (3090.)

Hamarosan megjelenik
a Família
novemberi száma!

Főoldal
Címlap
Jó volt a kezdet
Meg kell osztanunk reményünket
Erdő Péter-interjú a Zenitben
Moszkvából Minszkbe
Kondrusiewicz érsek búcsúja
Az igazság szolgálatában
Konferencia Esztergomban
Osztrák vértanú boldoggá avatása
A lisszaboni megegyezés
Lelkiség
Az átformáló tekintet
Szentírás-magyarázat
Még győzhet a forradalom
Homíliavázlat
A kenyértöréstől a szentmiséig (XXIV. rész)
LITURGIA
A hét szentjei
Életige - november
A hét liturgiája
C év
Katolikus szemmel
1956 után...
A Kádár-rendszer az egyházzal szemben
Élő egyház
Családok nélkül nincs jövő!
Közép-európai találkozó Szombathelyen
A béke szolgálata - Lourdes-ban is
Hazánkban készítették elő a jubileumi katonai zarándoklatot
Gyémántmise - és az első kapavágás
Páty katolikusainak kettős ünnepe
Szent Márton-hét Szombathelyen
Egyházi és városi rendezvények - ünnepi mise a nunciussal
Szent Mór-ünnep Pécsett
Élő egyház
A világegyház tükre
Az új bíborosokról
Fórum
Könyvespolcra
Új katolikus dogmatika
De hol az orvos?
Tűnődés a hétről
Az Olvasó írja
Városmissziók
Fórum
A jóra irányítja az emberi szabadságot
Magyar zarándokként Fatimában
Oldódni kezd a feszültség?
Oroszország és a katolikusok
Fórum
Egészségtelen megoldás
Az Egyesült Államok példája...
Hitvallóként beteljesített küldetés
Ötvenhatos megemlékezések Európában
"Álmodjanak boldog Magyarországról..."
Az első világháború hősi halottai
Fórum
Isten törvénye az emberben
Jelenits István és Csepregi András a tízparancsolatról
"Rátermettséggel és égő buzgósággal..."
Öt éve halt meg Naszályi Emil
Egynek a legkisebb testvéreim közül...
Fejlesztés előtt a miskolci hospice-szolgálat
Ifjúság
Az Élet útja
Egyetemisták zarándoklata Csobánkától Esztergomig
Ponyva
Az őszinte, meghitt párkapcsolatért
Szeretetre éhezők között
A mai világ kihívásairól Szombathelyen
REJTVÉNY
CSIGAVONAL
Kultúra
Hamuba írt betűk
Európa három szeglete
Kulturális fővárosok diákjai találkoztak Pécsett
Isten mosolyában
Czigány György Prokop Péter-díjára
Noteszlap
Paletta
Fórum
Szomszédainknál, Szlovéniában
Szent Erzsébet-emlékek nyomában itthon és külföldön (18.)
Mozaik
Mátyás-Graduale
Borromei Szent Károly
AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY MÚZEUM KINCSEI
A gyerekek kezdeményezték...
A Lehmanból lett Lemhényben
ÁLMODIK A MÚLT
Hétköznapi hangulatjavítók
A hangulatjavítás

 

Könyvespolcra

Új katolikus dogmatika

A dogmatika a keresztény hit igazságait megvilágító, azoknak rendszerét bemutató teológiai tudományág. Fő sajátossága, hogy rendszerezetten és a teljességre törekedve igyekszik összefoglalni az egyház hitét. Nyilvánvaló, hogy hitünk igazságait különböző módszerekkel lehet összefoglalni. Ezért nincs abban semmi meglepő, hogy több új magyar nyelvű katolikus dogmatika látott napvilágot a közelmúltban.

A legújabb megjelentetését gyakorlati szempontok is indokolták. A II. vatikáni zsinat után használt két, jól ismert tankönyv (Gál Ferenc Dogmatika; Előd István Katolikus dogmatika) ma már szinte elérhetetlen az érdeklődők és a teológiát tanulók számára. Ezt a hiányt igyekezett pótolni a Theodor Schneider által szerkesztett, kétkötetes német dogmatikai kézikönyv magyar kiadása (Vigilia, 1996). Az elmúlt években azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a Schneider-féle dogmatika nem tankönyv, hanem kézikönyv: az oktatásban nem problémamentes a használata. Nem eléggé didaktikus, és vannak olyan részei, amelyekben nincs eléggé világosan megfogalmazva a katolikus hit.

Ezért jelentős Gerhard Ludwig Müller regensburgi püspök, volt müncheni dogmatikaprofesszor német nyelvű munkájának magyar kiadása. Az egyetemi tankönyvnek készült dogmatikát a Kairosz Könyvkiadó jelentette meg, Erdő Péter bíboros, prímás, érsek pozitív, a könyv sajátosságait összefoglaló ajánlásával. Figyelemre méltó az is, hogy ez a katolikus dogmatikakönyv - 1994. évi megjelenése óta - eddig tizenegy kiadást élt meg. Nyilvánvaló, hogy ennek is vannak hiányosságai (páldául aránytalanságok az egyes fejezetek terjedelmében), mégis megalapozottan állíthatjuk: ez az új magyar nyelvű dogmatika az egyház hitének korszerű, áttekinthető összefoglalását adja a papság, a kispapok, a teológiát tanuló világiak és a teológia iránt komolyan érdeklődők számára.

Ez a dogmatika is a napjainkra leginkább jellemző hermeneutikus módszert követi, ami azt jelenti, hogy egy sajátos "hármas lépésben" fejti ki az egyház hitét. Egy-egy téma kifejtésénél mindig a Szentírásból indul ki, majd a dogmatörténeti részben bemutatja, hogy Krisztus egyháza a Szentírásból kiindulva hogyan értette meg fokozatosan az adott kinyilatkoztatott igazságot, végül pedig következik a szisztematikus reflexió.

A katolikus dogmatikának négy forrása van. Az első és legfontosabb a Biblia, az Isten szava mint hitünk legfőbb normája. Katolikusként nem fogadhatjuk el a reformáció alapelvét, hogy a Szentírás volna a kinyilatkoztatás egyedüli forrása (sola scriptura), ezért a Szentírás mellett a szenthagyományra és a tanítóhivatali megnyilatkozásokra is odafigyel a teológus, hogy hűségesen értelmezze a kinyilatkoztatást. Sőt, még a keresztény nép élő és megélt hitét, a "hitérzéket" (sensus fidelium) is szem előtt tartja a jó dogmatikus.

A most megjelent dogmatika szerzője különösen is fontosnak tartotta, hogy minden fejezetben közölje a tanítóhivatali megnyilatkozásokat, hogy az olvasó a vélemények sokaságában is egyértelműen lássa az egyház tanítását. A szerző a könyv előszavában sajátos célkitűzését így fogalmazza meg: "A Katolikus dogmatika című tankönyv arra helyezi a hangsúlyt, hogy első tájékozódást nyújtson, és eleget tegyen azon olvasó igényének, aki biztos ismereteket akar szerezni a keresztény hit eredetéről, irányáról és jövőjéről."

Egy tankönyvnek szánt dogmatikai mű szerzője - amikor a hitet akarja közvetíteni és elmélyíteni - nem veszhet el a vélemények és nevek tömkelegében, hanem arra törekszik, hogy a szilárd tanítást a hallgatók igényének megfelelően érthetően kifejtse. Igazat kell adnunk Gál Ferencnek, sokunk tanítómesterének, aki egyik könyvének előszavában a következőket írta: "Úgy gondolom, az igehirdetés és a teológiai előadás csak akkor számíthat elfogadásra, ha nem véleményeket közöl, hanem az olvasót elvezeti a hittel való találkozásra, sőt a hit szerzőjével, Jézus Krisztussal való találkozásra" (A teológus az egyházban - Budapest 1973, 5).

Remélhetőleg ez a most megjelent katolikus dogmatika is sokakat megerősít a hitben és a Krisztust követő keresztény életben.

(G. L. Müller, Katolikus dogmatika, Kairosz Kiadó, 2007, 830 oldal; 5900 Ft).

Dolhai Lajos

A Katolikus Egyház Magyarországon

Tetszetős külsejű, vékony füzetben foglalta össze a püspöki konferencia sajtóirodája - Szerdahelyi Csongor vezetésével - a hazai katolikus egyházi szervezeteket és legfontosabb adataikat. A cím természetesen akár vastag kötetre való anyagot is rejthetne, de jelen esetben csak az alapvető tájékoztatás volt a cél. Ennél rövidebben, világosabban aligha lehetne összefoglalni az egyház, az egyházmegyék, a püspöki konferencia, annak állandó tanácsa, a titkárság, püspökkari bizottságok, végül a központi intézmények fogalmát. Török József professzor nem kevésbé tömören, öt oldalon (3 ábrával) ismerteti az egyházmegyék történetét.

A püspöki konferencia központi intézményeiről és egyéb országos jelentőségű katolikus intézményekről, valamint két nemzeti kegyhelyünkről is hasznos tudnivalókat nyújt a kézikönyv.

Az adatok között mélyen elgondolkodtatókat is találunk. A magyarországi egyházmegyék 2004-2006-os hitéleti statisztikáját érdemes tanulmányozni. Itt csak a keresztelések és temetések adatait emelem ki (lekerekítve).

Keresztelés 2004-ben és 2005-ben 46 ezer volt, 2006-ban 45 ezer. Temetés 2004-ben 70 ezer, 2005-ben 71 ezer, 2006-ban 80 ezer.

Az esztergom-budapesti főegyházmegye - nyilván Budapest "jóvoltából" a legrosszabb képet adja: 2006-ban 6 ezer keresztelés és 24 ezer temetés történt.

A keresztelések száma csökken, a temetéseké növekszik. Kevesebben kérik újszülött gyermekük megkeresztelését? Romló egészségügyünk és egészségi állapotunk tükröződik az adatokban? Valamelyest ezek is. De legfőképp a születések számának állandó csökkenése, a hazai népesség tragikus fogyatkozása.

Az értékes kis kézikönyv utolsó oldalán talált statisztikai táblázat bizony elszomorító. De egyszersmind ösztönzője annak a lelkipásztori programnak, munkának, amely éltetni és Istenhez vezetni törekszik Isten magyarországi népét.

(A Katolikus Egyház Magyarországon. 2007 - Az MKPK Titkársága megbízásából a Szent István Társulat gondozásában.)

(rosdy)

Jezsuita rendtörténeti tanulmányok

P. Szilas Lászlót, 1963-tól a római rendtörténeti intézet tagját 80 éves korában értékes tanulmánykötettel köszöntötték rendtársai és más neves kutatók. A kötet nemcsak az ünnepeltnek, de az egész magyar történetírás számára értékes ajándék.

Aki eddig talán csak a Kis magyar egyháztörténet szerzőjeként ismerte P. Szilast, most képet kaphat történész-levéltárosi, nevelői, lelkipásztori munkásságáról. A P. Lukács László és P. Polgár László vezetésével kialakult római magyar rendtörténeti műhelyt bemutató, Molnár Antal-tanulmány összegzi kimagasló teljesítményeiket. Történelmünk erőszakos fordulata után (1950) néhány jezsuita páter hivatástudata és magyar elkötelezettsége nagyot alkotott.

A kötet gazdag anyagából nehéz kiemelni néhányat. P. Szabó Ferenc tanulmányára fel kell hívni a figyelmet, mely Pázmány kiegyensúlyozott véleményét mutatja be a kegyelemvitában. Tempfli Imre a legégetőbb mai egyházi problémát érinti, amikor ismerteti a papnevelésről 2003-ban Mainzban tartott konferencia javaslatait. Szelestei N. László a hazai Jézus Szíve-tisztelet XVII. századi kezdeteit mutatja be. Szilárdfy Zoltán pedig ezúttal Xavéri Szent Ferenc hazai ikonográfiáját vázolja. R.Várkonyi Ágnes professzor asszony arról számol be, hogy a kolozsvári jezsuiták 1705-ben nagy költséggel diadalkaput építtettek a győztesnek remélt II. Rákóczi Ferenc fogadására.

A kötet legujabb kori tanulmányai közül Gárdonyi Máté írását kell említenem a KALOT történetének utolsó mozzanatáról, Kerkai Jenő 1948-as "falumanrézás" somogyi kísérletéről. Fejérdy András pedig a magyar állambiztonsági szerveknek - feltehetőleg szovjet hatásra - a jezsuita rendről kialakított primitív ellenségképéről írt.

(Historicus Societatis Iesu. [Jézus Társasága történésze] Szilas László-emlékkönyv. Szerkesztette Molnár Antal, Szilágyi Csaba, Zombori István. METEM-könyvek 62. Budapest, 2007)

N. T.

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu