Az Olvasó írja

Városmissziók

Az esztergomi városmiszsziós élményektől felbuzdulva, az itteni kis csapatból többen is bekapcsolódtunk az egy héttel a miénk után megrendezett budapesti misszióba is. Nagyságrendben természetesen nem lehet összehasonlítani a kettőt, hiszen a fővárosban több helyszínen közel 1500 rendezvény igyekezett közelebb vinni az emberekhez Istent. Mégis büszkék lehettünk, hiszen számos, a mieinkhez hasonló kis plébánia önálló programja közel sem volt olyan színvonalas, mint az esztergomi egy hét választéka.

Budapesti kollégáink kíváncsian faggattak eredményeinkről, ötleteket is cseréltünk, és a magunkkal hozott lelkesedést sikerült többekre is átragasztani. Érdekes volt belecsöppenni a Blaha Lujza tér vagy a Moszkva tér forgatagába, ahol naponta több százezer ember fordul meg, és sokan álltak meg a figyelemfelkeltő zenék, vagy rövid színdarabok - na és persze a Szentlélek jelenlétének - hatására. A járókelők összetétele is nagyon vegyes volt: diákok, hajléktalanok, munkából hazafelé siető családapák, fontos üzletemberek, gyerekeiket sétáltató édesanyák, ráérő nyugdíjasok, vagy éppen városnéző külföldi turisták. A reakciók is sokfélék voltak: volt, aki kíváncsian megállt egy kicsit, aztán valami nagyon fontos dolog elszólította. Volt, aki érdeklődve kérdezősködött, hosszan figyelte a történéseket, és látszott rajta, hogy megérintette valami. Persze sokan voltak, akik kemény szívvel elfordították a fejüket, és rohantak tovább, de értük is sokan imádkoztak és fognak is még imádkozni. Láttam könnyes szemmel, meghatódva, Isten szeretete által mélyen megérintve imádkozó hajléktalant, vagy olyan biztonsági embert, aki véletlenül éppen ott teljesített szolgálatot a rendezvényen, és kért bennünket, hogy segítsünk neki imádkozni, mert érzi, hogy itt most történik valami.

A Westend bevásárlóközpont tetőterasza a missziós héten fesztiválhangulatú zenei színpaddá alakult, ahol színvonalas hazai és külföldi keresztény zenekarok léptek fel, és hirdették az evangéliumot az összesereglett, jórészt fiatal közönségnek. Megható volt látni, hogy a többezres tömeg egy szívvel kiáltja Jézus nevét, és önfeledten táncolva ünneplik az örök élet örömhírét.

Számomra élmény volt látni, ahogy megmozdult a környék Istent szerető közössége, hogy bátran és büszkén kiálltunk a hitünk mellett, és nem rejtettük a véka alá a mécsesünket, pontosan, ahogy Jézus is tanította. Szívből remélem, hogy sikerült sokaknak továbbadni a lángot, és hogy az egyre növekvő egyházunk fénye messzire elvilágít, és mint egy világítótorony fénye irányt mutat a sötét tengeren bolyongó, eltévedt hajóknak!

Szánthó Roland

Esztergom

Szent Teréz látogatása Bözsi néninél

Immár 27 éve újra itthon vagyok, Pécsett - korábban 42 éven át dolgoztam India-Pakisztánban, a katolikus miszszióban, a rawalpundi Szent Család Kórházban, és 12 évet az ausztráliai Sydney-ben, a Kis Szent Teréz Kórházban.

Mikor hallottam, hogy a Kis Szent Teréz-ereklye ide, Pécsre is eljön, igen boldog voltam. Úgy éreztem, értem jött, azért, hogy megkérdezze, mit is csinálok öregen, 95 éves fejjel. Őszintén megvallom, nemigen tudok már semmit tenni, én már csak amolyan "imádkozó sáska" vagyok...

Kis Szent Teréznek nagyon megörültem, mert bizony Magyarország missziós területté vált. Nagyon szomorú látni a sok hitetlen embert, a lelkükben talán parázslik még az Isten szeretete, de sajnos ritkán használják fel jól. Szükségünk van a segítségedre, Kis Szent Teréz! A nép nagyon lehangolt, a mosoly eltűnt sokak arcáról, akiket még úgy ismertem, mint mosolygós barátnőimet. Fáradtnak, gyengének érzik magukat, rohanás, munka, üres élvezet keresése a mindennapokban... Manapság sokaknak ez az élete, de nemcsak nálunk, az egész világon ez látható.

Jöjj, Kis Szent Teréz, hullasd rózsáidat a kifáradt magyar népre! Küldj szent papokat, akik e nagy munkában segíteni tudnak. Mária országa nem veszhet el!

Az egyházak sincsenek megbecsülve, fölszentelt fiatal papjaink közül is vannak, akik elfordulnak az oltártól. Istenem, micsoda szörnyűség, ha nem látják az emberek Krisztus szellemét, erejét, hitét egy papban... De, Istennek hála, voltak mártír papjaink is, akik hűséggel és odaadással szolgáltak, és példájukkal és imáikkal támogatják paptestvéreiket ma sem könnyű szolgálatukban.

Szent Teréz látogatása hozzon reményt, hogy meg tudjuk érezni, hol hibáztunk. Segítsen ki bennünket a bűnből! Vezessen arra a kis boldog, keskeny útra, amelyen ő is sokszor érezte a világ és a lelkek nyomorúságát, amely mégis mosolyt hozhat az arcunkra.

Bözsi néni

Bernadett nővér

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu