AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY MÚZEUM KINCSEI

Borromei Szent Károly

Borromei Szent Károly (1538-1584) nagybátyjának, IV. Piusz pápának "jobb szeme" volt. Igazi tudós pap: a régészeti feltárások támogatója, helytörténeti művek írásának előmozdítója. Ugyanakkor Milánó jótevője, amolyan második Szent Ambrusa. A trienti zsinat szellemében megreformálta a papképzést, tökéletesítette az anyakönyvezést, plébániákat, árvaházakat, menhelyeket, kórházakat és népkonyhákat alapított.

1576 augusztusában pestisjárvány tört ki Milánóban. A városlakókat elöljárói elhagyták, Károly azonban, vizitációs útjáról visszatérve, felkarolta őket, sőt, a betegápolásról útmutatót adatott ki. Szentté avatása után kultusza főként a járványok idején erősödött meg: VI. Károly császár (uralkodott 1711-1740) is egy pestisjárvány alatt tett fogadalma miatt építtette fel a bécsi Karlskirchét.

Az esztergomi Keresztény Múzeum gyűjteményében látható kisméretű színvázlat Borromei Szent Károlyt áldoztatás közben láttatja. Előtte három beteg (feltételezhetően egy család) ül a földön, háta mögött pedig a gyertyákkal három ministráns hajol előre. A táj, a templomrészlet, a földön szétszórt ruhadarabok közt vergődő szerencsétlenek háborúra engednek következtetni: a vöröses-barnás színhasználat is ezt az érzést erősíti meg. A művész Caspar Franz Sambach osztrák festő (1715-1795), aki szinte a VI. Károly alatt dúló pestisjárványba született bele. 1751 és 1754 között kezdte el kivitelezni a Brno melletti Slavkov plébániatemplomának oltárképét - ehhez készült a vázlatunk. Kompozíciója nem saját invenció, hanem Pierre Mignard a római San Carlo ai Catinari-templom számára festett főoltárképét vette alapul, valószínűleg egy de Poilly-metszet közvetítésével. A boroszlói születésű Sambach Bécsben látogatta a képzőművészeti akadémiát (ahol a történelmi festészetet tanulta) és Georg Raphael Donner műhelyét. 1762-től ugyanott tanár, majd egy évtizeddel később már igazgató. Így könnyen érthetők a művén felfedezhető Troger- és Maulbertsch-hatások.

A templom számára több más témájú vázlatot is készített, amelyeket most Bécs, illetve Budapest őriz; az esztergomi vásznát Simor János érsek vásárlásának köszönhetjük. Témája, a nyájáért önmagát feláldozó pásztor nemcsak a késő barokk művészeti alkotások közül emeli ki a festményt.

Dragon Zoltán

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu