|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
Moszkvából Minszkbe Kondrusiewicz érsek búcsúja Tadeusz Kondrusiewicz érsek, akinek a fehéroroszországi Minszk-Mohilev metropolitai székbe történő áthelyezését szeptember végén hozta nyilvánosságra a Vatikán, október 24-én búcsúzott a moszkvai, az Istenanyáról elnevezett főegyházmegyétől. A papság és a szerzetesközösségek mellett az orosz egyházi és politikai közélet nevében megjelent személyiségek elismerő szavakkal méltatták a főpásztor tizenhat éves oroszországi tevékenységét. Az ugyancsak október 24-én, a RIA Novosztyi által szervezett sajtótájékoztatón Kondrusiewicz érsek röviden vázolta az oroszországi katolikus egyház helyzetét. 1991-ben nyolc katolikus pap volt az országban, és két katolikus templom működött. Ma a négy egyházmegye 230 plébániáján mintegy háromszáz pap dolgozik. 1918-tól a kilencvenes évekig nem volt az országban papképzés, ezért húsz országból érkeztek a papok és a szerzetesrendek tagjai. A Szentpétervárott megnyílt papnevelő intézet eddig negyvenöt felszentelt papot adott. A főpap külön kiemelte a világiak képzését segítő, orosz nyelvű katolikus könyvkiadás és sajtó eredményeit. Komoly nehézségként említette, hogy a plébániák harmada nem rendelkezik saját templommal. Moszkvában különösen élő a probléma, ahol hat plébánia van, de csak két templom. A fővárosban vasárnaponként a huszonhét szentmisét tizenhárom nyelven mondják. A protestáns egyházakkal és vallási közösségekkel kialakult együttműködést kifejezetten jónak ítélte. Ugyanakkor nem titkolta, hogy az orosz ortodox egyházzal való kapcsolatban, amelyet "dinamikusan fejlődőnek" nevezett, voltak nehézségek. Határozottan megerősítette korábbi kijelentését, hogy soha nem volt célja ortodox hívők katolikussá tétele. Ez ellene mond személyes belső meggyőződésének, de a katolikus egyház tanításának is. Viszont állást foglalt az emberek szabad döntési joga mellett. Emlékeztetett az esetleges nézeteltérések tisztázására hivatott néhány éve felállított katolikus-ortodox vegyes bizottságra. Meggyőződésének adott hangot, amikor kijelentette: "Krisztust kell a középpontba helyezni, így fogunk egymáshoz is közelíteni." Megerősítette, hogy a katolikus egyházpolitika három fő iránya a továbbiakban is változatlan marad: folytatni az evangelizációt, a hívek képzését; fejleszteni a kapcsolatot a társadalommal és az állammal; erősíteni a többi felekezettel és vallással, elsősorban az ortodox egyházzal az együttműködést. Egy püspök szavait idézte: "a kommunizmus idején kiálltuk a szabadság hiányának a próbáját, most a szabadság próbáját éljük", és a szekularizált világban a keresztények közös tanúságtételét létkérdésnek nevezte. Az ország lelki megújulása alapvetően az ortodox egyház feladata, de a kis létszámú katolikus egyház kész átadni az egyetemes egyház tapasztalatát. Valamilyen szinten máris működik a tapasztalatok átadása. Külön megemlítette az érsek a különböző nemzetiségű és kultúrájú emberek között végzett munkát, a karitatív tevékenységet, a katolikus egyház szociális tanítását és a fejlődés érdekében végzett munka során szerzett tapasztalatokat. A sajtókonferencia végén Tadeusz Kondrusiewicz érsek Evezz a mélyre! címmel frissen megjelent könyvét dedikálta az újságíróknak, és ezzel ajándékozta meg a kúria épületében tartott esti fogadás vendégeit is. (vizsolyi)
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|