Szent Erzsébet-emlékek nyomában itthon és külföldön (17.)

Prágában - díszmagyarban

Európai emlékeink között feltétlenül meg kell említenünk egy igazán patinás főváros magyar vonatkozásait. A sajátos hangulatáról, kedves és megrázó legendáiról, kopott és megújuló utcáiról nevezetes, sokarcú város - a gótikus, a reneszánsz és a barokk építészeti remekművekben bővelkedő - "Arany Prága" lépten-nyomon tárja elénk közös történelmünk szomorú és dicső - olykor sorstársként is megélt - emlékeit. A neves magyarokhoz fűződő más emlékek környezetében például éppen itt találkozunk Árpád-házi Szent Erzsébet egyik legérdekesebb, "legmagyarosabb" ábrázolásával.

Egy másik Szent Erzsébet-szobor

Prága óvárosi oldaláról, a Staré Méstótól induljunk úti célunkhoz, a vár irányába. Mielőtt rálépünk a Károly hídra, vessünk egy pillantást a Szent Ferenc-templomra a hídtoronyig húzódó Krizovnické Námestin. A hídról a Moldva partjára visszatekintve az Erzsébet által kedvelt rend templomára, felvetődhet az utasban a gondolat: vajon hány csehországi ferences kolostor vagy templom rejtheti a harmadrendi Árpád-házi Szent Erzsébet művészi megformálását, festmény vagy akár szobor formájában? Hiszen vannak szép számmal ferences kolostorok Csehországban is, hogy csak néhányat említsek: Prágában, Plzenben, Chebben, Kadanban... S mivel ezek "feltérképezése" még a jövőben esedékes, ezért jelenleg csak egyetlen - de igazán szem előtt lévő és különleges - Szent Erzsébet-szoborhoz "sétáljunk" fel most a prágai várba, a más magyar emlékeket is bőséggel őrző Hradzsinba.

A magyar emlékeket is őrző Szent Vitus-dóm

A "Száztornyú Prága" óvárosi részét, a "pesti oldalt" tehát elhagyva, a Moldva felett haladjunk át a Károly hídon a "budai oldalra", a mozgalmas barokk szobrok között.

A vár díszudvarának főbejárata a Mátyás-kapuval a Hradzsin tér felől

A cseh főváros fölé magasodó várnegyedre tekintve néha óhatatlanul felerősödhet bennünk a kérdés - a "Mátyás-év" előtt különösen -, vajon hol raboskodhatott az ifjú Hunyadi Mátyás 1457 őszén és telén? De sok más kérdés is felmerülhet. Például: merre lakott és halt meg Mátyás bátyjának, Hunyadi Lászlónak elfogatója, V. László? Ő éppen itt, Prágában bubópestis áldozataként hunyt el 17 éves korában. Halálhíre megrázó körülmények között érkezett Prágából Tours-ba, ahová éppen díszes magyar küldöttség érkezett képviseletében, leánykérőbe. A Saint Julien-templomban francia menyasszonyával való esküvője idején "támadta meg" a súlyos kór. (Az eljegyzési lakoma a hírvivő hírére ekkor átalakult halotti torrá.) Vagy a vár melyik épületében élt Jagelló Ulászló, aki szintén magyar királyként is uralkodott? Mindezekre csak részben kaphatnak választ honfitársaink a sokszor átalakított, de egyes elemeiben mégis csak igen jól megmaradt - a budainál jóval kevesebb vihart megért - cseh királyi várban.

Szent György-szobor a Szent Vitus-dóm oldalában

A korábban megépült négy saroktoronyból például hármat Mátyás fogsága idejére lebontottak, az egyetlen megmaradt torony akkoriban csak az adósoknak szolgált börtönül, ezért nem valószínű, hogy ő ott raboskodott volna. Jagelló Ulászló palotamaradványai pedig a harmadik várudvarból nyíló Královsky palácnál, a még XII. századi fejedelmi, úgynevezett Sobeslav-kastély romjai felett találhatók.

Szent Erzsébet díszmagyarban a Hradzsin tér Mária-oszlopán (Golarits István felvétele)

De ne siessünk előre, szépen haladjunk a Károly hídról lelépve, a kisoldali kettős hídtorony alatt, s induljunk el a Mostecka utcán. Először bal felől, kissé távolabb a Szűz Mária-templom, majd jobbról a Kisoldali téren, a Szent Miklós tiszteletére emelt gyönyörű barokk templom tűnik fel. Persze lehetne bolyongani a Kisoldal egyéb szépségei, kopott sikátorai, antikváriumai s a királyok által is látogatott évszázados sörpincéi között...

De álljunk meg egy pillanatra a Kisoldali tér (a Malostranské námesti) nyugati oldalán, a 13-as számot viselő épületnél, a Liechtenstein-palota előtt! A jezsuiták által épített Szent Miklós-templom oldalához simul a jezsuita rendház. Ezzel szemközt emelkedik a palota, melynek falára egy fontos emléktáblát helyeztek. Arra emlékeztet, hogy az ifjú II. Rákóczi Ferenc herceg - az egyszerűbb magyar diákok által is jócskán látogatott - prágai Károly Egyetemen töltötte (1690-92 között) tanulóéveit, és egy idő után itt lakott. Emlékirataiból, feljegyzéseiből sok mindent megtudunk ezekről az időkről. A Kisoldalon - a túloldali Újvárosból átköltözve - már ifjú arisztokrata módjára élt. Innen járt óráira ("szerfölött nagy tudásvággyal"), itt volt lakosztálya, három szolgával, titkárral, komornyikkal, innen indult esetenként az elmaradhatatlan vadászatokra.

Mi továbblépve, a Nerudova utcán haladunk, és némi lépcsőzés után (a Schwarzenberg-palota és a hradcany Városháza között) érkezünk meg arra a hatalmas térre, amely egyben a mindenkori vár bejárata, és központi tere a Hradzsin tér, Hradcanské Námesti elnevezéssel.

Elénk tűnik a vár - akárcsak a hídról, mint megannyi pontjáról a városnak - és a Szent Vitus-katedrális gótikus épülettömbje. A katedrálisra tekintve rögtön eszünkbe jut a cseh királyok e mauzóleumának két jelentős magyar vonatkozása: a csehországi birtokára visszavonult, 1602-ben végképp lemondott erdélyi fejedelemnek, Báthory Zsigmondnak az úgynevezett Zsigmond-kápolnában felkereshető sírhelye; valamint egy nevezetes esemény 1856-ból, amikor is Liszt Ferenc itt vezényelte Esztergomi miséjét. Ekkor, a tiszteletére rendezett díszvacsorán találkozott először Bedrich Smetanával, későbbi hűséges barátjával. (A cseh zeneszerzőről elnevezett nagy hírű prágai Smetana-teremben és a Mozarteumban később már Bartók adott a prágai közönségnek koncerteket, 1925-ben.) A Szent Vitus-dóm tövében a magyarországi középkori szobrászat egyik legszebb alkotásának másolatát minden várlátogató látja. A Kolozsvári testvérek Szent György-szobrának eredetijét a közeli Szent György-kolostor kép- és szobortárában őrzik. (A szobornak Kolozsváron, Budapesten és Londonban vannak még másolatai.)

Térjünk vissza a térre, a Hradcanské Námestire, ahol Szent Erzsébet szobrával találkozhatunk! Az egykori tér már a XIV. század elején itt kialakult jobbágytelepülés, majd a kifejlődő várbeli városrész központi tere, később a várkapuk előtti vásárok piactere. Éppen a mi Budánk elfoglalásának évében, 1541-ben errefelé tűzvész pusztított. Az újjáépítést követően azonban a főúri paloták lassan kiszorították a kereskedőket és a polgárokat a környékről. 1547-ben itt végezték ki nyilvánosan a Habsburg-elleni felkelés vezetőit. Újabb paloták épültek, s a várbejárat előtti parkos terület egyre inkább reprezentációs szerepet kezdett betölteni. A díszudvar felé tekintve láthatjuk az úgynevezett barokk Mátyás-kaput, amelyet II. Mátyás császár, magyar király építtetett 1614-ben.

Ma a Szent Benedek-templom, a Toszkánai Palota, az Érseki Palota által közrefogott, szép fáktól övezett tér egyik ékessége az 1736-ban felszentelt Szűz Mária-szoborcsoport. Annak emlékére állították az emlékművet, hogy ezt a városrészt az égi segítség megóvta, vagyis a Prágát is elérő pestis e környékét csodával határos módon elkerülte.

A szoborcsoporttal díszített Mária-oszlopot Ferdinand Maximilian Brokoff 1725 és 1728 között készítette, de a felállított alkotást csak 1736-ban szentelték fel.

A háromszög alapú kettős talapzatra elhelyezett álló és ülő szoboralakok között ott találhatók Prága városának védőszentjei, akiknek a városrész polgárai a vésztől való megmenekülésüket köszönhetik. Az alsó talapzat alakjai: Nepomuki Szent János, Szent Erzsébet, Szent Péter, Szent Norbert, Szent Flórián és Borromeo Szent Károly. A fentiek: Vencel és Adalbert. Az oszlop tetején a Szeplőtelen Szűz Mária alakja áll, amely már másolat, eredetije a Cseh Nemzeti Múzeum kőtárának egyik szép darabja.

A Brokoff-féle mesterműnek, az ő szobrászati realizmusának egyik számunkra megkapó, egészen különleges, a Hradzsin bejárata közelében sok-sok turista által is látható részlete: a díszmagyarban, zsinóros díszítésű ruhában megformált koronás Árpád-házi Szent Erzsébet. A kőszobor-ábrázolás szerint a díszruhás szent fonott kosárból kenyércipót nyújt egy előtte térdelő koldusnak. Csehországban is évszázadok óta tisztelik a valóságos szociális gondoskodás egyetemesen elismert magyar szentjét...

Szöveg és kép:

Messik Miklós

Magyar Emlékekért a Világban Egyesület

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu