|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Az egyháztörténelem legnagyobb boldoggá avatása A római Szent Péter téren október 28-án José Saraiva Martins bíboros, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusa a spanyol polgárháború (1936-1939) 498 vértanúját fogja boldoggá avatni. Az új boldogok közül kettő püspök, 24 pap, 462 szerzetes, egy diakónus, egy szubdiakónus, egy szeminarista kispap és hét világi hívő. A szerzetesek közül öt nem spanyolországi születésű volt: ketten francia szaléziek, ketten mexikóiak (egy karmelita és egy domonkos) és egy kubai ágostonos szerzetes. A vértanúk közül 145-en 20-30 évesek voltak, 18-an 16-19 éves fiatalok. Legtöbbjük, 489-en 1936-ban haltak vértanúhalált, heten 1937-ben, ketten pedig még 1934 októberében Észak-Spanyolországban lettek az egyházüldözés áldozatai. Ezzel a boldoggá avatással a polgárháborús egyházüldözés feldolgozásának fontos szakasza zárul le. Korábban a Szentszék nem kívánta még inkább megosztani a spanyol társadalmat. II. János Pál azonban elérkezettnek látta az időt, hogy e vértanúk is az oltár tiszteletére jussanak. Wojtyla pápa tizenegy alkalommal avatott boldoggá vagy szentté polgárháborús vértanút. Eddig 479 vértanúra vonatkozó 37 ügy fejeződött be. Azóta különböző spanyol egyházmegyék 46 további boldoggáavatási ügyet indítottak el, mely 863 vértanút érint. Ezek között jóval több a világi hívő, mint az eddigiek között. Az október 28-i boldoggá avatást eredetileg a falakon kívüli Szent Pál-bazilikában kívánták megrendezni, de a spanyolországi zarándokok nagy száma miatt a spanyol püspöki konferencia kérte a Szent Péter térre áthelyezni. Október 5-én a spanyol főpásztorok Rómában, az Augustinianum Patrisztikai Intézetben akadémiai ülést tartottak a következő témáról: A vértanúk évszázada és a vallásüldözés Spanyolországban 1934 és 1939 között. P. Juan Antonio Martínez Camino jezsuita, a Spanyol Püspöki Konferencia főtitkára bemutatta az alkalomra megjelent Kik ők és honnan jönnek? A XX. század 498 vértanúja Spanyolországban című könyvet. A kötetben megtalálható az összes vértanú fényképe és rövid életrajza. Hangoztatta, hogy a spanyol egyházüldözés része volt a XX. századi diktatúrák keresztényüldözéseinek. (r.p.)
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|