"Meg kellett szólalnunk!"

Egyházi állásfoglalás az egészségügyi reformtervezetről

A társadalmi párbeszédet kívánta elősegíteni a hazai egészségügyi rendszer igazságosabbá tétele érdekében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) és a Faludi Ferenc Akadémia október 16-ai közös konferenciája a magyar egészségügyi rendszer reformjáról, különös tekintettel arra, hogyan érintik a tervezett átalakítások a szegényeket és a betegeket. Október végén kerül a parlament elé az - érintett szakmai és civil szervezetek által egyöntetűen elutasított vagy legalábbis kifogásolt - egészségügyi törvényjavaslat. "Ebben a helyzetben meg kellett szólalnunk!" - mondta Beer Miklós püspök, az MKPK Egészségügyi Bizottságának elnöke a konferencia sajtótájékoztatóján. A püspök állásfoglalást tett közzé az igazságosság érvényesüléséről az egészségügyben.

Olyan átfogó társadalmi intézményrendszerünk van, amelynek működési alapjait elsősorban nem az uralkodó elit akarata, hanem a munkavállalók és a munkáltatók együttműködést kereső önszerveződése teremtette meg - olvasható a püspök állásfoglalásában - , amely Európában is jó megoldásnak számít(ott). A kötelező részvételen alapuló Országos Társadalombiztosító Intézet felállítása már 1928-ban megtörtént. A múlt században kialakult rendszer a szocializmus idején módosult. Az állam a méltánytalanul alacsonyan tartott bérek fejében mindenkinek élete végéig ingyenes egészségügyi ellátást ígért, de a visszatartott pénz nem került bele az egészségbiztosítás rendszerébe. Ez is része a mai államadósságnak - állapítja meg Beer Miklós. Az állásfogalás szerint az egészségbiztosítás olyan intézményrendszere hazánknak, amelyben a szolidaritás elve érvényesül(t). Az egészségügyben ma még közjogi garanciákkal és kényszerekkel biztosítani lehet, hogy a tehervállalás az anyagi képességek, az igénybevétel pedig az egészségügyi szükséglet alapján történjék.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Igazságosabb és testvériesebb világot! című körlevelében (1996) sajnálatosnak nevezte, hogy több év elteltével sem sikerült közmegegyezésre jutni számos alapvető kérdésben, és nem jött létre valódi társadalmi összefogás az ország hosszú távú érdekeinek figyelembevételével. Az egészségbiztosítási rendszer jelenlegi reformkoncepciója kapcsán a szakmai és civil szervezetek megnyilvánulásai azt mutatják, hogy az egészségügyi és egészségbiztosítási rendszer kérdésében sem alakult még ki egyetértés - írja a püspök, aki az egyház egészségügyi jellegű szolgálatáról is szól állásfoglalásában: az egyház nem csupán imádkozik a betegekért, de rendszeresen látogatjuk is őket otthonukban, és a szervezett kórházi lelkigondozás keretében. Két egyházi kórházat, egy rendelőintézetet, intézményi szintű házi betegápoló szolgálatokat működtetünk. Emellett figyelemmel kísérjük a meghatározó társadalmi intézmények, köztük az egészségügyi és egészségbiztosítási rendszer átalakítását, amely a betegek mellett a már-már embertelen anyagi és erkölcsi körülmények között lévő egészségügyi dolgozók, orvosok és ápolók helyzetét is jelentős mértékben befolyásolja.

Az egészségügyben hangsúlyosan figyelembe kell venni a személyi méltóság, a szolidaritás és a szubszidiaritás elvét. A biztosítói verseny külföldi tapasztalatai alapján félő, hogy a közfinanszírozás jelenlegi és esetleg tovább csökkenő szintjét a versengő magánbiztosítók egyre komolyabb önrészfizetéssel, szűkülő ellátási csomaggal ellensúlyozzák, ami súlyosan korlátozhatja az ellátásra szoruló beteg és szegény emberek hozzáférési lehetőségeit és életkörülményeit - fejti ki állásfoglalásában Beer Miklós.

A konferencia sajtótájékoztatóján Gaál Péter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának programvezetője a kormány reformkoncepciójával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az egészségügy átalakításával kapcsolatos eddigi döntések átgondolatlanok voltak, rögtönzéseknek bizonyultak. Ezek negatív következménye pedig sok helyen tapasztalható. A szakember egy vidéki megyei kórház példáját említette, ahol a "reformnak" köszönhetően a csípőprotézis várólistája fél évről nyolc évre nőtt. A versengő biztosítók szerepe is kérdéseket vet fel, nem tisztázott ugyanis, hogy melyik állampolgár után mekkora összeget kapnak majd. Azon információk alapján pedig, amelyek rendelkezésre állnak - és állandóan módosulnak -, megalapozott üzleti tervet sem lehet készíteni. Nyilvánvalóan vannak háttéralkuk, amelyek azonban aláássák a rendszer logikáját - tette hozzá Gaál Péter. A múlt héten a sajtóban nyilvánosságra került "megdöbbentő" dokumentum a biztosítók követeléseiről szintén a helyzet bizonytalanságát mutatja. Az Új Ember kérdésére Gaál Péter elmondta: az egészségügy rendbetételére van alternatív megoldás, létezik egy kész törvénytervezet, amely a szakértők véleményezése után a döntéshozók elé kerülhet, és amely mögött széles körű társadalmi konszenzus alakult ki, szemben a kormány koncepciójával, amelyet az érintett szakmai és civil szervezetek elutasítottak.

KL

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu