Ki emlékszik mosolyára?

Tudtam, hogy Ürömben, a főút közelében álló görögkeleti kápolnában orosz hercegnő nyugszik, de soha nem volt időm megnézni és lefényképezni az elmúlt harminc év alatt. Amikor Tardy Lajos érdekes tanulmányát elolvastam, nyomban felkerekedtem, hogy Alexandra Pavlovna nyugvóhelyét lefényképezzem. Ez a díszes görögkeleti kápolna halála után, 1802-ben épült, 1883-ban Sándor cár pedig megújíttatta.

A szerencsétlen sorsú hercegnő József nádor első felesége volt, kinek rejtélyes halála (vagy annak eltitkolása) sokáig beszédtéma volt különböző körökben. A leánykérő nádor, Ferenc császár és király öccse. József főherceg 1799 februárjában jelent meg Pál cárnál. A cár számára ekkor szükségesnek mutatkozott a Romanov-Habsburg szövetség ünnepélyes megpecsételése. Ezt jól szolgálta a nádor és Alexandra Pavlovna nagyhercegnő házassága. A fényes esküvőt 1799. október 30-án tartották meg a Pétervár melletti gacsinai cári kastély templomában, de a jól sikerült és igen harmonikusnak bizonyuló házasság másfél esztendeig sem tartott: 1801. március 16-án hunyt el Budán a hercegnő.

"Ez a csonka másfél esztendő azonban - bár ismételjük: a politikainak tervezett frigy valódi, boldog házassággá vált - a világpolitikai események s ezen belül az orosz-osztrák viszony gyors változása folytán rendkívül súlyos megrázkódtatások sorával hatott Alexandra Pavlovnára is és a vele mélyen együtt érző, lelki közösséget vállaló férjére. A gyöngéd és finom lelkű, érzékeny fiatalasszonyt férje sem tudta mindig megvédeni, mivel a hadiesemények elszólították hitvese mellől." Közben a két dinasztia között az orosz-osztrák szövetség felbomlása miatt elhidegült a viszony. A politikailag gyökértelenné, egyben a bécsi udvar szemében megbízhatatlanná vált Alexandra Pavlovna életét kicsinyes piszkálódással, bürokratikus intézkedésekkel mélyen elkeserítették. Ám a hercegnő "magyarországi népszerűsége - erről az egykorú hazai sajtó tanúskodik - valóságos volt, s nem csupán az udvarhű oroszok képzeletében élt; jótékonysága, közvetlensége, művészetpártolása, szerénységgel ötvözött öntudata megnyerte a lakosság széles tömegeit is, a nemesség pedig azért is rajongott érte, mert a hatalmas orosz cár leányában támaszukat hitték: abban reménykedtek, pártfogóra akadtak személyében Béccsel szemben. A nádor hitvesét széltében-hosszában mint "magyar királynét" emlegették.

Az egyik orosz szerző, aki halála után tíz esztendővel járt Magyarországon, azt írta könyvében, hogy a túl kevés mozgás, a nem éppen szerencsésen levezetett szülés, valamint a nehéz ételek voltak - az itteni orvosok véleménye szerint - korai elmúlásának okozói. Halálát "eleinte senki sem akarta elhinni, de a bánat és kétségbeesés kiváltotta jajveszékelés, a harangok komor kongása, az udvari személyzet gyászos arckifejezése mozgásba hozta a népet, amelynek soraiban mindmáig elpusztíthatatlanul él a halál okáról elterjedt valótlan nézet."

József nádorról még annyit elmondanánk, hogy háromszor nősült: második neje Hermina hercegnő volt, aki kétévi házasság után halt meg 1817. szeptember 14-én. Harmadik felesége Mária Dorottya württembergi hercegnő volt.

Szöveg és kép:

Móser Zoltán

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu