Uj Ember

2007.05.06
LXIII. évf. 18. (3064.)

Ingyenes
műsormelléklettel!

Főoldal
Címlap
Erdő Péter bíboros az új humanizmusról
A CCEE elnöksége a Vatikánban
Esztergom érseke, Budapest apostola
Mindszenty József és a misszió
A Szent Család oltalmában
A német menekülteknek is otthont adott a kilencvenéves zugligeti templom
Pont az ember?
Lelkiség
Nem is olyan könnyű szeretni
Szentírás-magyarázat
A plébániai közösség: Isten családja
Homíliavázlat
A kenyértöréstől a szentmiséig (XIII. rész)
LITURGIA
A hét szentjei
Életige - május
A hét liturgiája
C év
Katolikus szemmel
Az élettársi kapcsolat jogi elismeréséről
A Polgári Törvénykönyv új tervezete kapcsán
Történelmi bűntett - letagadva
Az örmény népirtás évfordulóján
Az egyház mint a politika tárgya?
Lapszél
"Fekvő" betegellátás
Élő egyház
Élő rózsafüzér Budapest körül
"Az Úrnak szolgálunk!"
Ökumenikus találkozó Vácon
Dzsembori - hatszáz magyar fiatallal
Jubileumi cserkész-világtalálkozó
Imanap Révkomáromban
Karizmatikus találkozó Fehérváron
Élő egyház
Keresztények együtt Európáért
Ökumenikus találkozó a Fokoláre mozgalom szervezésében
Válasz a terrorizmusra
Repülőtéri lelkészek Rómában
Fórum
A keresztény-európai kultúráért
Az idei Stephanus-díjasok: Jelenits István piarista tanár és Kalász Márton költő
A megértés sóvárgó vágyára van szükség...
Találkozás Jelenits Istvánnal
Mindig ugyanazt, de mindig feljebb
Beszélgetés Kalász Mártonnal, a Magyar Írószövetség elnökével
Fórum
Egyedül nem lehet kereszténynek lenni
Az Emmánuel közösség
Arcok üzenete
Fórum
Az élet evangéliuma és az egészségfejlesztés
Egyház, kábítószer, drogfüggőség (18.)
Ki emlékszik mosolyára?
Kövek - elemek csöndjében
Fórum
A gondviselés kezében vagyunk
Interjú a nyolcvanéves Paskai László bíborossal
A magyarok bécsi pártfogója
Valentiny Géza köszöntése
Ifjúság
Virágban áll a rét...
Születésnapi beszélgetés Sillye Jenővel
Akartam, hogy legyél
Hangulatjelentés
Párhuzam
REJTVÉNY
Kultúra
Szent Erzsébet a színpadon
Záborszky József zenedrámájáról
Búcsú Szlávától
Rosztropovics halálára
Magyarország Németországban
Bennünk élő ország
(mégis)
Mozaik
Ég felé mutató ujjak
Schéner Mihály festőművész templomábrázolásai
Leletmentés Óbudán
Az újabb feltárások gyümölcsei Aquincumban
"Áldd meg a mi vetésünket!"
Országos búzaszentelő szentmise Solton
Aranysárga jeneszter

 

Lapszél

"Fekvő" betegellátás

"Egy, kettő, három - Ennyi a vizitdíj. Ennyivel is jobb lesz az egészségügy." "Kevesebb ágy. Jobb ellátás." Talán még emlékszünk e társadalmi célú hirdetésekre. Hónapok elteltével lassan várnánk is a jobb egészségügyet. Helyette nap mint nap hallani, olvasni emberekről, akiknek vadidegen orvosnál kell világra hozniuk gyermeküket, akiknek várniuk kell, hogy kicseréljék szívritmus-szabályozójuk lemerült akkumulátorát. Álljon itt egy újabb, sajnos teljesen átlagos eset - kommentár nélkül.

A nőbetegnek visszérműtétre volt szüksége, állapota közepesen súlyos volt, minél előbb meg kellett operálni. E beavatkozás rutinműtét - minden harmadik nő szenved valamilyen viszérproblémától. A kerületi sebészeten rendelő orvos személyesen egyeztette a műtét időpontját a kórházzal. Az egyetlennel, ahova az illetőt be lehetett utalni, hiszen irányított betegellátás van. Mivel leterheltek a kórházak, egy hónappal későbbre kapott a beteg időpontot.

A műtét előtti délután be kellett vinni az altatóorvosnak az addig beszerzett vizsgálati eredményeket. Akkor még nem volt meg a következő délelőtti műtéti sorrend. A beteg másnap reggel megjelent a fekvőbeteg-felvételen, éhgyomorral, ahogyan kell. Bár tudta, hogy csak két napot fog bent feküdni, öt napnyi napidíjat fizetett be előre, mert ennyit kötelező. Három órával később az adminisztrátor közölte vele - számos más, ott várakozóval együtt - hogy nincsen rajta a műtéti listán. A sebészet 75 ágyán ugyanis 132 embernek kéne feküdnie aznap. A doktornő, aki az operációt végezte volna, behívta magához, és két nappal későbbre kiírt egy másik időpontot.

Ezen újabb időpont előestéjén idegesen és szabadkozva telefonált az orvos, hogy sajnos, megint nem tudtak helyet biztosítani. A doktornő - aki próbálta a helyzetből a legjobbat kihozni - végül a kórház igazgatóhelyettesétől kapott külön engedélyt, hogy ha vállalja, a műszakján túl elvégezheti a műtétet. Ami meg is történt, három nappal az eredeti időpont után. A köztes, "készenléti" napokon a beteg természetesen saját szabadságát használta.

A szobában, ahol a beteg feküdt, hangyák masíroztak a sarokban, rozsdásak voltak az ágyak, töröttek a székek, s bár négy szobára jutott külön mellékhelyiség, abba inkább nem ment be az ember a fertőzésveszély miatt.

A beteget végül elszámolás nélkül engedték haza a műtét utáni napon. E meg nem kapott papírral igényelhette volna vissza a napidíjat, amit pluszban befizetett.

szalontai

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu