|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
Egyedül nem lehet kereszténynek lenni Az Emmánuel közösség Hogyan kezdődött? Közösséget kerestünk - mondja Szentkereszty László. - Korábbi imacsoportunkban, úgy éreztük, a beszélgetések és a megszokott imádkozási formák nem vezetnek tovább a mélyebb lelki elköteleződés felé. Ekkor javasolta egyik pap barátunk: keressük meg az Emmánuel közösséget. Ez a lelkiség a Katolikus Karizmatikus Megújulás gyümölcseként jött létre Franciaországban. Gyökerei 1972-ig nyúlnak vissza. Az elmúlt harmincöt év alatt a közösség elterjedt az öt földrészen, körükben számos papi és szerzetesi hivatás támadt. Franciaországban az évente szentelt papok tíz százalékát a közösség adja.
A találkozás élményét így folytatja László és felesége, Judit, a közösség magyarországi felelősei:
- Mély imaéletet ismertünk meg, éreztük Isten jelenlétét. Az Úristen apró jelekkel irányított minket. Előfordult, hogy a közösségbe indulás előtt nem volt, aki vigyázzon gyermekeinkre. Imádkoztunk, s ez a gyakorlati kérdés mindig megoldódott. Előfordult, hogy egy fiatal lány telefonált: úgy hallotta, gyermekvigyázót keresünk, ő éppen ráér, eljönne... Judit megerősíti: - Az ilyen jelekből is éreztük, az Úr ehhez a közösséghez vezet minket. Férjemmel - egymástól függetlenül - ugyanazon a napon döntöttünk, hogy belépünk a közösségbe. A közösség vezetője később elmondta: ő is éppen szóba akarta hozni az elköteleződést. Sokféle lelkiség van az egyházban - nekünk ez az utunk. Mit jelent az elköteleződés a lelkiségi mozgalomban? Elköteleződünk az Emmánuel közösség tagjaként - magyarázza László -, vállalva, hogy naponta imádkozunk, s amennyire életállapotunk és élethelyzetünk megengedi, hétköznap is járunk szentmisére. Előfordul, hogy nem tudok elmenni, de a szívemben ott él a vágy, s ez a lényeg. Ha pedig eljutok, külön kegyelemként élem meg. László a Péterfy Sándor utcai kórház sebésze, emellett rendel az V. kerületi szakorvosi intézetben. Judit logopédusként dolgozik. A házicsoportok - tízen-tizenketten - heti egy alkalommal jönnek össze. Énekes dicsőítő imádkozással kezdik, majd az úgynevezett megosztás következik: megosztják egymással, milyen evangéliumi igék vezették őket az előző héten, hogyan élték meg az Úr Jézus jelenlétét, s miként tettek tanúságot arról, hogy Isten szereti az embert. A lelkiséggel való találkozás a fogadás és a megkülönböztetés időszakával kezdődik. Az új részvevő megismeri a közösséget, amely fogadja őt, s kölcsönösen "megkülönböztetik", valóban ide hívja-e az Úr a jelentkezőt. Az elköteleződést megelőző másfél-két éves időszakban részt vesz a házicsoportban, s a közösség különböző szolgálataiban éli a közösség lelkiségét. Ha el szeretne köteleződni, ezt írásban jelzi a közösség magyarországi felelőseinek, akik továbbítják kérését a francia anyaközösségének. Ha megkapja az engedélyt, ezt követi az Oltáriszentség előtt a tagsági elköteleződés, amelyet minden tag évente megújít. Nem teszünk örök fogadalmat. A világban élünk, arra törekszünk, hogy megszenteljük magunk körül a világot - mondja Judit, férje pedig hozzáfűzi: - A közösség körül van egy holdudvar, a közösség családja, ahová azok tartozhatnak, akik valamilyen ok miatt nem kötelezhetik el magukat. A felelősökkel együtt tízfős vezetőség működik, akik időnként - általában egy-két évente - a közösséget új házicsoportokba osztják. Mi ennek az értelme? - Nem szimpátia alapján választjuk ki testvéreinket, tudjuk, mi tart össze minket: az Úr hívott ide bennünket. A házi csoportok öszszetételének változásával nem távolodunk el a többiektől, hiszen a havi találkozókon és a lelkigyakorlatokon együtt vagyunk. A lelki napokon a közösség valamennyi tagja részt vesz. Ekkor is énekes dicsőítéssel kezdik, majd szentmise, szentségimádás következik, illetve egy meghívott pap vagy a közösség valamely tagja tanítást ad. Százharmincan vagyunk jelenleg a közösségben az országból, illetve a Kárpát-medencéből. A szombati lelkinapokon mindenki részt vehet, vasárnap csak az elkötelezett tagok, akik most mintegy ötvenen vannak. Az Emmánuel közösség szolgáló közösség. Az evangelizáció mindenkinek a feladata: saját életállapotában tanúskodjék Isten jelenlétéről, amint az Emmánuel elnevezés jelenti: velünk az Isten. "Mindenki a maga helyén tesz tanúságot az Úrról. Ez olykor nem könnyű. Az erőt a közösségi élet adja meg ehhez." Részt vesznek másféle szolgálatokban is: például az idei budapesti városmisszió számos programjában, többek között az utcai evangelizációban is. Az Emmánuel közösség és Lustiger párizsi bíboros-érsek indíttatására négy európai főváros bíboros-érseke indította el a városmissziót. A lelkiség nemzetközi csoportja ma is részt vesz a szervező bizottság munkájában. Magyarországon is segítenek a szeptemberi városmisszió előkészítésében. Hazai részről a közösség egyik tagját, régebbi vezetőjét, Marik Józsefet bízta meg Erdő Péter bíboros-érsek a budapesti városmisszió fő szervezésével. Judit a szolgálatokat említi: házaspároknak három, egymást követő hónapban egy-egy hétvégén lelki napot tartanak. Az egyedülállókat - s bizony ma sokan vannak ilyenek - ugyancsak hétvégi lelki találkozókra hívják. Az Alfa-kurzus protestáns körből indult. "A mai fiatalok, a mai nemhívők sokszor ellenszenvvel viseltetnek az egyházzal szemben. Őket másként szükséges megközelíteni. Legelőbb a testvéri szeretetettel találkoznak, amikor keresztény barátaik, ismerőseik vacsora melletti beszélgetésre hívják őket. Kérdezik és meghallgatják a véleményüket, s amint egyre inkább megnyílnak, lassanként megismertetik velük az örömhírt." Más közösségekhez hasonlóan telefonos imaszolgálatot végeznek. Olyanok hívják föl őket az 1/214-2125-ös számon, akik bajban vannak, imájukat kérik. A készüléknél ülő testvér meghallgatja őket, s a telefonálóval együtt, érte imádkoznak. Mindenki be tud kapcsolódni valamelyik szolgálatba, életállapotától, vagy egészségi állapotától függetlenül is. A háttér imaszolgálatban olyan otthon lévő kismamák és idősebbek is nagyon fontos szolgálatot végezhetnek, aki egyébként fizikailag kevésbé aktívak. A közösség szolgálatai közé tartozik a közbenjáró ima, a szentségimádás, illetve az adorációs iskola, amelyet tavaly indítottak el, s máris nagy sikere van. László így magyarázza ennek lényegét: "Nem tud mindenki »jól« imádkozni. Az adorációs »iskolában« a jelentkezőket közös imával, szentségimádással fokozatosan vezetjük be az imádkozás elmélyültebb formáiba." Idén a városmisszió miatt elmarad a hét éve sikeresen működő nyári kaposvári tábor, amely egyszerre ifjúsági- és családtábor. "Egyeseknek ez a hét jelenti a nyaralást Ez nem a hagyományos értelemben vett lelkigyakorlat, a szentmise, a tanúságtétel, a tanítás mellett jut idő kikapcsolódásra, különféle gyermekprogramokra. A lelki töltekezés egyben pihenést is jelent." Az Emmánuel közösségben minden korosztályhoz és minden társadalmi réteghez tartozók megtalálhatók. Legidősebb tagjuk nyolcvannégy éves. Akad köztük családos, özvegy, egyedülálló, házasság előtt álló fiatal, papi személy és elkötelezett életű nővér. Ez utóbbiak a közösségben nem tesznek fogadalmat,mint a szerzetesrendek,hogy együtt tudjanak maradni a közösséggel, de elköteleződnek az evangéliumi tanácsok ( szegénység, tisztaság, engedelmesség) szerint, s a közösség szolgálatában élnek. A közösségbe az újabb tagokat nem mi hívogatjuk, - mondja László. - Az Úristen küldi ide őket. Mi az a többlet, amit a lelkiségi mozgalmak adnak, hiszen mindannyian katolikusok vagyunk? Amikor erről kérdezem, így válaszol: - A kereszténységet igazán úgy lehet megélni, ha az ember eleget tesz az alapvető krisztusi kötelezettségnek, a tanúságtevésnek: tanúskodik az általa megélt istenkapcsolatról. Egyedül nem lehet kereszténynek lenni. A közösséghez tartozás, az elkötelezettség olyan lendítőerő, amely elmélyíti az ember hitét, elmélyíti keresztény életét. Enélkül nem lehet igazán keresztény életet élni. Judit hozzáteszi: - Nagyon jól tudjuk, közösen mennyivel könnyebb, hogyan lehet erősíteni egymásban a hitünket. Amikor az egyik elgyengül vagy magára marad, a másik, közösen az Úrral, segítségére siet. A különböző életállapotok erősítik egymást: a családokat, a papi küldetést vagy a világban való Istennek szentelt elkötelezett nővéri életet." Elmer István
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|