Pont az ember?

Ki az ember? Mi az ember? - Hogy miként élek és miként viseltetem másokkal szemben, az alapvetően attól függ, milyen választ adok erre a kérdésre. Az Isten képmása - ahogy a kereszténység tanítja? Az evolúció csúcsa - ahogy a materialisták tekintik? Embertársának farkasa - ahogy a római író, Plautus fogalmazott? Vagy maga a pokol - amint Jean-Paul Sartre, a mögöttünk maradt XX. század egzisztencialista filozófusa mondta, igaz: a másik, a többi emberről...?

Sorolhatnánk a legkülönfélébb megfogalmazásokat, ami arra vall, hogy az embert mindig is foglalkoztatta a kérdés, amelyre folyvást új válaszokat keres. Talán azért nem éri be a régiekkel, mert egy újabb korban és élethelyzetben ugyanaz a meghatározás már nem igazán kielégítő, talán ugyanaz a kérdés sem egészen ugyanaz. Amire a görög bölcselő, Hérakleitosz is utalt: hogy tudniillik beleléphetünk-e kétszer ugyanabba a folyóba...

Nem fennhéjázni próbálok hézagos műveltségem maradékaival, hanem egyszerűen csak vigasztalni magam és embertársaimat. Mert volna miért szomorkodnunk. Az idézett - és a másoknak talán jóval nagyobb mennyiségben eszébe ötlő - meghatározások közül egyik-másikkal egyet lehet érteni (én, szívem szerint, leginkább az elsővel...), sokkal közülük lehet, sőt érdemes is vitatkozni. Amit a minap hallottam, azon viszont inkább csak elképedni lehet.

Egy kedves ismerősöm mesélte, hogy a közelmúltban egy hétvégén továbbképzésre rendelte ki őt, egy középvállalkozás vezető beosztású dolgozóját, a főnöke. A kétnapos okításon - amelyet egy hangzatos elnevezésű cég szervezett "a versenyszférában dolgozó" vezetők számára - a profit fokozását előmozdító új szemléletmódokkal ismertették meg a jelentős részvételi díjat fizető résztvevőket.

Ki ne szeretne nagyobb nyereséget? Mióta világ a világ, ez mozgatja a gazdaságot. Hogy ez az igyekezet magától értetődően tudomásul vehető, vagy netán vér- és néplázító, az "csupán" mérték és módozat kérdése. Az említett továbbképzés a lehetséges legnagyobb profit elnyerésére tanítgatta a résztvevőket - és arra, hogy ne legyenek tekintettel semmi másra. A korszerű vállalatvezetői szemlélet kialakítására törekedve azt oktatták a résztvevőknek, hogy a vállalat dolgozóit csakis aszerint tekintsék, hány pontot érnek a profitszerzésben. Hogy a hat pontot érőt gondolkodás nélkül le kell cserélni a hét-, s különösen a nyolcpontos dolgozóra. Nem számít a vállalatnál eddig eltöltött idő, nem érdekesek az emberi adottságok (a gondok és az élethelyzetek még kevésbé), a munkahelyi légkör. Sőt az sem, hogy ezeknek a tényezőknek a figyelembevétele hosszabb távon esetleg jobban növelhetné a nyereséget. A jövő bizonytalan, csak a most számít - hangsúlyozta az oktató.

A tanfolyam résztvevőinek többsége legalább két diplomával rendelkezett, és ugyanennyi nyelvvizsgával. És közülük a legtöbben a második nap végén sem töprengtek el azon: rendjénvaló-e, hogy ők (valamelyiküknek sikerült kideríteni) egy érettségivel és valamiféle tanfolyam sikeres vizsgájával rendelkező előadóra bízták szemléletük átalakítását, gondolkodásuk korszerűsítését. Akinek a szemében minden ember csak profitszerző pontszámot jelent. Azok is, akik két napig hallgatták őt. Pont őt...

Kipke Tamás

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu