Esztergom érseke, Budapest apostola

Mindszenty József és a misszió

Idén három Mindszenty-zarándoklatra is sor kerül. A hagyományos - a hercegprímás halálának évfordulójához kapcsolódó - esztergomi zarándokmise idén május 5-ére esik. Az őszi budapesti városmisszió programjaihoz kapcsolódóan szeptember 15-én a Városmajorból Máriaremetére, majd a missziós hét közepén, szeptember 19-én Budapestről Esztergomba indulnak a zarándokok.

Az életszentség hírében álló hercegprímás aktív főpásztorsága idején az ország lakosságának egyhatoda élt Budapesten, közülük mintegy nyolcszázezer volt katolikus. A főváros jelentőségére tekintettel Mindszenty bíboros sokat tartózkodott a romos budavári prímási palotában, és elődeinél többet foglalkozott a főváros gondjaival és hitéletének elmélyítésével. Esztergomból heti rendszerességgel utazott le Budapestre. Ilyenkor mindig meglátogatta valamelyik plébániát, hogy személyes benyomást szerezzen a hívek hétköznapi hitéletéről és a papság munkájáról.

Budapestet nem bűnös, hanem világszép városnak tartotta, és észrevette, hogy sok mindenben szükséget szenved. A háború utáni éhínség veszélyeinek elhárítása - a "Csak egy csomagot az éhező Budapestnek!" mozgalma - után a lelki újjáépítést tűzte ki célul. Nagy fontosságot tulajdonított az egyházközségi életnek. "Innét indul ki a cselekvés az anyagi és lelki pusztulás ellenében" - írta az Új Ember egyik 1945. szeptemberi számában.

Mindszenty zalaegerszegi tapasztalatai nyomán szorgalmazta a házapostoli hálózat kialakítását a fővárosban, hogy a lelkipásztorok segíteni tudják a rájuk bízott híveket, azokat is, akik valamilyen okból elmaradtak a templomtól. A katolikus hívek egymás iránti gondoskodását és missziós küldetésük teljesítését is szolgálni kívánta ezzel a világiakat mozgósító kezdeményezéssel, mert a házapostol "a közösségbe meghívó, a templom és család közt hídverő, plébános és juha közt aranyszál".

Az ima, az engesztelés, az áldozatvállalás, a Mária-tisztelet, a magyar szentek gazdag lelki örökségének felfedezése és hitvalló példájuk követése jelentette evangelizációs programjának az alapját. Ő maga nyújtotta e téren a leghitelesebb példát. A család és a közélet erkölcsi tisztaságának komolyan vételére, a keresztény értékek és a hitélet megbecsülésére buzdított. A nagy cél, Magyarország lelki megújulása érdekében sürgette minden generáció, férfi és nő, egészséges és beteg, pap, szerzetes és világi összefogását: "Ha tehetném, a fővárosban és az országban küszöbről küszöbre járnék, és úgy kérnék fel minden családot: engesztelő lélekkel, Magyarországért, ereszkedjetek térdre. Az a család és az a nemzet, amely együtt imádkozik, együtt is marad, minden viharon, vészen át" - mondta 1948. május 13-án.

A hercegprímás időtálló hagyományokat teremtett. "E helyről indította az első engesztelő zarándoklatot Mindszenty József 1946. május 5-én" - hirdeti a városmajori templom előtt álló kőoszlop a legelső máriaremetei gyalogos zarándoklat emlékét. A Sziklakápolna - ahol a bíboros domborműve fogadja a betérő híveket - jelentős májusi és októberi ájtatosságok helyszíne volt 1945 és 1948 között. Az első szombati Boldogasszony-búcsújárás kedvelt fővárosi szokását 1947 novemberében ugyancsak ő indította útjára a budavári Nagyboldogasszony-templomból. Mindszenty bíboros hozta szokásba azt is, hogy az ország főpapja budapesti jelenlétével országos ünneppé tegye a főváros valamelyik egyházközségének feltámadási körmenetét. Ezt a hagyományt Erdő Péter bíboros a Szent István-bazilikához kötve élesztette újjá.

A budapesti templomok missziós keresztjeinek évszámjelzései között van egy szembetűnő hasonlóság: a XX. századból az utolsó dátum mindegyiken 1947. Ez évben március 24. és április 3. között rendezték meg az országos keretbe illeszkedő fővárosi népmissziót. A látogatottság minden várakozást felülmúlt, a templomok kicsinek bizonyultak. Bő egy hét alatt százezrek járultak szentáldozáshoz, tömegesen kértek házasságrendezéseket, és a missziót követő nagyheti szertartásokon régen nem látott buzgósággal vettek részt a fővárosiak. A feltámadási körmeneteket a zuhogó eső ellenére mindenütt megtartották, sok helyen a testvéregyházak hívei is megjelentek. A hercegprímás akkor Zuglóban vezette a liturgiát.

Budapest lelkileg ma is éhező város. Megfogyatkozott a szépsége, rátelepedett a szürkeség és a hajszoltság. Sokan élhetetlennek tartják, ezért inkább vidékre menekülnek. Az idei három Mindszenty-zarándoklattól, Isten szolgája közbenjárásától, az őszi városmisszió kegyelmeitől maradandó lelki táplálékot, megújulást remél a főváros, és vele a Kárpát-medence egész hívő magyar közössége.

Kovács Gergely

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu