Életige - május

"Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt" (Jn 13,35).

Jézus asztalhoz ült barátaival. Mielőtt elhagyta ezt a világot, velük akarta elkölteni utolsó vacsoráját. A lehető legünnepélyesebb alkalom volt ez arra, hogy rájuk hagyja végrendeletét, mintegy utolsó akaratát: "Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást!" Ez lett Jézus tanítványainak jellemző vonása évszázadokon át, ami alapján azonosítani lehetett őket, mindenki erről ismerte fel a keresztényeket!

Már a kezdet kezdetén így volt. Az első jeruzsálemi közösség élete nagy tiszteletet és rokonszenvet váltott ki a népből, éppen egységüknek köszönhetően, olyannyira, hogy napról napra újak csatlakoztak hozzájuk.

Néhány évvel később Tertullianus, az egyik első keresztény író már idézte, amit a keresztényekről mondtak akkoriban: "Nézd, hogyan szeretik egymást, mennyire készek meghalni egymásért!"

A kölcsönös szeretet tehát "a keresztények mindennapos öltözéke, melyet - legyenek bár idősek vagy fiatalok, férfiak vagy nők, házasok vagy sem, felnőttek vagy gyerekek, betegek vagy egészségesek - minden helyzetben magukra ölthetnek, hogy mindenütt és mindig az életükkel hirdessék őt, akiben hisznek, akit szeretni akarnak".

A kölcsönös szeretetből születő egységben Jézus tanítványai között mintegy visszatükröződik, láthatóvá válik Isten, aki magát szeretetnek nyilatkoztatta ki: vagyis az egyház a Szentháromság ikonja.

Az evangélium hirdetésének útja ez, ma még inkább, mint valaha. A sok üres beszéd miatt összezavarodott társadalom inkább tanúságtevőket keres, mint tanítókat; példaképeket akar, nem csak szavakat. Könnyebben megszólítható ma a világ, ha szembesül az életre váltott evangéliummal, melyből új kapcsolatok születnek, a testvériség és a szeretet jegyében.

Fabio Ciardi és Gabriella Fallacara

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu