Történelmi bűntett - letagadva

Az örmény népirtás évfordulóján

Szomorú, hogy ennyi idő után is még csak húsz ország ismerte el hivatalosan az örmények szervezett mészárlását, és hazánk nincs köztük. Mi, keresztények azonban nem hallgathatunk e felháborító történelmi bűntettről. Legalább a legfontosabb tényeket ismernünk kell.

Örményország már 387-től keresztény ország, de az örmény nemzet az iráni, bizánci, majd a török és orosz birodalom között küzdött túléléséért.

Elsősorban keresztény vallása és kultúrája tartotta meg évszázadokon át. Az oszmán birodalom területén mintegy 2,5 millió keresztény örmény élt. Mint a történelem folyamán sokszor, sokfelé, így 1894-96-ban Abdulhamid szultán rendeletére mintegy háromszázezer örmény keresztényt öltek meg, mert politikai elszakadás vádját emelték ellenük.

Az első világháború folyamán a Kaukázus vidékén élő örmények önkéntes zászlóaljakat állítottak fel, hogy támogassák a törökök ellen harcoló orosz hadsereget. Ekkorra már kialakult törökökből, kurdokból és cserkeszekből egy harcos szándékú társadalmi réteg.

Mozgalmuk célja volt, hogy minden muzulmánt és keresztényt erőszakosan török öntudatúvá tegyenek. Az Egység és Haladás Párt 1911-ben Szalonikiben elfogadott egy határozatot a birodalomban élő nem török népek erőszakos törökösítéséről.

Vezetője a párt titkos ülésén már 1914-ben kijelentette: "Az örmény népet mind egy szálig ki kell irtani, hogy egy se maradjon az országban, és még a nevüket is elfelejtsük. Most a háború kedvező alkalom erre. A sajtó tiltakozása majd elsikkad. Azt akarom, hogy ezen a földön törökök, és csakis törökök éljenek, s egészében birtokolják azt."

1915. április 24-én Konstantinápolyban hivatalos vádemelés nélkül letartóztatták és elhurcolták a nyugati örménység vezető rétegét: parlamenti képviselőket, írókat, ügyvédeket, tanárokat, orvosokat, egyházi embereket, mintegy nyolcszáz személyt. Az ő meggyilkolásukkal kezdődött a népirtás. Az újtörök szervezetek akciójának tartják egyesek, hogy csakhamar megkezdődött a tömeges mészárlás Anatóliában. Más adatok szerint a török hadsereg, rendőrség és a kurd fegyveres bandák szállták meg a településeket, az örményeket megölték, házaikat kifosztották, azután felgyújtották. Akit életben hagytak, azokat török katonai kísérettel Szíriába és Mezopotámiába kísérték. Öszszesen mintegy másfél millió örményt öltek meg, és több százezret deportáltak. (Pontos, hivatalos adatok nincsenek.)

Kivégzés előtt sokszor felajánlották, hogy ha közülük valaki iszlám hitre tér, megmenekül. De nemcsak az örmény embereket, hanem az örmény történelmet is irtották.

Az örmény műemlékek közül 2150-et pusztítottak el. Nemrég készült el államköltségen egy örmény templom restaurálása. Nem használható templomként, és nem szabad benne keresztet elhelyezni...Ma is itt tartunk.

"A népirtás nem a múlté, mert még ma is keresik hozzátartozóikat családok. Hogy múlhatna el az, aminek megtörténtét a törökök még mindig tagadják?" - mondja Ruben Safrastyan örmény szakértő.

(R.P.)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu