Uj Ember

2007.02.04
LXIII. évf. 5. (3051.)

Ingyenes
műsorújság-melléklettel!

Főoldal
Címlap
Árpád-házi szentek nagy utazása
Magyar adományokból segítettek Srí Lankán
Kire bízzuk gyermekeinket?
Haszon és érték a mai médiában
Közszereplők-e az egyházi vezetők?
Az - elnapolt - ítélet közelebb visz-e az igazsághoz?
Hála az elkötelezettségért
A megszentelt élet napján
A Gondviselés ajándékai
Lelkiség
Emberhalászok
Szentírás-magyarázat
A történeti Jézus és a hit Krisztusa
Homíliavázlat
A kenyértöréstől a szentmiséig (I. rész)
A kezdetek liturgiájának története
A hét szentjei
Életige
A hét liturgiája
Katolikus szemmel
Mit kell behoznunk?
Készülnek a nagyszebeni találkozóra
Ökumenikus tanácskozás Gyulán
Aláírással egy kórházért
Összeült a vegyes bizottság
A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék viszonyáról tárgyaltak
Élő egyház
Elfeledett, de létező betegség
Lepramisszió Magyarországon is
A szeretet által formálni a világot
Lelkipásztori napok Egerben
"Hogyan beszéljünk a szerelemről?"
Családfórum a székesfehérvári egyházmegyében
Élő egyház
A kínai kérdés
a Szentszék figyelmének középpontjában
Erdő Péter bíboros Európa legelső katolikus vezetője
Fórum
Múltidéző
Emlékek a hőskorszakból
A kitelepítés emlékére országos novellapályázat
Könyvespolcra
Reformátusok Budapesten
Az Olvasó írja
Boldog Sára és az ugandai árvák
Fórum
Egy könnycsepp: Srí Lanka
Ceylon apostola
Fórum
A plébániákra összpontosul a figyelem
Képzésekkel, imádsággal készülnek a budapesti rendezvényre
Az egyház arca Brüsszelben
A szépséget nem kell magyarázni
A párizsi városmisszió tapasztalatai
Fórum
A világi hatalom nem menthet föl az ötödik parancs alól
Beszélgetés az életvédelemről egy megjelent könyv kapcsán
Visszacsatolásra várva
Egyház, kábítószer, drogfüggőség (15.)
Ifjúság
Az evangelizáció öröme
Missziós napok - találkozás az utca emberével
Kell még más Jézuson kívül?
Ökumenikus ifjúsági istentisztelet Budapesten
Mint az olimpián!
Biciklisták Fatimában
REJTVÉNY
Kultúra
Két találkozás közt
Hallgató
Az apokalipszis "derűje"
Karátson Gábor kiállításán
Bohumil Hrabalnak
Tavaszváró
Tíz mondat a szórakoztató tragédiákról
Út esteli zsoltára
Paletta
Fórum
Az egyház élő kövei
Regnum Christi Apostoli Mozgalom
A szeretet fantáziája
Mozaik
Építhet, de rombolhat is
A tanítványok elhívása
A sasról és az egri Cifrakapuról
Álmodik a múlt
Kék Duna

 

Kék Duna


A nap olyan langyosan melegített, mintha csak március lenne. A valószínűtlenül kék ég visszatükröződött a vízben, és amikor az Ipoly torkolata közelében a Dunára néztem, a folyó, akár Strauss örökszép keringőjében, gyönyörű kéken csillogott. Alacsony a vízállás, a hosszú zátonyon messziről fehérlő sirályok mellett fekete tömegben kárókatonák ültek. Néhányan széttárt szárnyakkal szárítkoztak, mások éppen akkor buktak a víz alá, hogy a halakat kergessék odalent. Meszszire hallatszott a tőkés récék jókedvű "háp-háp"-ja, fütyülő szárnyakkal kercerécék repültek alacsonyan a víz felett, később néhány nagy bukó érkezett valahonnan. Ezek a nálunk téli vendégként ismert madarak rendszeresen láthatók a Dunán, és különösen a gácsérok nagyon szépek. Fejük sötétzölden csillog, hoszszú, keskeny, a végén kampós csőrük élénkpiros, nyakuk és oldaluk fehér, utóbbin lazacszínű futtatás látszik. Andris fiammal távcsöveztük a folyón és a zátonyon látható madarakat, amikor tengeliccsapat szállt a mögöttünk álló fák egyikére. Nagyszerű látvány volt a sok tarka madár! Később zöldikék csatlakoztak hozzájuk, és nagy örömömre énekelni kezdtek. Nem csoda, hiszen idén a január inkább a márciust idézi. A városban flótáznak a fekete rigók, az erdőben nyílik a téltemető és a hóvirág, rügyeznek a fák, trilláznak a csuszkák és "nyitni-kék"-et kiáltanak a széncinegék. Januári tavasz! De mi lesz márciusban és áprilisban?

Andrisnak sasszeme van, messziről észrevette a magasban keringő rétisast. A széles szárnyú madár egykedvűen rótta a köröket, ahogy fordult, mindig megvillantak hófehér faroktollai. Nem sokkal később riadalom támadt a vízen és a zátonyon, a tőkések valamennyien a levegőbe emelkedtek és körözni kezdtek a folyó felett. Nem vettük észre, a túlsó part fáinak takarásában jöhetett, csak azt láttuk, hogy a zátony sarkán ül egy másik rétisas. Balszerencsés kacsát tartott a karmaiban, előrehajolt, és hatalmas sárga csőrével megfontolt mozdulatokkal tépte a zsákmányt. Körülötte, mintha udvaroncai lettek volna, dolmányos varjak lesték mohó szemekkel, mikor juthatnának legalább egy aprócska falathoz. Folyamatosan köröztek, futkostak a nyugodtan táplálkozó sas körül, néha károgni sem átallottak, de egészen közel menni nem mertek. A hatalmas ragadozó igazi királyi tekintettel nézett el felettük, úgy tett, mintha észre sem vette volna őket. Közben teherhajó érkezett és úszott lassan felfelé a folyón. Azt hittük, a rétisas elrepül, de úgy látszik, gyakran jár ide, és megszokta a hajókat, mert maradt. A táplálkozást abbahagyta ugyan, de amint a hajó továbbúszott, a varjak legnagyobb bánatára tovább tépte a zsákmányt. A korábban felriadt récék időközben újra a vízre ereszkedtek, néhányan egészen közel a zátonyhoz, ahol a sas volt. A ragadozó csak a levegőben kelt igazán félelmet bennük, azt ösztönösen érzik, hogy amíg a földön ül, nem árthat nekik.

Nem sok maradhatott a kacsából, amikor a sas befejezte a lakomát. Egy ideig csendben állt zsákmánya maradványain, aztán megtörölte a csőrét, és néhány lépéssel kegyesen odébb sétált. Ez volt a jel a varjak számára, amelyek azonnal a maradékra vetették magukat, és igyekeztek minél többet megkaparintani belőle. A víz felett héja közeledett. Lehet, hogy a sas zsákmányára fájt a foga neki is, de ezt már nem hagyhatták az éhes varjak. Nagy károgással üldözni kezdték, a héja pedig, mit tehetett mást, lemondott a remélt potyáról és továbbrepült. A nap egyre jobban melegített, madarak énekeltek, rovarok zümmögtek, és a kék ég alatt lustán hömpölygő folyó olyan kék volt, mint amilyennek azt ifjú Johann Srauss, a "keringőkirály" megálmodta.

Schmidt Egon

Fotó: Bécsy László

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu