|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
A kínai kérdés a Szentszék figyelmének középpontjában A közelmúltban kétnapos zártkörű, magasszintű tanácskozást tartottak a Vatikánban. A megbeszélések középpontjában a kínai egyház, a kínai kormány és a Vatikán kapcsolatainak kérdései álltak. A tanácskozás súlypontjait a pekingi kormány kétértelmű magatartása, az illegális püspökszentelések, a hivatalos és a földalatti egyház egysége, s mindenekelőtt az úgynevezett hazafias szövetség befolyása alkotta. Részt vettek többek között Joseph Zen bíboros, hongkongi püspök, Paul Shan bíboros, a tajvani Kaohsiung nyugalmazott püspöke, José Lai Hung-seng, Makaó püspöke, ugyancsak a Hongkongból érkezett John Tong segédpüspök és Anthony Lam, a Holy Spirit Study Centre, a Kínával kapcsolatos dokumentációkkal és teológiai kutatásokkal foglalkozó egyházmegyei központ kutatója. Az AsiaNews katolikus hírügynökség szerint a vatikáni találkozón most csak felvázolni tudták a fő problémákat, de állandó bizottságot állítottak fel a Kínával kapcsolatos kérdések megoldására. A tanácskozásról hírt adó AsiaNews hírügynökség szerint a problémát nem annyira a diplomáciai kapcsolatok sok éve húzódó nehézségei jelentik, mint inkább a 2006-ban történt három illegális püspökszentelés, amelyekre a viszonylagos enyhülés légkörében került sor, s amelyeket egy sor pozitív jelzés előzött meg a diplomáciai kapcsolatok helyreállítására kész kínai kormány részéről. A hírügynökség arra is felhívja a figyelmet, hogy korábban már több püspökszentelés a kormány és a Szentszék közötti íratlan megegyezés szerint történt, a Suzhou, Sanghaj, Xian, Wanxian és Shenyang egyházmegyékben. A kunmingi (április 30.), anhuii (május 3.) és xuzhoui (november 30.) illegális szentelésekre azonban rányomta bélyegét a hazafias szövetség és a Vallásügyi Hivatal erőteljes beavatkozása. A legutóbbi szentelés alkalmával állítólag megfenyegették mind a jelöltet, mind a szentelést végző püspököket. Nyomásgyakorlásra, fenyegetésekre, zsarolásokra és hazugságokra került sor a másik két szentelés esetében is, olyannyira, hogy a Szentszék a "vallásszabadság súlyos megsértéseként" ítélte el az eseteket. Mindezek után Kína római nagykövete ugyan "elnézést kért" a Vatikántól, de a probléma a Szentszék számára az, milyen bizalmat adhat egy olyan kormánynak, amely egyfelől enyhülést ígér, másfelől azonban az emberi jogok és a vallásszabadság súlyos megsértéseit engedélyezi, sőt egyenesen támogatja. Az egyházon belül most az a kérdés, hogyan kezeljék az illegálisan felszentelt püspököket és azokat, akik részt vettek a szertartásban. A szentelések elleni vatikáni nyilatkozatok (2006. május 4., december 2.) az önmagától beálló kiközösítést említik, de a Szentszék eddig mindenkit felmentett, a közeledést keresve. Még égetőbb a probléma a földalatti egyházban, mert püspökei a Szentszékhez való hűségük miatt évtizedeken át szenvedtek börtönökben, kínozták őket, elrabolták, sűrűn ellenőrizték és elszigetelték őket. Az AsiaNews hírügynökség lehetségesnek tartja, hogy a Szentszék e területen pontosabb útmutatást ad majd, hogy nagyobb egységben tartsa az egyház két ágát, a hivatalos és a földalatti ágat, amelyek az utóbbi tíz év alatt közeledtek egymáshoz. Kína egyes püspökei és katolikus hívői egyenesen azt kérték, hogy a pápa tegyen közzé egy levelet a kínai egyház egységéről. A kínai kormány és a Szentszék mindenesetre válaszút előtt áll, hogy értékelje a hazafias szövetség szerepét. A szövetség a vallási tevékenységet ellenőrző szervként jött létre, s mára szinte az egyház életének "tulajdonosává" lett, ez irányítja a püspökök és papok szentelését, a szemináriumi oktatást, az áthelyezéseket, az egyház anyagi és tulajdonjogi ügyeit, sőt eltorzítja a közösség lelki életét is. A kormány - és mindenekelőtt a külügyminisztérium - részéről érzik, mennyire idejétmúlttá, terhessé vált a hazafias szövetség struktúrája. A kétnapos tanácskozást Tarcisio Bertone bíboros államtitkár vezette. "A kínai egyház hányatott történelmének és az utóbbi évek eseményeinek fényében megvizsgálták az egyház legsúlyosabb és legsürgetőbb problémáit", amelyek az egyház isteni alapításának és a vallásszabadság alapvető elveinek megfelelő megoldásra várnak - áll a hivatalos közleményben. A résztvevők "őszinte elismeréssel" emlékeztek meg arról a "ragyogó tanúságtételről, amelyet azok a püspökök, papok és hívek nyújtottak, akik megalkuvás nélkül megőrizték hűségüket Péter apostol székéhez, olykor akár súlyos szenvedések árán is". Külön örömmel állapították meg, hogy ma szinte minden püspök és pap közösségben van a pápával. "Meglepő volt továbbá az egyházi közösség számbeli gyarapodása." A résztvevők azt a szándékot fogalmazták meg, hogy folytatni kell a tiszteletteljes és építő párbeszédet a kormányzati hatóságokkal a múltbeli meg nem értések feloldásáért; elő kell mozdítani - különböző szinteken - a kapcsolatok normalizálását, hogy lehetővé váljék az egyház békés és gyümölcsöző hitélete, a kínai nép javára és a világ békéjéért. XVI. Benedek pápa úgy határozott, hogy levélben fordul a kínai katolikus hívekhez. Hírek szerint erre húsvét táján kerül sor. (rosdy)
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|