Kire bízzuk gyermekeinket?

Haszon és érték a mai médiában

Az újságírók patrónusa, Szalézi Szent Ferenc ünnepén, január 24-én a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (MAKÚSZ) konferenciát rendezett Ki keres a végén? - Érték és mérték, haszon és erkölcs a médiában címmel. A Központi Szemináriumban tartott tanácskozáson szakértők elemezték korunk médiájának felépítését és mozgatórugóit.

A sajtótörténet kezdetén egyszerű szempontok mentén jöttek létre a médiumok. Eleinte a gazdasági, politikai hírek gyors, pontos továbbítása volt az egyetlen feladat, majd a XVIII. században megjelentek a folyóiratok, amelyeknek már a társadalom nevelése volt a céljuk, erkölcsi, ízlésbeli és egzisztenciális támpontokat adva olvasóiknak.

- Az anyagi haszonszerzés "csak" a XIX. században jelent meg a sajtó világában - mondta a konferencia megnyitójában Szikora József, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének (MAKÚSZ) elnöke, a Magyar Katolikus Rádió főszerkesztője. - Emiatt viszont mára, ahogyan a boltokban, a médiában is megjelentek azok a termékek, amelyek nem jók a fogyasztóknak, csak azoknak, akik el akarják azokat adni.

Ebben a haszonelvű közegben elvileg a közszolgálati és a kereskedelmi médiumok kölcsönhatásának kellene egyensúlyt teremtenie, úgy, hogy a közszolgálati csatornák olyan magas mércét állítanak fel, amelyhez a kereskedelmi médiumok kénytelenek igazodni.

- Azonban ez éppen fordítva történik - mutatott rá Tellér Gyula szociológus, aki a konferencia többi előadójával együtt főleg a televízió világáról beszélt, mivel azon figyelhetők meg leginkább a modern média működési elvei és problémái. - A rendszer két meghatározó szereplője a műsorszolgáltatók és a mögöttük lévő tőke, a legfőbb cél pedig, hogy mindenkivel megkívántassák az árut, amit a hirdettető el akar adni. Azért, hogy minél több embert szögezzenek a képernyők elé, a műsorokban az "ingerjelleg" dominál. Eltűnnek a morális határok, figyelmen kívül hagyják az emberi méltóságot, és az ösztöneinket érintő tartalmakat közölnek, mint az erőszak, az undor vagy a szexualitás. Ez azért is különösen veszélyes, mert nem mindenki szemléli ezeket felháborodva, hanem mint elfogadható viselkedési formák, beépülnek a látottak az illető személyiségébe.

A média rendszerének természetesen számos más összetevője van, így a politikai pártok, a médiaértelmiség és a -hatóság.

- A ma hatályban lévő médiatörvény legnagyobb problémája, hogy nem tartatja be magát a törvényt, ezért alakulhatott ki egy olyan helyzet, amelyben nem kívánatos hatást gyakorolhat a média a társadalomra - emelte ki Tellér Gyula.

A kereskedelmi adók műsorkészítői leginkább azzal szoktak "védekezni", hogy ők csak a mi igényeinket szolgálják ki, a mi ízlésünket követik.

- Ám éppen az ellenkezője történik - mondta Scherer Zsolt médiaszakértő. - Marketingszakemberek találják ki, mire lesz szükségünk holnap, ők mondják meg, ki a híres ember. Nem is készülnek felmérések arról, mit szeretne a közönség.

Meszleny László, ORTT testületi tag feltett a konferencián egy igen fontos kérdést: kire bíznánk a gyermekeinket? Nem hagynánk őket vadidegeneknél, pedig valójában azt tesszük, hiszen ismeretlenek állítják össze a műsorokat. Megoldás lehet, hogy nincsen otthon televízió, esetleg csak általunk felvett vagy kölcsönzött mesét, filmet néznek a gyermekeink. Azonban nem felügyelhetjük őket állandóan, ezért a legjobb módszer, ha "iránytűt" adunk a kezükbe, amelynek segítségével értelmezni, kezelni tudják a műsorokat. Ezt az iránytűt elsősorban a szülők adhatják, de nagy segítség lehet az oktatás és a civil összefogás is.

- Úgy tűnhet, a média azt tesz velünk, amit csak akar. Ám ha tudatos médiafogyasztók vagyunk, ez nem így van - hangsúlyozta Tellér Gyula is.

A tudatosság kialakításának lényeges feltétele, hogy feltárjuk a veszélyeket.

- Ez fontos feladata lenne a közszolgálati médiának, s szükség lenne egy határozott civil társadalomra is. De addig is, legalább saját környezetünkben próbáljuk felnyitni a szemeket - tanácsolta Scherer Zsolt.

S bár a médiától nem várhatunk el szülői felelősséget, egy dologban - ahogyan Kiss Ulrich SJ megfogalmazta - nagyon fontos lenne belülről változtatnia: a rossz hírektől el kellene jutni a jó hírekig - az örömhírig. Azt tanítják az újságíróknak, a rossz hír jó hír, a jó hír nem hír. Holott ez ellentétes az emberi természettel, amely eredendően a boldogságra törekszik.

Szalontai Anikó

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu