A "kulturális főváros" 2007-ben: Luxemburg

A jövőt nem jósolni kell, hanem alakítani! - Antoine de Saint-Exupéry mondására gondolhatott Melina Mercouri, a görögök felejthetetlen színésznője és későbbi kultuszminisztere, amikor elsőként megálmodta az európai kulturális városok koncepcióját. 1985-ben az EU Parlament és kulturális miniszterei váltották valóra az ötletet, amelynek lényege, hogy rámutassanak Európára, a művészeti, tudományos és kulturális fejlődés központjára, ahol az egyes városok élete, múltja, jelene kihat az egész kontinens, sőt a világ fejlődésére is...

Luxemburg és környező régiója nem véletlenül kapta meg immár másodszor a "kulturális főváros" elismerő címet, hiszen itt egy tizenegymillió lakosú, többnyelvű és sokféle kultúrájú térség összetartozásáról, kapcsolatainak elevenségéről van szó, ahol most csokorba kötötték a változatos, színes művészeti ágakat. A globalizáció és az európai integráció korában a határokon átívelő együttműködés és együttélés különleges jelentőségű. Kiváló példáját nyújtja e törekvésnek Európa szívében a Saar-vidék, Lotharingia, Luxemburg, a Rajna-vidék és Pfalz, a vallonok földje francia nyelvcsoportjaival és Belgium német ajkú lakosságával.

Az ő európai kulturális fővárosuk mintaértékű nemcsak adottságaiban, hanem a négyszázötven program és százharminc határokon átnyúló együttműködés nagyságrendjét illetően is. Helyi és globális érdeklődés, aktivitás, hivatásos művészek és lelkes laikusok, valamint az "elit kultúra" rajongói találnak itt egymásra. A fiatalok bevonása, a jövő építése elsőrangú cél...

A régió kulturális gyökerei több mint ezer évre tekintenek vissza; számtalan gazdasági, szociális és kulturális adottság a római és germán örökséggel való kapcsolatra vezethető vissza, mely sajátos jelleget ad a térségnek. Míg 1995-ben viszonylag szűk körben rendezett Luxemburg exkluzív kulturális eseményeket, addig idén "365 napon át az érzelem és kreativitás jegyében" kíván minél szélesebb rétegeket megszólítani.

A trieri püspökség kiállítása, az Európa kereszténnyé válásában fontos szerepet játszó késő római kori császár, Nagy Konstantin életét idézi fel. A kiemelkedő személyiségeket bemutató kiállítás és konferencia az európai egyesítési politika előfutárainak - köztük Robert Schuman - tevékenységét elemzi.

"Lázadók, reformerek és forradalmárok" a mottója Reinhard-Pfalz nyári kulturális fesztiváljának, mely a társadalom, kultúra, tudomány és politika európai múltjával és útjával foglalkozik. Az antik örökségre emlékeztet a Rómaiak útja. A "Völklinger-kunyhó kulturális világörökség" szimbolikus címet viselő kiállítás a Saar-vidék fejlesztéssel kapcsolatos terveit fogja össze a "feltalálni, kikutatni, felfedezni" gondolat jegyében. Picasso életműkiállítása és Duane Hanson Az amerikai álom szobrokban című tárlata nagy érdeklődésre tart számot. Fesztivál keretében mutatják be az északi országok zenéit, a "virtuális Európa Ház" pedig a művészek nemzetközi népvándorlásának ad teret.

Együtt jobb, mint egyedül - így szól a német vidék mottója. A francia nyelvű részek pedig számtalan ifjúsági rendezvényükkel az "európai polgár, a szolidaritás, tolerancia és nyitottság" Európájának megteremtésén fáradoznak. Az egyik legeredetibb művészi megfogalmazás a francia Samuel Rousseau migrációs projektje: a kivetített szőnyegek a rajtuk áthaladók lába alatt életre kelnek, és élettérré válnak. Az új jövevények az érintett társadalom aktív, alkotó tagjaiként e szőnyegmintákba olvadnak be...

Reviczky Katalin

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu