Az Olvasó írja

Apostoli szolgálat

Az Új Ember 2007. január 14-i számában az ipolytölgyesi Szent Erzsébet Otthon történetét és jelenét mutatta be. Vázolja, hogy az 1950-ben a szétszóratásra ítélt szerzetesek sokaságáról gondoskodó Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat hogyan jött létre. Megemlíti, hogy Szabó Olga Emma szatmári irgalmas nővér tevékenysége hozta létre az ipolytölgyesi otthont a halmozottan sérült gyermekek számára.

De nem egyedül. Vele együttműködésben tevékenykedett Virányi Ottó piarista szerzetes pap is. Ő a szerzetesi létszámkorlátozás miatt az esztergomi főegyházmegyében lett áldozópap. Segédlelkészi szolgálatából emelte ki őt Lékai László bíboros, és 1980. február 1-jén kinevezte a Római Katolikus Szeretetszolgálat igazgatójává. Így ő lett az ipolytölgyesi otthon létrehozásának felelőse az 1986. szeptemberi felszentelésig. Szociális irányú tevékenységéért 2000. március 13-án Harrach Péter szociális és családügyi miniszter "Pro Caritate" díjat adományozott neki kormánykitüntetésként. Tevékenységéről ezúton is méltó megemlékezni, hiszen súlyos betegség után, 2001. január 25-én, Budapesten hunyt el. Isten jutalmazza meg a boldog örökkévalóságban!

Kemenes László piarista

Kaszap István "közbelépett"

Az Új Ember belgiumi olvasójaként örömmel értesültem arról, hogy a Szentatya jóváhagyta a dokumentumot, amely elismeri, hogy Kaszap István hősi fokon gyakorolta az erényeket, és ezzel boldoggáavatási eljárása új szakaszba léphetett. Édesanyám személyesen találkozott Kaszap Istvánnal a II. világháború idején. Az idők múlásával most értettem meg igazán, hogy édesanyám miért mesélte el ugyanazt a történetet többször is.

Szobájának falán ott függött fiatalkori portréja, a képkeretbe egy kedves arcú fiatal pap fényképe volt tűzve. "Ő Kaszap István - mondta édesanyám -, ő mentette meg az életemet, a tisztességemet" - így kezdte mesélni újra meg úja ezt a különös történetet.

Mint tudjuk a történelemből, a háború mindenhol egyformán kegyetlen. A nők sorsa talán még nehezebb. Aggódnak a fiúért, a férjért, az apáért. Várják a híreket, amelyekből sokszor csak szeretteik meghurcoltatásáról, haláláról értesülnek. És elérkezhet olykor a még kegyetlenebb sors, a megalázás, a megbecstelenítés. Édesanyámmal is ez történt volna, ha Kaszap István nem lép közbe. Már ebben az időben is, röviddel a halála után sokan szentként tisztelték, és imádkoztak hozzá. Ideért a front, jöttek a "felszabadítók", nem állhatott senki az útjukba. A félő, reszkető nőket összeterelték, és vitték őket... Édesanyám egy kis ereklyét szorongatott Kaszap Istvántól - a reverendájából való szövetdarabka volt ez -, és imádkozott. Jött is a segítség, a belső hang, amely így szólt hozzá: "Tettesd őrültnek magad!" - Olyan meggyőzően sikerült, hogy az óvóhelyen azt hitték az ismerősei, hogy valóban elvesztette józan eszét. Ő pedig imádkozott, és megmenekült.

Jelenleg az én szobámban van édesanyám portréja, Kaszap Istvánnal. Hosszú utat tettek meg, hiszen családommal Belgiumban élek. Nincs este, hogy ne találkoznék velük, és ne köszönném meg Kaszap Istvánnak, hogy nem engedte meggyalázni édesanyámat.

Noémi Baudry

Belgium

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu