Szentírás-magyarázat

A szeretet: rácsodálkozás

(Évközi 4. vasárnap - 1 Kor 12,31-13,13)

Nem egészen pontos a szeretethimnusz magyar fordítása. A magyarítások (mert hiszen több fordítás forog közkézen) jelzőket használnak: a szeretet türelmes, jóságos, nem féltékeny. Az eredeti szövegben viszont igék szerepelnek: a szeretet hosszan tűr, jót tesz, nem féltékenykedik. Szent Pál a szeretetet aktivitásként, cselekedetként ábrázolja, és ezért csupa igét kapcsol hozzá.

A szeret nem passzív tulajdonság. Erich Fromm könyvének címe - A szeretet művészete - nagyszerűen utal erre. A mai fogyasztói világban az ember igen gyakran a szeretetet is fogyasztási cikknek gondolja. Igyekszik megszerezni magának a lehetőségeihez mérten legszebb és legjobb társat, és azután azt gondolja: most már az enyém. Más dolgom sincs, mint hogy élvezzem és használjam, amit megszereztem. Aztán, ha már elhasználódott, esetleg lecseréli újabbra, fiatalabb évjáratúra.

Valójában a szeretet nem a birtokláshoz és nem az élvezethez hasonló, hiszen a másik ember nem tárgy, hanem személy. A szeretet művészet. Csodálatos képesség arra, hogy valaki kincseket hozzon elő a másikból és önmagából. Képesség arra, hogy az egység csodáját újrateremtsék, két élet harmóniáját megalkossák. A szeretethimnusz ezért is áll csupa igéből, mert a szeretet állandó cselekvés, alkotás. Egy szép házasság két embernek szinte emberfölötti, gyönyörű remekműve.

Az olvasmány és az evangélium a szeretet visszautasításáról szól. Jeremiást elveti a saját népe. Jézust kiűzik a názáreti zsinagógából. Jézus arról beszél, hogy majd az idegenek, a pogányok befogadják őt. Különleges dolog ez, hogy akik ismerték, vagy legalábbis ismerni vélték Isten korábbi üzenetét, azok képtelenek voltak befogadni őt.

Jeremiás a meghívásakor megretten, azt mondja: "Jaj, Uram, Isten! Nem tudok én beszélni, fiatal vagyok még!" Istent azonban nem zavarja Jeremiás gyengesége: "Ne mondd, hogy ifjú vagyok, csak menj!" A próféta gyengesége nem akadálya, inkább feltétele a küldetésének. Ha valaki azt gondolja, hogy az isteni feladat teljesítése számára nem jelent nehézséget, a kisujjából kirázza, az teljesen alkalmatlan a prófétaságra. Aki tisztában van azzal, hogy önmagában semmire sem képes, hogy nap mint nap kegyelemre szorul, az tudja csak befogadni Isten ajándékát.

Pilinszky János mondta, hogy a versírás feltétele a szegénység. Aki azt képzeli, hogy tud verset írni, hiszen sok százat megírt már, az biztosan képtelen lesz igazi verset írni. Aki koldusszegényen, üres kézzel lép oda a szépség titkához, annak van esélye, hogy újra átélje és átadja a rátalálás csodáját.

Isten szeretetének titkát az tudja befogadni, aki tisztában van a maga szegénységével. A magukat befutottnak, jólértesültnek képzelő názáretiek képtelenek voltak arra, hogy felismerjék a váratlan, minden emberi képzeletet felülmúló ajándékot. Így van ez az emberi szeretetben is. Aki azt mondja a másikról: kiismertelek, mindent tudok rólad, az már nem szereti. A szeretet képessé tesz rácsodálkozni a másikban rejtőző végtelen szépségre és mélységre. A szeretet nem beskatulyáz, hanem szárnyakat ad. Szépnek látja a másikat, és ezzel erőt is ad neki, hogy a benne rejlő szépséget felszínre hozza.

Székely János

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu