A béke pápája volt

XV. Benedek a világháborús öldöklés ellen

Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1922 januárjában, 67 éves korában tüdőgyulladás ragadta el XV. Benedek pápát, akit a béke pápájaként tart számon a történelem. Kezdeményezéseivel rögtön a háború kitörésétől kezdődően igyekezett gátat vetni az öldöklésnek; a háborút "fölösleges vérfürdőnek" és "az európai nemzetek öngyilkosságának" nevezte. Utolsó szavai is azt a kívánságát fejezték ki, hogy a világ végre tartós békében élhessen.

XV. Benedek, polgári nevén Giacomo della Chiesa 1854-ben született Genovában, 1914-ben választották pápává. Első enciklikája is békeprogramját tárta a világ elé.

Akkor azonban a Szentszéknek még nem volt olyan súlya a nemzetközi diplomáciában, mint manapság. Az uralkodó polgári liberális kormányok inkább ellenségesen álltak szemben az egyházzal.

A grófi családban született Giacomo már tizenkét éves korától pap akart lenni, de apja a jogászi pályára szánta. Később mégis beleegyezett, hogy fia papnövendékként a Gergely-egyetemen tanuljon tovább. A tehetséges fiatalember az egyházi diplomata főiskolán felkeltette Mariano Rampolla del Tindaro figyelmét. Amikor 1887-ben Rampolla bíboros államtitkár lett, della Chiesa is XIII. Leó pápa bizalmasává emelkedett. 1903-ban X. Piusz pápa került trónra, ezt követően Rampolla és emberei háttérbe szorultak - 1907-ben della Chiesa mégis bolognai érsek és bíboros lett.

X. Piusz pápa 1914. augusztus 20-án bekövetkezett halála után a konklávén két csoportosulás alakult ki: a Piusz- és a Rampolla-csoport. A tizedik menetben választották meg Giacomo della Chiesát pápává, aki a XV. Benedek nevet vette fel. Koronázása a háborús idő miatt minden ünnepélyességet nélkülöző módon a Sixtus-kápolnában történt.

Eugenio Pacellit (a későbbi XII. Piusz pápát) 1917. június 29-én küldte Münchenbe nunciusként, hogy tárgyaljon a német császárral. 1917. augusztus 1-jén adta ki "békejegyzékét". Történészek újabban e pápai béketerv kudarcát főleg a német Paul von Hindenburg és Erich Ludendorff német tábornokok hatalmi álmainak "számlájára írják". XV. Benedek szinte magába roskadt. Rómában ötezer gyermek békemenete sem vigasztalta meg az érzékeny lelkű főpapot.

A világpolitikai kudarc ellenére XV. Benedek pápasága mégis előrelépést jelentett az egyházi vezetésben, ehhez tartozik, hogy 1917-ben kihirdette az akkor új Codex Juris Canonicit, egyházi törvénykönyvet. A missziós munkában és szervezésben szakított az Európa-központú szemlélettel, és hangoztatta, hogy a misszionáriusok nem földi hatalmak, hanem Isten országa érdekében tevékenykednek. Az Európától távoli helyeken megkezdte a bennszülött hierarchia kiépítését. Halála után négy évvel szentelték püspökké Rómában az első hat kínai papot.

(rosdy)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu