|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
"Szenvedjétek el egymást..." Erkölcs és közösség Liberális korunkat a globális társadalmi katasztrófa jellemzi. Egyre kevesebb ember kezében egyre nagyobb hatalom, vagyon összpontosul a többi ember rovására. A globalizáció felszámolja a helyi identitást, szétveri a hagyományos közösségeket. A cél az individuális fogyasztó igényeinek kielégítése. Ennek hátterében a liberalizmus emberi természetről szóló tanítása húzódik, ami három fogalomban foglalható össze: hedonizmus, racionalizmus és atomizmus. Az "szabadelvűek" szerint az ember érdekvezérelt lény, jellemzője az önzés. Az individualizmus alapja a birtoklás elve, s a bírvágytól vezérelt egyének versenye olyan harc, amely a társadalom egyensúlyvesztése felé mutat. A liberálisok a vallást magánügynek tekintik. Világnézeti semlegességet emlegetve a történelmi egyházakat támadják, és a bomlasztás érdekében a szektákat támogatják. A liberalizmus társadalmi felszabadulást lát a közösségi hálóból való kilépésben. Pedig a közösség az, ami identitást és szellemi védelmet adhat: az elidegenedéstől és a különböző "népboldogítók" ígéreteitől egyaránt. Egy társadalom sem maradhat fenn, ha eltűnik az embereket a nemzethez, kultúrához, valláshoz, családhoz kötő érzés. Napjainkat a lelki értékek szűkössége, a bizalom hiánya és az érzelmek sivársága jellemzi. Pedig egészséges társadalom csak egészséges lelkű családokra és közösségekre épülhet. A közösség egymás megértésén és kölcsönös figyelembevételén alapuló személyes kapcsolatok tartós és folytonos hálózata, mely képes a szocializációs mintákat áthagyományozni. Az erős és öntudatos közösségek az előfeltételei a demokratikus intézményrendszer kialakulásának, ennek léte pedig előfeltétele a közösségek létrejöttének és fennmaradásának. Emlékezzünk Jézus szavaira: "Ha ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük." A keresztény kisközösségek is ennek az együttlétnek az áldását keresik. Jézussal együtt lenni ugyanis annyit jelent, mint az ő szellemében élni másokért. A jézusi életstílus a magunk odaadása és a mások elfogadása. Az alapvető egyházi feladatok: az idehirdetés, a liturgia, a koinónia (azaz közösség) és a diakónia (a testvéri szolgálat). Ahol ezek tartósan jelen vannak, ott teljes értelemben vett keresztény közösség, egyház él. A közösségi erkölcs három fokozatát az Újszövetség így határozza meg: - "Viseljétek el egymást." (Kol 3,13) - A régebbi fordítás szerint még konkrétabban: "Szenvedjétek el egymást." - "Mindenkit tiszteljetek." (1 Pt 2,17) - A kölcsönös tiszteletből fakad a közösségi élet legszebb virága: a bizalom. - "Odaadással szolgáljatok." (Ef 6,7) - Minden közösség lelke a kölcsönös szolgálat. Mindenkinek vannak képességei, kegyelmi ajándékai. A közösség igazi áldása, hogy mindez a jó megsokszorozódva érvényesül benne. A közösségi szemlélet végső alapja a Szentháromság isteni közössége. Farkas Péter szociológus
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|