|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Szent Pál hajótörése Az Apostolok cselekedetei két szent, Péter és Pál missziós munkájára összpontosít. E könyv, illetve a levelek segítségével kaphatunk pontos képet Pál életéről, működéséről. A Szentírásban igen nagy hangsúlyt kap Pál megtérése (erről az egyház január 25-én emlékezik meg); jeruzsálemi elfogatásakor a "nemzetek apostola" hitvallásszerűen maga is elmondja megtérésének történetét az őt vádoló tömegnek (ApCsel 22, 1-29). Pál fogságából egyetlen kiutat talál: fellebbez a császárhoz, s Rómába viteti magát. A hajóút nehézségekkel teli, a gyönge déli szélből félelmetes vihar születik, majd forgószél kerekedik. Isten azonban lecsendesíti a szélvihart, s a hajó utasai és legénysége Szicíliától kilencven kilométerre, Máltán vetődött partra (ApCsel 27-28,10). Id. Markó Károly (1791-1860) a szerencsés megmenekülés jelenetét láttatja korai, 1824-es, közepes méretű vásznán; a festmény jelenleg egy jelentős magyar magángyűjtemény megbecsült darabja. A mű témája egyedüli a festő életművében, és szinte csak indokot és lehetőséget nyújt arra, hogy a tenger fölött felkelő napot ábrázolja. A kompozíciót a tenger és a szárazföld osztja két részre, és az előtér sziklái ívesen keretezik. Nemcsak a téma különleges, hanem a szereplők nyugtalanítóan nagy száma is: a tömeg "elrejti" az apostolt, szemünket elvezeti alakjáról. A műalkotás jelzése nem nyújt fogódzkodót számunkra a festés helyéről, ám az életrajzi adatok alapján elmondhatjuk, hogy a művet bécsi tartózkodásának második-harmadik évében festette meg Markó Károly. Sem a mű megrendelési körülménye, sem későbbi története még nem elég tisztázott, s alaposabb kutatást igényel. Egyébként Markótól sohasem állt távol a víztükör, illetve a hajózás témája. Ebből a szempontból festményünk párdarabja lehet ugyanezen magángyűjtemény Eszményi tájként is ismert, 1841-es pisai Halásza, illetve a Magyar Nemzeti Galéria 1851-es Halászokja. Ha pedig a bibliai tematikát tekintjük, akkor a Krisztus megkeresztelésétől (LXII./2. p. 11.) eljuthatunk a Vihar lecsendesítésének két, 1854-es és 1857-es változatáig is. Utóbbiak több szót érdemelnek, nem csak őrzési helyük okán (Magyar Nemzeti Galéria, illetve a mexikói Puebla), hanem a Galériában és az esztergomi Keresztény Múzeumban is fellelhető előtanulmányaik miatt is. A fa mögött "rejtőzködő" barlang a mai napig megtalálható a dél-máltai öbölben: mellette a csodás módon kőből fakasztott páli forrás, illetve az apostol tiszteletére emelt templom. S végezetül az apostol kapcsán még egy ünnepről is essen szó: az 1964 óta Málta, mint a Brit Nemzetközösség részét alkotó független köztársaság hivatalos ünnepnapon emlékezik meg február 10-én Szent Pál hajótöréséről. Dragon Zoltán
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|