Csak néhányan elégedetlenek...

Új vallásügyi törvény Romániában

Kisebb vihar után kiderült: Romániában kevés kivétellel az összes egyház számára elfogadható a frissen elfogadott felekezeti törvény. Néhány emberjogi és vallási szervezet azonban több kifogásolni valót is talált a törvény szövegében. A 13. cikkely például kimondja, hogy tilos a vallási szimbólumok meggyalázása, ám a törvény nem határozza meg, mik is ezek, továbbá semmilyen büntetést nem helyez kilátásba. Az erdélyi Krónika című napilap szerint ez a cikkely nem is alkalmazható, viszont kérdéses, menynyiben befolyásolja majd például a katolikus egyház alapjait támadó, Da Vinci-kód című könyv terjesztését.

A pünkösdisták szerint a törvény rendkívül szigorú, és nem az egész társadalmat szolgálja, hanem néhány vallási közösség támogatását.

A neoprotestáns felekezetek felháborodását igazából az váltotta ki, hogy a jogszabály különbséget tesz a Romániában elismert tizennyolc egyház és a többi vallási egyesület között, utóbbiaknak legalább háromszáz taggal kell rendelkezniük a további működéshez. Állami támogatást ráadásul csak az elismert egyházak kaphatnak, vallásos egyesületek nem. Egy újonnan jelentkező egyházat csak akkor ismernek el, ha követői száma eléri az ország lakosságának 0,1 százalékát. A jogszabály ellenzői kifogásolják, hogy ez megnehezíti az egyházak elismerését, ezért jogi úton próbálják elérni a vitatott cikkelyek megváltoztatását. A bírálók ezért az Alkotmánybíróság és az Európai Emberi Jogi Bíróság véleményét is ki kívánják kérni a törvényről.

Az erdélyi magyar történelmi egyházak többnyire elégedettek a felekezeti törvénnyel. A Romániai Katolikus Püspöki Konferencia közleménye "üdvözli az új kultusztörvény érvénybe lépését" - a nyilatkozatot a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség honlapja is közli. A sajtóközlemény ugyanakkor rámutat: az új törvény tökéletesíthető. "A jelenlegi forma azonban a vallási közösségek egyensúlyát - elismerjük, hogy ez még nem tökéletes - fejezi ki, azokét, amelyek a romániai, magát vallásosnak nevező lakosság nagy többségét képviselik" - olvasható az állásfoglalásban, amely szintén emlékeztet rá: mindeddig az 1948-as, az ateista állam által megalkotott törvény volt érvényben. A dokumentum kiáll a görög katolikus egyház mellett, amely nem írta alá a törvénytervezetet, mert elkobozott javainak kérdése nincs megoldva, mint ahogy a temetők kényes kérdése sem.

Lukács János

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu