Az éhség ellen, a békéért

A pápa fogadta a diplomáciai testület tagjait

Amolyan hangütéseként is tekinthető az új esztendőnek, hogy a pápa immár hosszú évek óta január elején rendszeresen fogadja a Szentszékhez akkreditált diplomatákat. Hozzájuk, és rajtuk keresztül a nemzetek vezetőihez intézett szavai mindig komoly erkölcsi kérdésekkel szembesítik őket. XVI. Benedek pápa január 8-án leginkább azt hangsúlyozta, hogy a politika alakítói szilárdítsák meg azt, ami a világban pozitív, hogy bölcsen és kitartóan leküzdhessék mindazt, ami lealacsonyítja és megöli az embert.

Az éhség botránya, amely egyre súlyosabbá válik, elfogadhatatlan egy olyan világban, amely rendelkezik azokkal a megfelelő javakkal, ismeretekkel és eszközökkel, amelyek véget vethetnének ennek a helyzetnek. A világban jelen lévő éhínség arra késztet bennünket, hogy megváltoztassuk életmódunkat, sürgősen kiküszöböljük a világgazdaság rossz működésének strukturális okait. Biztosítani kell a környezet tiszteletben tartását, a ma és főleg a holnap teljes emberi fejlődése számára. A Szentatya ismételten felhívást intézett a leggazdagabb nemzetek felelőseihez: hozzák meg a szükséges döntéseket ahhoz, hogy a szegény országok, amelyek gyakran természeti gazdagságban bővelkednek, élvezhessék azoknak a javaknak a gyümölcseit, amelyek birtokukban vannak.

Arra bátorította a fejlett országokat, hogy továbbra is juttassák nemzeti össztermékük (GDP) 0,7 százalékát a nemzetközi segélyszervezetnek, hogy jobban támogathassák a humanitárius válságok áldozatait. A pápa jókívánságait fejezte ki az ENSZ új főtitkárának, Ban Ki-Moonnak, majd felemelte szavát a leszerelésről szóló tárgyalásokban mutatkozó válság ellen, miközben egyre növekednek a katonai kiadások. A pápa ismételten a leghatározottabban elítélte a terrorizmust, az élet elleni folyamatos merényleteket. Erre még Afrikában is sor kerül, ahol pedig tiszteletben tartják az életet, ennek ellenére banalizálják az abortuszt, az úgynevezett maputói jegyzőkönyv alapján.

Az élet elleni merényletnek számít a házasságon alapuló család relativizálása is, valamint az az agresszió, amelyet olykor a tudományos kutatás látszatát keltve engednek meg, mint például az emberi klónozás törvényessé tételére tett kísérletek esetén.

Az afrikai földrész helyzetét elemezve a pápa aggodalmának adott hangot, mindenekelőtt a darfuri drámára utalva. A nemzetközi közösség immár négy éve tehetetlennek bizonyul, hogy politikai megoldást találjon erre a kérdésre.

Csak az ENSZ és az Afrikai Unió, az érdekelt kormányok tevékeny együttműködése révén vethetnek véget a súlyosan megpróbált lakosság szenvedésének. Ne feledjük el Afrikát - hangzott a pápa felhívása.

Latin-Amerikáról és a Karib-tenger térségéről szólva a pozitív jelek mellett a Szentatya utalt a kolumbiai társadalmi és politikai válságra, a Haitit sújtó szegénységre és erőszakra, illetve megismételte elődje, II. János Pál kívánságát: Kuba nyíljék meg a világ felé, és a világ Kuba felé.

Az ázsiai földrész kapcsán XVI. Benedek Kínát és Indiát említette meg elsőként, mivel mindkét hatalmas országot a népesség és a gazdasági élet növekedése jellemzi. Köszöntötte a kontinens kicsiny, de életerős katolikus közösségeit, vallásszabadságot kívánva számukra. A kontinens egyik célkitűzéseként a koreai nép kiengesztelődését, valamint a félsziget atomfegyver-mentesítését fogalmazta meg. A Szentföld helyzete iránti "nagy aggodalmának" hangot adva, a Szentatya felhívást intézett az érdekeltekhez, utalással az utóbbi hetekben reményre okot adó jelekre Izrael és Palesztina kapcsolatát illetően. Az izraelieknek joguk van ahhoz, hogy békében éljenek államukban, a palesztinoknak pedig joguk van egy szabad és szuverén államhoz.

Európára vonatkozóan a pápa kitért a Római Szerződés közelgő, 50. évfordulójára, illetve az unió alkotmánytervezetére, remélve, hogy az védelmezi majd az emberi méltóság alapját képező lényeges értékeket, különös tekintettel a vallásszabadságra, annak minden dimenziójára, az egyházak intézményes jogaira. Nem lehet továbbá figyelmen kívül hagyni a földrész keresztény örökségét, amely nagymértékben hozzájárult a nemzetek és népek Európájának kialakításához. A pápa végül azt a következtetést vonta le, hogy az általa felidézett helyzetek mindenki számára kihívást jelentenek. Csak az emberi személy tiszteletben tartásával lehet előmozdítani a békét, és csak a békét építve lehet megvetni egy valódi, teljes értékű humanizmus alapjait.

A Szentszék 175 országgal tart fent teljes diplomáciai kapcsolatokat. Ehhez a számhoz csatlakozik még az Európai Közösség, valamint a Szuverén Máltai Lovagrend. Az Orosz Föderációval és a Palesztin Felszabadítási Szervezet Hivatalával speciális jellegű kapcsolatot tart fent.

(Vatikáni Rádió)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu