A keresztény emberek nézeteit a közrádió főáramában is fontos lenne megszólaltatni

Beszélgetés Such Györggyel, a Magyar Rádió elnökével

A közszolgálati Magyar Rádió - mint mondani szokták - világnézetileg semleges irányvonalat követ. Nem inkább politikai semlegességre kellene törekednie, s világnézetileg azzal a közösséggel keresni az összhangot - más nézeteknek is teret adva -, melyhez szól.

- A közszolgálati médiának valóban alkalmazkodnia kell a hallgatóság világnézetéhez. Ha nem is közvetlenül a keresztény hit, de a zsidó-keresztény kultúra értékeinek és a keresztény magyar kulturális hagyományoknak a reprezentálása a közmédia fontos feladata.

Milyen elképzelést követ a közszolgálati rádióban? Igényességre kívánják nevelni a hallgatóságot, vagy pedig kiszolgálják a kevésbé kulturált társadalmi rétegek szokásait?

- Magyar Rádió három csatornáját - szaknyelven szólva - pozícionálni kell. Ez azt jelenti, hogy meg kell határozni, melyik adó mely társadalmi csoportokhoz szól. A Bartók rádió magaskultúra adója lehet, a Kossuth rádióban arra törekszünk, miközben nem tévedhet értékrelativizmusba, hogy a középosztály, a kevésbé iskolázottak és a kulturális fogyasztási szokásaikban kevésbé kifinomultak számára is érhető és élvezhető legyen. A Petőfi rádió pedig a fiatalság számára fogyasztható formában közvetítsen kulturális javakat.

A Magyar Rádió akkor jár el helyesen, ha nem hatja át az a fajta értelmiségi hittérítő buzgalom, amely sok esetben ellentétes hatást ér el. Tévedés ugyanis magas kulturális termékekkel megkínálni azt a hallgatót, aki nem felkészült ennek befogadására; értelmiségi lelkiismeretünket megnyugtathatjuk ugyan, de valójában nem követtünk el mindent annak érdekében, hogy feladatunkat teljesítsük. A fiatalokhoz pedig az ő nyelvükön kell szólni, figyelembe kell véve kulturális érdeklődésüket, s ne feledjük, hogy ma már a populáris kultúra is a magyar és az egyetemes kultúra része.

Az erkölcsi értékorientálásban milyen szerepet vállal a Magyar Rádió?

- Amennyiben ez a zsidó-keresztény kultúrában gyökerező erkölcsre vonatkozik, egyetértek azzal, hogy a közrádiónak feladata, hogy hangot adjon ennek.

Erdő Péter bíborossal találkozásuk alkalmával szóba került, hogy a keresztény értékek nagyobb teret kapjanak a Magyar Rádióban, hiszen az ország lakosságának többsége - a népszámlálási adatok alapján - keresztény.

- Említettem bíboros úrnak, hogy nem tartom szerencsésnek, ha a keresztény ember gondolataival csak és kizárólag a vallási tárgyú adások keretében találkozhat a közrádió hallgatója. Azzal például, hogy szentmisét közvetítünk, a Magyar Rádió a keresztény emberek szempontjait, érdekeit nem jeleníti meg minden téren, s ugyanez elmondható a kimondottan vallási műsorokról is. Ezeket a nézeteket, véleményeket a közrádió fő áramában is fontos lenne megszólaltatni. A politikai, társadalmi, gazdasági, közéleti, kulturális kérdésekben szeretnénk megszólaltatni olyan szereplőket, olyan szakértőket és érintetteket, akik a keresztény ember szemszögéből, ha tetszik keresztényi elkötelezettséggel kommentálják, magyarázzák az aktuális eseményeket.

A vallási műsorok kora délután, fél kettő és két óra között hangzanak el. Egyes fölmérések szerint nagy a hallgatottságuk, igaz, a fiatalság körében igen csekély, hiszen ebben az időben iskolában, munkahelyen tartózkodnak.

- A rendelkezésemre álló adatok szerint alacsony a hallgatottsága. A Déli Krónikát mintegy hét-nyolcszázezer ember hallgatja, s mire elkezdődik a vallási félóra, ez a szám kétszázezer körülire esik vissza, majd tovább zuhan, körülbelül százötvenezerre.

A vallási műsor után ismét nyolcszázezerre emelkedik a hallgatók száma?

- Korántsem, sőt még tovább esik a hallgatottság, majd délután kissé emelkedik, s öt-hat órától - mint minden rádió hallgatottsága - a miénk is tovább csökken. Az általános csökkenést mutató tendenciából kiemelkedik az Esti Krónika, amit majdnem kétszázezren hallgatnak.

Tehát nem a vallási műsor miatt csökken a hallgatottság...

- Erre nézve nincsenek pontos kutatásaink. Déltől nem volna szükségszerű, hogy az említett mértékben csökkenjen a hallgatottság. Ha a rádió jól működik, harangszerű hallgatottsági képet mutat: reggeltől növekedik, napközben szinten marad, délután pedig, négy-öt órától jelentősen csökken, s hat-hét óra körül igen kevesen hallgatják, s a nap végén ezen a szinten marad.

Gondol-e arra, hogy más időpontba helyezze át a vallási műsorokat, vagy esetleg más csatornára tegye?

- Nem szeretném megtörni azt a hagyományt, hogy a Magyar Rádió az érintett egyházakkal, felekezetekkel egyetértésben hozza meg az ilyen döntéseit.

Föl kívánja-e vetni az egyházaknak ezt a kérdést?

- Ezen érdemes elgondolkodnunk, s párbeszédet folytatni róla. Mindannyiunknak - a rádiónak és az egyházaknak is - az az érdeke, hogy a hívek, a rádióhallgatók minél szélesebb köréhez jussanak el a vallási műsorok is, s ez megfelel az egyházak missziós törekvésének is. Közös kutatást is folytathatnánk arra nézve, hogy például az átlaghallgató eleve elzárkózik-e a vallási műsoroktól, vagy meghallgatná, de talán nem ilyen prezentációban.

A Magyar Rádió több műsorát kiadja külső produkcióba. Nem vetődött-e föl, hogy a vallási műsorok esetében ugyanezt kövesse?

- A külső gyártás elsősorban költséghatékonysági kérdés. Ha a Magyar Rádión belül készül a műsor, ez minőségi biztonságot jelent, de nem zárkózunk el például a katolikus rádióval való együttműködéstől.

A Magyar Katolikus Rádióval, mely ugyancsak közszolgálati adó, milyen a viszonyuk?

- Éppen mostanában egyeztettem Juhász Judittal, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettesével a közös szentmise-közvetítésekről. Mindkét rádió anyagi lehetőségei meglehetősen korlátozottak, s a hívek körében is zavart okozhat, hogy vasárnap a két adón ugyanabban az időpontban, de más helyszínről közvetítenek szentmisét.

A Magyar Rádiónak értékes hangarchívuma van. Ebben jelentős, az egyházat különösen érdeklő anyagok is találhatók.

- Fölvetettem Erdő Péternek, hogy az egyházi szempontok alapján értékes hangzóanyagokat együttműködésünkben ki lehetne adni. Erre nyitottak vagyunk, várjuk az egyház javaslatait, hogy mire volna szükség a hívek körében.

Hogyan juthatnak hozzá az iskolák a Magyar Rádió hangarchívumához, hiszen egyes tárgyak tanításához nagy segítséget nyújthat ez.

- A NAVA (Nemzeti Audiovizuális Archívum) belépési pontokon keresztül minden iskola számára ingyenesen hozzáférhető a Magyar Rádió archivált anyaga. Azt az egyháznak kell átgondolkodnia, hogy mely egyházi kulturális intézményekben szükséges NAVA-pontokat telepíteni.

Hogyan próbálja meg a közszolgálati rádió megakadályozni a romboló szellemi irányzatokat, például a destruktív szekták térhódítását?

- Erre külön mechanizmus nincs, s bizonyos értelemben nehezen értelmezhető, mit tekintsünk veszélyes szellemi, eszmei megnyilvánulásnak. A közszolgálati etikának és a szerkesztőknek, illetve munkatársaknak köszönhetően kimondatlanul is működik az a kontroll, mely alapján eldöntjük, hogy a közszolgálati rádió mely nézeteknek ad hangot, s melyeknek nem. Ugyanakkor a médiatörvényben foglalt kötelezettségünk, hogy sokoldalúan mutassuk be a valóságot, annak jelenségeit.

Elmer István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu