A tenyérnyi háromkúti apátságról

Magyarországra a XII. század derekán telepednek be a ciszterciek: a szigorú reform jegyében 1099-ben alakult a rend, és Szent Benedek Regulájának pontos betartását tűzték ki célként. "Tagjai kezdetben túlnyomó részben laikus testvérek voltak, és papi tevékenység helyett kézimunkával, földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak. Ennek megfelelően idejük java részét kint töltötték a majorságokban, és csak vasár- és ünnepnapokon tértek haza a monostorba istentiszteletre."

Az új hazában a mezőgazdasági termelés elindításában, a nép nevelésében igen nagy érdemeket szereztek az Árpád-házi királyság első évszázadában a bencések. De a modernebb földművelési és állattenyésztési elvek és eljárások megismertetésében, népszerűvé tételében az újabb alapítású rendek, a ciszterciek és premontreiek vezettek. Céljuk egyenesen azoknak a területeknek megművelése volt, amelyeket még nem kapcsoltak be a kultúrába.

Ezért a "ciszterciták élethivatásuknak megfelelően legszívesebben minden emberi lakóhelytől távol, lehetőleg erdők mélyén, magános völgyekben, hegyoldalakon, mocsarak és folyók mentén telepedtek meg, és ernyedetlen szorgalmukkal rövidesen paradicsommá varázsolták rideg környezetüket. Ahol csak megszállottak, mindenütt ésszerűbb földmívelés, szőlő- és gyümölcstermelés és céltudatosabb állattenyésztés, egyszóval magasabb gazdasági kultúra támadt."

Magyarországon az első cisztercita monostort még II. Géza alapította 1142-ben, a Tolna megyei Cikádoron (a mai Bátaszéken), amelyet a heiligenkreuzi kolostorból hozott francia szerzetesekkel népesített be. III. Béla uralkodása idején alakult többek mellett a pilisi: később aztán innen jöttek szerzetesek a bélapátfalvai (eredeti nevén bélháromkúti) ciszter apátságba, amelyet II. Kilit egri püspök alapított 1232-ben. Feladatuk a tatárok elől menekülő, az országba frissen betelepült kunok keresztény hitre való térítése volt. A román stílusban megkezdett építkezést a tatárok betörése félbeszakította, de azok távozása után folytatódott itt is a munka. Hamarosan elkészült a részben román, részben gótikus stílusú, latin kereszt alaprajzú, háromhajós bazilika, mellette, a déli oldalon kolostorral.

A cisztercitáknak nagy érdeme az volt, hogy hosszú időre utat nyitottak a francia szellem behatolásának. Nem véletlen, hogy a Franciaországban kialakult csúcsíves stílus éppen a francia ciszterciták révén honosodott meg nálunk.

Az itt látható érem Czinder Antal 1975-ben készült munkája: méretét tekintve tenyérbe illően kicsi, de számomra éppolyan kisugárzása van, mint az eredetinek, amely mindig áhítatra késztet, s a tiszta formák tiszteletére és szeretetére nevel.

Móser Zoltán

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu