|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
"Az Igazság munkatársa műtétet végzett..." Beiktatása előtt mondott le az új varsói érsek Tadeusz Goclowski gdański érsek röviden így összegezte a múlt hét végi varsói eseményeket: "Az Igazság munkatársa műtétet végzett..." Január 7-én délelőtt 11 órára ki volt tűzve az új varsói érsek, Stanislaw Wielgus, volt plocki püspök, a lublini katolikus egyetem egykori rektorának beiktatása. Ezt az időpontot ő maga hirdette ki 2006. december 6-án, amikor a Szentatya Józef Glemp bíboros prímás utódául a varsói főegyházmegyében kinevezte. A beiktatásból azonban az alábbiak miatt hálaadó szentmise lett. A Gazeta Polska konzervatív hetilapban először december 19-én jelent meg a vád, hogy Wielgus atya éveken keresztül együttműködött a lengyel titkosszolgálatokkal. Két nappal a beiktatás előtt a kinevezett érsek így nyilatkozott: A vád hazugság. Soha nem árultam el Krisztust és az ő egyházát. Soha, se tettel, se szóval senkinek nem okoztam kárt. Aznap tették közzé a Nemzeti Emlékezet Intézet egyházi történeti kutatóbizottságának közleményét, amelynek munkatársai napok óta vizsgálták a rendelkezésre álló levéltári dokumentumokat. Vannak bizonyítékok, hogy Wielgus atya vállalta az együttműködést a titkosszolgálattal - áll a közleményükben. Aznap délután Wielgus érsek kánonilag átvette a varsói főegyházmegyét, majd az esti órákban bűnbánó körlevelet intézett a főegyházmegye közösségeihez. "Súlyos lelkiismereti teherrel állok a varsói székesegyház küszöbén - olvasható a körlevélben. - Annak idején szerettem volna befejezni a számomra igen fontos tudományos tanulmányaimat, és így kerültem ebbe a bonyolult helyzetbe, anélkül, hogy a szükséges körültekintéssel, bátorsággal és eltökéltséggel mérlegeltem volna az ebből a kapcsolatból adódó feladatot. Beismerem ma előttetek ezt a sok évvel ezelőtt elkövetett hibámat éppen úgy, ahogyan a Szentatyának beismertem. (...) Teljes meggyőződéssel állítom, hogy senkit nem jelentettem fel, és senkivel szemben nem követtem el igazságtalanságot. Egyedül az egyházzal szemben követtem el jogtalanságot azzal, hogy belekerültem ebbe a kapcsolatba. És vétettem az egyház ellen akkor is, amikor a heves médiakampányban először letagadtam az együttműködés tényét. (...) Tudatában vagyok annak, hogy ezzel a tagadással nem kevesebb fájdalmat okoztam, mint magával a kapcsolattal, amit sok évvel ezelőtt vállaltam." Vízkereszt napján, a tervezett beiktatási szentmise előtt egy órával Józef Kowalczyk érsek, lengyelországi apostoli nuncius a következő nyilatkozatot tette közzé: "Stanislaw Wielgus varsói metropolita érsek, azon a napon, amelyre ki volt tűzve székfoglalója a varsói székesegyházban, hogy megkezdje főpásztori szolgálatát a főegyházmegyében, az Egyházi Törvénykönyv 401. kánonjának 2. paragrafusa értelmében benyújtotta hivataláról való lemondását XVI. Benedek pápának. A Szentatya elfogadta Stanislaw Wielgus érsek lemondását, és Józef Glemp bíborost, Lengyelország prímását nevezte ki a varsói főegyházmegye apostoli adminisztrátorává, újabb rendelkezésig." Az Egyházi Törvénykönyv említett paragrafusa így hangzik: "Az a megyés püspök, aki betegség vagy más súlyos ok miatt már kevésbé alkalmas hivatalának betöltésére, nyomatékosan fel van kérve, hogy nyújtsa be hivataláról való lemondását." Hívek ezrei, közöttük a lengyel államfő jelenlétében az eredeti terv szerint tizenegy órakor elkezdődött ugyan a szentmise, de nem a beiktatás, hanem a hálaadás szándékával - Józef Glemp prímás főpásztori szolgálatáért. A szertartás kezdetén Wielgus érsek felolvasta a Szantatyának címzett rövid levelét, melyben nem szerepelt lemondásának oka. Sokan maradj velünk! bekiabálással fejezték ki rokonszenvüket Stanislaw Wielgus iránt, aki levette fejéről a mitrát (képünkön). Ezután felolvasták a nunciatúra közleményét. Beszédében a főcelebráns, Glemp bíboros kitért a kommunizmus évtizedeinek egyházüldözéseire. Mint mondta: az akkori rendszer erőszakszervezeteinek működtetői ma is jól élnek, és nem akarnak tanúskodni arról, hogyan kényszerítettek jó szándékú, buzgó embereket - főleg papokat, mint a fiatal Wielgus atya -, aki fölött ma kegyetlen ítéletet tartanak: per és tanúk nélkül. A lengyel prímás szerint Szent Péter apostol sem volt bűn nélkül való. Megtagadta Jézust, de sírt, megbánta a bűnét. És amikor Jézus feltette neki a kérdést, ő megvallotta szeretetét is. Akkor rábízta az Úr a nyáj vezetését. Más olyan juhokat vezetni, akik hallgatnak a pásztorra, mint olyanokat, akik ellenszenvvel fogadják - tette hozzá a bíboros. A beszédet tízszer szakították félbe nagy tapssal a jelen lévő hívek. A szentmise után Stanislaw Dziwisz krakkói bíboros érsek, II. János Pál pápa egykori titkára újságíróknak nyilatkozva kifejtette: "Hálásak vagyunk a Szentatya döntéséért." Figyelemre méltó, hogy a szokásoktól eltérően, még vasárnap délután nyilatkozott a Szentszék sajtószóvivője, P. Federico Lombardi SJ. "Wielgus érsek alázatos és megható bocsánatkérése ellenére az a tény, hogy lemondott a varsói székről, és ezt a Szentatya azonnal elfogadta, a legmegfelelőbb megoldásnak látszott azzal a zűrzavarral szemben, amely a lengyel nemzetben keletkezett. Nagy szenvedés időszakát jelenti ez annak a helyi egyháznak, melynek mindnyájan olyan sokkal tartozunk, és amelyet annyira szeretünk, és amely olyan nagyságrendű lelkipásztorokat adott a híveknek, mint Wyszyński bíboros, és főleg mint II. János Pál pápa. Wielgus érsek esete nem az első, és valószínűleg nem is az utolsó támadás egyházi személyek ellen, az elmúlt rezsim titkosszolgálatainak dokumentumai alapján. Végtelen iratanyagról van szó. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ezeket az iratokat egy elnyomó és zsaroló rendszer alkalmazottai készítették. A kommunista rezsim vége után annyi évvel - miután meghalt a nagy és feddhetetlen II. János Pál -, a lengyelországi egyház elleni támadások nem annyira az átláthatóság és az igazság őszinte keresését tükrözik. Azoknak a bosszúja inkább, akik a múltban üldözték az egyházat, és akiket legyőzött a lengyel nép hite és szabadság iránti vágya." Az igazság szabaddá tesz titeket - mondja Krisztus. Az egyház nem fél az igazságtól, és tagjainak, hogy hűségesek lehessenek az Úrhoz, be kell ismerniük vétkeiket. Azt kívánjuk a lengyel egyháznak, hogy bátran és tisztánlátással le tudja küzdeni ezt a nehéz időszakot, hogy továbbra is hozzájárulhasson az európai és az egyetemes egyház életéhez értékes és rendkívüli hitével, evangéliumi lendületével. Január 7-én, vasárnap, pár órával a Szentszék sajtóirodájának közleménye után a Lengyel Katolikus Püspöki Konferencia is nyilatkozatot adott ki. Ebben a főpapok az alábbi három pontban összegzik a történteket és a lengyel egyház előtt álló feladatokat: 1. Lengyelországban szükséges, hogy az egyház alázattal nézzen szembe a múltjával, jelenével és jövőjével. Wielgus érsek saját elhatározása alapján döntött úgy, hogy a személyét ért komoly támadások miatt lemond rábízott hivataláról. Döntését az egyház javát szolgálva hozta meg, és ezért elismerés illeti. XVI. Benedek pápa határozata, mellyel a lemondást elfogadta, szintén arról tanúskodik, hogy a Szentatya a lengyelországi egyház számára nyugodt lelkipásztori munkát szeretne biztosítani. 2. Kérjük, hogy a társadalom tájékoztatásáért felelős szervek tartsák tiszteletben Stanislaw Wielgus érsek döntését, és tartózkodjanak az esemény igazságot nélkülöző értékelésétől. 3. Arra buzdítjuk a híveket, hogy a hit szellemében törekedjenek elfogadni a szembesülésnek ezt a nehéz tapasztalatát, és imájukkal támogassák a Lengyelországban élő egyházat. Mi lesz a gyümölcse annak a "rendkívüli műtétnek", melyet - Goclowski érsek szavai szerint - XVI. Benedek, az Igazság alázatos munkatársa hajtott végre a lengyel egyházon? A gdański érsek nagyon reméli a lelki megtisztulást és megerősödést. "Talán túl nagy volt bennünk a félelem, hogy szembesüljünk a súlyos igazsággal, és elhanyagoltuk a múlt sebeinek megtisztítását - mondotta. - A korán megkezdett, folyamatos gyógyszeres kezelés elmaradása miatt szükség volt a pápai műtétre. Hálás vagyok a Szentatyának az atyai beavatkozásáért. Ha az egyház közössége nem fogja kezeltetni önmagát, ellenségei önként fognak jelentkezni: saját céljaik érdekében... Az Isteni Irgalmasság sugaraiban végzett emlékezettisztulása az egyetlen gyógymód. A félelem az ördög hatékony eszköze. Emlékszem, mit mondott II. János Pál pápa: Ne féljetek!" Pawel Cebula
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|