Szent Erzsébet üzenete a mai kor emberének

Az ipolytölgyesi otthon "közvetítésével"

Az Árpád-házi királylány a szegényekhez és a társadalom kiszorítottjaihoz fordult, őszinte krisztusi szeretettel. Bár ma nagyon sok szó esik esélyegyenlőségről, integrációról és társadalmi befogadásról, a halmozottan sérültekkel foglalkozók sajnos tudják, hogy bizony nagyon nehéz a helyzet. Húsz éve kezdődött el annak a háznak az élete, ahol halmozottan sérült gyermekek kaptak otthont, olyanok, akiknek ellátása és gondozása meghaladta a család teljesítőképességét, oktatásukat pedig az akkori iskolarendszer nem vállalta.

A Szent Erzsébet Otthon az Ipoly völgyében, a Dunakanyartól húsz kilométerre északra, a Börzsöny hegység lábánál helyezkedik el, a festői környezetű községben, Ipolytölgyesen.

A kezdetekre Zalán Katalin Luciána szatmári irgalmas nővér, tartományfőnöknő - aki maga is sokat dolgozott az otthonban - így emlékszik:

"Az 1970-es években merült fel a gondolat és az igény a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálatnál, hogy a fogyatékkal élő emberek és családjuk nehézségeit is fel kellene vállalni.Szabó Olga Erna szatmári irgalmas nővér, aki akkor a szeretetszolgálat gazdasági vezetője volt, nagy szeretettel karolta fel a gondolatot, és a tőle megszokott hévvel látott hozzá a megvalósításhoz. Tervek, engedélyek, munkatársak képzése és az anyagiak előteremtése - ilyen címszavak röpködtek a levegőben. Néztünk kastélyokat, épületeket, kerestük a megfelelő helyet.

Lékai László bíboros érsek ajánlotta fel az Ipolytölgyesen üresen álló plébániát és a hozzá tartozó, viszonylag nagy területet. Ez nagyon sokat nyomott a latban, noha nem találtuk mindenben ideálisnak a helyet. És milyen állapotban volt a plébánia...! De Erna nővérszáguldó fantáziája a romos, elhanyagolt földszintes épület helyén már látta a növekvő falakat, sőt, a beköltöző, sérült gyermekeket, akiknek majd otthont nyújthat az építmény. Egy idős székesfehérvári hölgy egymillió forintot ajánlott fel, és mi azt hittük, hogy most már nyugodtan kezdődhet az építkezés."

A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat a megüresedett plébánia területén a már meglévő épületeket átalakítva kezdte el az építkezést 1983-ban, Schlosser Attila, az esztergomi főegyházmegye építészének tervei alapján. 1986. szeptember 25-én Szakos Gyula székesfehérvári püspök szentelte fel az akkor még nyolcvan férőhelyes intézményt, melynek első vezetője az Isteni Szeretet Leányai közösség tagja, Kovács Piroska Mária nővér lett. Az akkor még egészségügyi gyermekotthon célja az volt, hogy állandó otthont nyújtson értelmi fogyatékos, mozgásában korlátozott, illetve halmozottan sérült gyermekek, fiatalok részére, akiket a szülők a család keretein belül már nem tudnak gondozni, ellátni, mert állandó ápolást és felügyeletet igényeltek. A későbbiekben igény mutatkozott az otthon bővítésére, így 1989-1992 között Tálas István diakónus vezetésével felépült az otthon további része a nővérszállóval együtt. A beruházások lebonyolítását Rácz István Pelbárt ciszterci atya végezte.

2000-től az otthon engedélyezett férőhelyszáma százötven főre bővült.

A kilencvenes évek közepére a törvényi változások azt is lehetővé tették, hogy a tizennyolcadik életévüket betöltött fiatalok továbbra is az otthon lakói maradhassanak. A gyermekek ugyanis felnőttek, és egyértelműen kiderült, hogy nincsen hova elhelyezni őket. Egyetlen lehetséges megoldás maradt: úgy megváltoztatni az alapító okiratot és a feltételeket, hogy a fiatalok a ház lakói maradhassanak. Ezt tükrözi, hogy 2005-ben az egészségügyi gyermekotthon nevében is megváltozott, a Szent Erzsébet Otthon nevet kapta.

Az eltelt húsz év alatt sokat változtak a törvények, és a gyógypedagógia és a szociális munka területén is számos előrelépés történt. A katolikus egyház számára XVI. Benedek pápa Az Isten szeretet kezdetű enciklikájában az egyház szociális tanítását kifejtve felhívja a figyelmet a szakmai illetékességre mint elsőrendű követelményre, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy szükség van a szív odafordulására. Ennek mint elsődleges szempontnak a figyelembevételével folytatódik tovább a Szent Erzsébet Otthon belső átalakítása. Szeretnénk a lakók életét egyre tartalmasabbá tenni, és ezt a kollégák képzésével és a napi tevékenység még körültekintőbb megszervezésével kívánjuk elérni. Ezt a célt szolgálja a foglalkoztatóház, ahol naponta dolgozhatnak a fiatalok.

Ehhez a magas színvonalú szakmai munkához nagyon sok külső segítséget, anyagi és lelki támogatást, adományokat és fizikai munkát kapunk és kaptunk az elmúlt évek során. Ezt ez úton is szeretnénk megköszönni.

De nem csak kapunk a hozzánk látogató emberektől. Aki ide eljön, nem távozik üres szívvel. Fiataljaink nagy szeretettel fogadnak mindenkit, és ezek a találkozások igen mély hatással vannak vendégeinkre. Talán éppen azt tudjuk adni, amire a mai világ emberének a legnagyobb szüksége van: szeretetteljes találkozást, gyermeki, őszinte örömöt. Így napról napra nehéz munkával és sok örömmel visszük tovább Szent Erzsébet szellemét.

Szöveg és kép:

Formanek Tamás

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu