Kerékpáron indult Genfből

A hírre, hogy Genf látja vendégül a taizéi közösség következő ifjúsági találkozóját, felmerülhet a kérdés: van-e ennek a helyválasztásnak valami jelképes üzenete? Hiszen ez a következő találkozó a harmincadik állomás lesz a "bizalom zarándokútján".

Taizében alapított közösséget - Roger testvér az ötvenes években (A fotó jogvédett)

Biztosra vehetjük, hogy Vaud svájci kanton protestáns és katolikus egyházai meghívását azért fogadták el a taizéi testvérek, mert így e kerek évfordulón módjukban lesz megemlékezni a közösség születésének fontos mozzanatáról.

Roger testvér ugyanis svájci protestáns lelkészként 1940-ben Genfből indult kerékpáron Franciaország felé, hogy megfelelő helyet találjon, ahol majd közösséget alakíthat. Így jutott el a kis falucskába, Taizébe, az egyháztörténetileg jelentős Cluny közelébe. Az elhagyott falucskában nem talált papot, de nagy szívjóságú embereket igen.

Üldözötteket fogadott be, mígnem maga is menekülni kényszerült vissza, Genfbe, ahol az első két új testvér csatlakozott imádságaihoz. Hamarosan megtelt imádkozókkal a genfi templom, ahol öszszejöttek.

Genf a maga 182 ezer lakosával (negyvennégy százalékuk külföldi) Svájc második-harmadik legnagyobb városa. Azért olyan nagy a külföldiek aránya, mert igen sok nemzetközi szervezet, köztük nagy egyházi központok székhelye.

Itt van az Egyházak Világtanácsa, a Lutheránus Világszövetség, a Református Egyházak Világszövetsége, hogy csak a fontosabbakat említsük. De a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold központja is itt van. Az ENSZ európai központja, az UNHCR, a menekültügyi főbiztosság, a WHO, az egészségügyi világszervezet, a WTO, kereskedelmi világszervezet, a WIPO a szellemi tulajdon világszervezete, az ITU, a távközlési unió és az ILO, nemzetközi munkaügyi szervezet is jelentős központtá teszi a nagy történelmi múltú várost.

A középkori genfi püspökök városának a reformáció idejére megerősödött polgársága előbb Ulrich Zwingli követője lett, majd örömmel fogadta be Kálvin Jánost 1536-ban, és kikáltották a város függetlenségét. Kálvinnak ugyan - erőszakos módszerei miatt - időlegesen távoznia kellett, de visszatérése után Genf a kálvinizmus központja lett. 1798-tól 1814-ig Franciaországhoz tartozott, a bécsi kongresszus idején csatlakozott a Svájci Államszövetséghez. A svájci semlegesség tette alkalmassá arra is, hogy az ENSZ elődje, a Népszövetség székhelye legyen 1920-tól 1939-ig, a II. világháború után pedig a nemzetközi élet még fontosabb európai központjává váljék.

A XIX. század elején Genfben - és több más svájci kantonban is - katolikusellenes törvényeket hoztak. (Több mint százharminc kolostort be kellett zárni.) A jezsuiták letelepedését csak 1973-ban engedélyezték ismét, bár már 1847 óta vallásszabadságról hoztak törvényt, és a kanton 1907-ben népszavazással foglalt állást egyházak és állam szétválasztása mellett.

A kezdetekre való emlékezésen kívül az év végi genfi találkozónak tanúságtevő ereje lehet a nemzetközi jelentőségű város protestáns többségű mai polgársága előtt.

Rosdy Pál

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu