Álmodik a múlt

Reneszánsz tér

A stúdió két keresztboltozatának nyolc cikkelyében a csillagos ég festése lehetett: kék alapon fehér és arany pillangókkal. Igen valószínűnek tartjuk, hogy az egyik keresztboltozat, a nyugati Vitéz János horoszkópját ábrázolta az esztergomi érsek kinevezése napján: 1465. május 15-én.

A hagyomány - az ásatók meghatározásai, Bonfini sugallatára - a képen látható díszes termet, amely az erények freskójának termeként ismert, Vitéz János esztergomi humanista érsek dolgozószobájának, azaz studiolójának tartották. 1934 őszén, akkor még ragyogó színben, a törmelékek kiemelése során került elő a négy egész alakos falkép: a négy sarkalatos erény - az Okosság, a Mértékletesség, az Erő/Bátorság és az Igazságosság - allegorikus alakjai. Ezt a dolgozószobát a humanista ismeretek tükrözésével alkották újjá a XV. században, Vitéz érsek idején.

Vitéz János (1408-1472) az első "modern" ember magyar földön: kiváló humanista levélíró, nagyszerű szónok, bőkezű mecénás, évtizedekig az ország egyik vezető politikusa. Az általa képviselt szellem ragyog felénk ma is a dolgozószoba megfakult reneszánsz falképeiről. Hogy valaha milyen volt, azt Prokopp Mária 1990-ben készített tanulmánya alapján ismertetjük. "A Vitéz-stúdió oldalfalait a négy erényt ábrázoló freskókhoz hasonlóan festett, loggiás architektúra-festés díszítette körös-körül. Az árkádívek alatt, a négy erény allegóriájával rokon, álló alakok kaphattak helyet a következő rendben: az északi falon, a kiegészítendő falfelületen ugyancsak négy allegorikus nőalak állhatott: Sapientia, Concordia, Pax és Magnanimitas, a keleti falon, az ablak két oldalán: Fides, Caritas, a déli fal keleti szélén Spes, majd díszes kapuzat után a festett árkádívben hat és a nyugati falon további három alak volt látható, akik Vitéz János levelei és könyvei alapján az érsek legfőbb példaképei voltak a teológia, a filozófia, a történet- és természettudományok és a költészet területén. Feltételezéseink szerint a következők: Arisztotelész, Szent Ágoston, akik az erényábrázolások fő tartalmi forrásai voltak. Majd Szent Jeromos, Albertus Magnus, Dante, Livius következtek. A nyugati falon Cicero, Ptolemaiosz és Seneca kaphattak helyet. Az oldalfalakon a festett párkányzat felett a hat félköríves lunettában a bolygók diadalmenetes allegóriái lehettek. A keleti falon a Mars mint hadisten, oroszlánok által húzott diadalkocsin állt. A déli falon a Nap és a Vénusz diadalmenete lehetett, a nyugati falon egyetlen lunettában a Merkúr és a Hold, az északi Falon a Saturnus és a Jupiter diadalmenete fogadta a belépőt. A Vitéz-stúdió boltozatának egyetlen biztos freskódísze a hevederív festése a két keresztboltozat között. Az ív alsó felületén a zodiákus csillagjegyek láthatók kék alapon piros mezőben."

Várnai Dezső 1935. évi rekonstrukciós rajza szerint a következő sorrendben jelentek meg a csillagöv képei: bak, vízöntő, halak, kos, bika, ikrek, rák, oroszlán, szűz, mérleg, skorpió, nyilas. A képek tehát az északi faltól a január jegyével, a bakkal indultak, és nem a kossal, a március 25-i - Itáliában, a reneszánszban is általános - évkezdetnek megfelelően.

Móser Zoltán

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu