Szólj hozzá!

Ha a témánk felkeltette érdeklődésedet, fogalmazd meg bátran és röviden (!) a véleményedet, és küldd el nekünk levélben (1053 Budapest, Kossuth L. u. 1.) vagy e-mailben (ujember@katolikus.hu) "Szólj hozzá!" jeligére. Véleményedet meg is jelentetjük, amennyiben ehhez hozzájárulsz. Várunk témaajánlatokat is.

Témánk: Pilinszkyt olvasva...

"Olvasok-e egyáltalán Pilinszkyt? Mi az, ami zavarba hoz vele kapcsolatban?"- gondolkodtam el szórakozottan a Szólj hozzá! rovat témáját szemlélve. Aztán megnyílt előttem egy sötét katlan, és megszédültem attól, amit benne láttam. Eszembe jutott, hogy akkor olvastam először Pilinszkyt, amikor gimnazista éveim idején addigi tapasztalataimat összegezve hosszas gondolkodás után eldöntöttem, nem érdemes kereszténynek lenni, nem megyek többet misére.

Úgy éreztem akkor, hogy a templom világa és a külvilág végletesen elkülönült egymástól. A templom egy olyan hely, amelyet óvatosan, sötétben szabad csak megközelíteni. Amit ott megtanulunk, azt nem vihetjük ki a "fénybe", az "élő" szocializmus valóságába, ez egy titkos tudás, amit a saját jól felfogott érdekünkben el kell rejteni. De nem szerettem volna ilyen szétszakított világban élni...

Már olyan biztonságban éreztem magam a külvilágban. Aztán egyszer csak kinyitok egy központilag ellenőrzött irodalomtankönyvet a rendszerváltás előtt, és a Harmadnapon című versben a haláltáborok sötét világát áttörve aprócska fénysugárként belémfúródnak a Credo szavai: Et resurrexit tertia die.

Zavarba jöttem. Talán mégsem kell félni... Talán a külvilág és a hit világa között mégis van kapcsolat... Talán a szeretet a nehézségeket is legyőzi... Talán én sem voltam elég figyelmes, amikor annak idején döntöttem...

Tóth Ildikó

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu