Kapcsolat a kormánnyal - alacsonyabb szinten

Magyar szentekről és a lelkiismereti döntésről a püspöki kar ülésén

Salkaházi Sára szociális testvér boldoggá avatása szeptember 17-én lesz Budapesten, a Szent István-bazilikában - jelentette be június 8-án Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára a főpapi testület nyári ülésének zárónapján megtartott sajtótájékoztatón. Hasonló esemény hazánkban 1083. augusztus 20-án történt, Szent László király uralkodása alatt, amikor Szent Istvánt, Szent Imrét és Szent Gellértet kanonizálták.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az Árpád-házi Szent Erzsébet születésének nyolcszázadik évfordulójára meghirdetett jubileumi év megnyitása 2006. november 19-én Budapesten, bezárása 2007. november 18-án Sárospatakon lesz. Szent Imre születésének ezredik évfordulóját pedig 2007. augusztus 18-án ünnepeljük Székesfehérvárott.

A nándorfehérvári diadal idei, ötszázötvenedik évfordulójáról többféle módon emlékezik meg az egyház. Július 22-én a déli harangszó a szokottnál hosszabban szól hazánk katolikus templomaiban. A győzelemre, valamint a déli harangszót és az Urunk színeváltozásának ünnepét elrendelő pápai bulla megjelenésére emlékezve a püspöki konferencia tagjai ünnepi szentmisét mutatnak be augusztus 6-án Kalocsán (Nándorfehérvár a kalocsai érsekséghez tartozott).

A szomszédos országok püspöki testületeivel az utóbbi időben megélénkült kapcsolat egyik állomásaként az osztrák és a magyar püspökök közös tanácskozáson vesznek részt június 19. és 21. között Mariazellben.

Veres András püspök a sajtótájékoztatón arról is szólt, hogy a Hittani Kongregáció kiadásra alkalmasnak találta a Katolikus Egyház Katekizmusa Kompendiumának (rövid változat) magyar fordítását, amely a Szent István Társulat gondozásában még a nyár folyamán megjelenik.

Az MKPK titkára elmondta, hogy a kérdés-felelet formában elővezetett tanítás a hívők és a hit iránt érdeklődők korszerű kézikönyvévé válhat, ugyanakkor nem helyettesítheti a katekizmus használatát.

A művi meddővé tételről a püspöki konferencia június 7-én nyilatkozatot tett közzé, erről szólva Veres András hangsúlyozta: "a nyilatkozattal az volt az elsődleges szándékunk, hogy a véleményünkre igényt tartó, különösképpen a hívő katolikus emberek figyelmét felhívjuk e kérdésnek a nagyon súlyos erkölcsi vonatkozásaira, illetve arra, hogy sohasem helyettesítheti egy polgári törvény az ember lelkiismeretét".

Azzal kapcsolatban, hogy az új kultuszmnisztérium nem államtitkári, hanem alacsonyabb szinten foglalkozik majd az egyházi kapcsolatokkal az MKPK titkára újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy ebben az esetben elsődlegesen a kapcsolat intenzitása és eredményessége a fontos. Veres András ugyanakkor hozzátette: a történelmi egyházak vezetői már az előző kormányalakításnál is jelezték, hogy szerencsésebb lenne, ha olyan - a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó - személy koordinálná az egyházi ügyeket, aki közvetlenül kapcsolódik a minisztériumokhoz, hiszen az egyházi ügyek nem köthetők csupán egyetlen tárcához.

sy

Nyilatkozat a művi meddővé tételről

A művi meddővé tétel magyar állami szabályozását illetően a közelmúltban változás állt be. Az Alkotmánybíróság 43/2005. (XI. 14.) határozatával 2006. június 30-i hatállyal megsemmisítette azt a korábbi rendelkezést, amely a családtervezési célú művi meddővé tételt csak a harmincöt évnél idősebb, vagy három vér szerinti gyermekkel rendelkező, cselekvőképes személyek részére tette lehetővé.

Az új helyzetre tekintettel kötelességünknek érezzük, hogy ismételten hangsúlyozzuk egyházunk tanítását erről a kérdésről.

A családtervezési célú művi meddővé tétel már önmagában is súlyos erkölcsi aggályokat vet fel. A keresztény meggyőződés szerint Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtette az embert, akinek méltósága megköveteli az élet, az egészség védelmét és tiszteletét. Az embernek ugyanis éppen méltóságánál fogva nincs hatalma arra, hogy tetszése szerint művi meddővé tételt hajtson végre, mivel az emberi test tagjaival másként, mint azok természetes rendeltetésének megfelelő, nem rendelkezhet: azokat puszta szabadságára hivatkozva el nem pusztíthatja, meg nem csonkíthatja, természetes működésükre alkalmatlanná nem teheti, kivéve, ha az egész test egészségéről másként nem lehet gondoskodni, vagy ha valaki önkéntes segítséget nem nyújt mások életének, egészségének megmentésére. Ezért szögezi le a Katolikus Egyház Katekizmusa: "a szigorúan gyógyító jellegű orvosi javallaton kívüli, közvetlenül szándékolt amputáció, csonkítás vagy sterilizáció ... ellenkezik az erkölcsi törvénnyel" (KEK 2297).

A művi meddővé tétel az esetek legnagyobb részében visszafordíthatatlan beavatkozás, amely maradandó egészségkárosodást eredményez. Ilyen beavatkozás kérése meggyőződésünk szerint nem szerves része az ember önrendelkezési jogának.

Különösen felhívjuk a fiatalok és az egészségügyben dolgozók figyelmét, hogy legyenek tudatában felelősségüknek. Mindannyian álljunk emberileg a családtervezés problémáival küzdő fiatalok mellett. Soha ne érezzék úgy, hogy személyes gondjaikat ilyen káros és visszavonhatatlan döntéssel kell megoldaniuk. Egyben felhívjuk minden hívő katolikus és minden jóakaratú ember figyelmét, hogy "az életnek egyetlen területén sem helyettesítheti a polgári törvény a lelkiismeretet".

A Teremtő iránti hálával és tisztelettel becsüljük meg az emberi testet, hiszen Isten "választott bennünket magának, akinek örök tervében már ott voltunk, mielőtt megszülettünk volna, mert Ő alkotott minket, és nem mi magunkat." (Zsolt 99,3)

Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu