|
Megállapításai ma is helytállóak... A lublini érsek a Centesimus annus enciklikáról A mérföldkőnek tekinthető Centesimus annus enciklika kiadásának tizenötödik évfordulója alkalmából az Acton Institute - egy Michigan központú ökumenikus kutatóintézet - május 18-án, II. János Pál pápa születésnapján a lengyelországi Lublinban rendezett konferenciát. Az 1991. május 1-jén kiadott enciklika az 1989-ben bekövetkezett nagy jelentőségű események után jelent meg, és áttekintette a közép-kelet-európai kommunista rezsimek bukásának gazdasági, politikai, kulturális és morális következményeit. Európa és általában véve a liberális demokrácia jövőjére vonatkozó nagy bizonytalanság időszakában a Centesimus annusban megfogalmazottak ugyanolyan helytállóak ma is, mint tizenöt évvel ezelőtt. A rendezvény témája "Az ember alapvető erőforrása az ember maga: az emberi személy a szabad piacgazdaság középpontjában" volt. Az előadók között szerepelt: Józef Zycinski lublini érsek, őt kérdeztük a konferenciáról. - Az amerikai Robert Sirico atya - Lord Acton szellemében - kiemelte a liberális gondolkodás pozitív elemeit, ami azért lényeges, mert vannak, akik meg vannak győződve arról, hogy a liberalizmusban minden rossz, vagyis a jó keresztényeknek mindenképpen el kell ítélniük ezt a rossz liberalizmust. Azt kell hogy mondjam, hogy ez nem igaz! A másik fontos tényező az emberi méltóság szerepének hangsúlyozása volt. Nagyon gyakran a fogyasztói társadalomban a siker, a pénz és az élvezetek sokkal fontosabbak, sőt, talán a legfontosabb dolgok. A mi szerepünk pedig az, hogy helyesen ötvözzük a szabadpiaci alapelveket az emberi méltóság alapvető elveivel. Ez volt a célja a konferenciánknak. Mi volt a témája az Ön előadásának? - Keresztény választ kívántam keresni a jelenlegi európai értékválságra, amely a XIX. század végén kezdődött Friedrich Nietzsche kijelentésével, miszerint Isten meghalt. Most egyes gondolkodók szerint az emberi személy halálához érkeztünk el. Amikor sok értelmiségi amellett érvel, hogy az ember eltűnt, és létezésünk drámája, az emberi kétségbeesés érzése lett alapvető életérzésünk, akkor a keresztény válasz az igaz antropológia védelmezése lehet. Amikor II. János Pál feltárta a marxizmus bukásának okait, azt mondta: azért bukott meg, mert hamis antropológiára épülő ideológia volt. Manapság a hamis antropológiák újabb fajtáival találkozunk, amelyekben az emberi méltóságot teljesen elutasítják, és a sikert teszik a legalapvetőbb értékké. A mi szerepünk annak hangsúlyozása, hogy az emberi személy sokkal fontosabb mindenfajta sikernél. Krisztus egyáltalán nem volt sikeres nagypénteken, amikor keresztre feszítették, de ezen értékek melletti elkötelezettségének kifejezése teszi életünket igazán emberivé. Milyen eredményt vár a konferenciától? - Sokak szerint ma egy olyan átmeneti kultúrában élünk, amely nem ismer el semmilyen állandó, örök értéket, amelyben a technológia és az üzlet határozza meg az emberi lét horizontját. Fontos, hogy ezzel szemben megfogalmazódjék a keresztény válasz: hogy az emberi személy sokkal fontosabb minden technológiai sikerre irányuló próbálkozásnál. Az a feladatunk, hogy hangsúlyozzuk az emberi méltóság fontosságát, humánusabbá tegyük a világot, ahogy II. János Pál pápa javasolta első enciklikájában, a Redemptor Hominisben. A rendezvény része a II. János Pál pápa Centesimus annus kezdetű enciklikájáról tartott előadás-sorozatnak. Hogyan kapcsolható össze ez a mostani konferencia, az elhunyt pápa születésnapja és a tanácskozás helyszíne? - A lublini katolikus egyetemen kezdett tanítani a fiatal Karol Wojtyla 1954-ben. Ez egy évvel Sztálin halála után volt. A világ olyan sokat változott azóta, hogy a jelenlegi katolikusok nem ismerik fel helyüket az értékek keresztény hierarchiájában. Attól félnek, hogy ez a világ idegen számukra. Maciej Zięba, a lengyel dominikánusok korábbi tartományfőnöke kezdte el a Centesimus annus rendszeres tanulmányozását amerikai kollégák baráti segítségével. Most egy amerikai professzor osztotta meg kutatási eredményeit velünk, lengyelekkel, köztünk azokkal az egyetemi hallgatókkal, akik olyan nagyra értékelik II. János Pál pápa szellemi örökségét, nyitottak ennek befogadására. Hogyan jellemezné a tizenöt éves enciklika fogadtatását Lengyelországban a kommunista rezsim bukása után? - Vannak elitista csoportok és egyes értelmiségiek, akik nem fogadják el a Centesimus annusban megfogalmazottakat. Maciej Zięba atya nekik próbál segíteni. De ezek csak kis csoportok, amelyek félnek az új társadalmi jelenségektől. Nemcsak II. János Pál pápa tanítása kapcsán, de a Rerum novarum enciklika megjelenésekor is azt állították a kritikusok, hogy hiba volt a kiadása. XIII. Leó pápát azzal is megvádolták, hogy baloldalra hajló és nem keresztény eszméket hangoztat. Fel kell azonban ismernünk, hogy "galatiai választóvonal" húzódik a kritikusok és a rajongók véleménye között. Azt kellene hangoztatnunk, amit a pápa megfogalmaz tanításaiban, és nyitottaknak kell lennünk a párbeszédre, hogy megtérítsük és meggyőzzük testvéreinket, akik félnek az új társadalmi jelenségektől. A közelmúltbeli lengyel kormányváltás következtében a döntéshozók komolyabban figyelembe fogják-e venni a Centesimus annus tanításait? - Azt mondanám, hogy a lengyel emberek komolysága - hála Istennek - nem függ az aktuális kormánytól. A kormány nem azért van, hogy meggyőzze az embereket, hogy a pápának igaza van. Ez a mi feladatunk! Különösen örülök, amikor a fiatal nemzedékkel találkozom, mert látom, hogy eszményeket, az értékek alapvető hierarchiáját keresik, és nagy hatást tesz rájuk II. János Pál tanítása. Melyek azok az értékek, amelyek II. János Pál pápa örökségének fontos részét jelentik? - Egy közülük a szolidaritás, amely nem a sikerember világában való elszigetelődést jelenti, hanem a közösséghez tartozás örömét és az olyan tapasztalatokét, mint Taizé és az ifjúsági világtalálkozók. Ez valami egészen egyedülálló: az önzés ellentéte, nyitottság, egy nem nyereségvágy hajtotta viszonyulás a világhoz, valamint kultúránk keresztény értékei szépségének a keresése. Ez egy nagy kihívás a mostani nemzedék számára, de ez a mi elkötelezettségünk is egyben a II. János Pál pápa ösztönözte hagyomány iránt. Somogyi Viktória, Róma
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|