|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Mindszenty, a bíboros A bíborosi tiszt a pápa után a legmagasabb egyházi méltóság. Ők a világegyház kormányzásában a pápa legfőbb tanácsadói. V. Szixtusz pápa ezért nevezte őket "a pápa szemének és fülének és az egyház legnemesebb részének". A maguk közül pápát választó bíborosok régi szóhasználattal mintegy a pápai dinasztia tagjai, az "egyház hercegei". Kitüntető megszólításukat, Eminenciás Úr, VIII. Orbán pápa óta (1630) viselik. A bíborruha a császárok és királyok ruhája volt, mivel a színe szembetűnő, és így könnyen felismerhetővé tette viselőjét. Ezért a bíbor szín a legmagasabb méltóságot jelzi. Nálunk e szín miatt nevezik a kardinálisokat bíborosoknak.
Hatvan évvel ezelőtt, a régi szokásoknak megfelelően, Magyarország frissen kinevezett főpapját XII. Piusz pápa a bíborosok közé szerette volna iktatni, aminek egyetlen feltétele volt, hogy a jelölt idejében megérkezzen az Örök Városba. Ha ugyanis valaki lekéste a többnapos felkészítő szertartássorozat első állomását, akkor a kinevezését semmisnek tekintették. Mindszenty József Rómába jutását majdnem megakadályozta a kiépülő kommunista önkényuralom, de a kormány félt a nemzetközi botránytól, és végül kiállította a hercegprímás útlevelét.
A hagyományok érdekes színfoltja, hogy az esztergomi érsekek már bíborossá kreálásuk előtt viselték a bíborszínű talárt, ami született pápai követként illette meg őket. A pápaválasztó testület tagjának lenni nagy megtiszteltetést jelentett. Az "egyház hercegei" különleges diplomáciai ranggal és védettséggel rendelkeztek. A kinevezés gyümölcsei közé tartozott, hogy Mindszenty József ezt követően nagyobb nemzetközi tekintéllyel folytathatta magyarságvédő tevékenységét. 1946. február 18. és március 18. között, amíg Olaszországban tartózkodott, négy magyar menekülttábort keresett fel (Bologna, Rimini, San Pastore, Reggio Calabria), tanácskozott számos bíborossal a háború sújtotta Magyarország segélyezéséről. Az új kardinálisok kinevezése a konzisztóriumban történik. Ennek szertartásrendje Mindszenty atya idejében a következő volt: először a vörös pileolus, mozetta és birétum feltétele zajlott az apostoli palota egyik termében. Ekkor készült a máig ismert egyetlen közös fénykép Piusz pápáról és Mindszenty bíborosról. Ezt követte a bíbornoki kalap átadása, amire a Szent Péter-bazilikában került sor. XII. Piusz pápa - amikor Mindszenty József fejére helyezte a bíborosi kalapot - ezeket a prófétai szavakat intézte hozzá: "A harminckét (új bíboros) közül te leszel az első, akinek vállalnia kell a bíbor színnel jelzett vértanúságot!" Ezután következett a hűségeskü és a hitvallás letétele. A negyedik szertartáselem a "clausura et aperitio oris", a száj becsukása és kinyitása, ami a fontos ügyekben tanúsítandó titoktartási kötelezettség és a hivatali ügyekben a hozzászólás és a szavazati jog archaikus szimbóluma. Végül a bíborosi gyűrű átadása és a címtemplom kijelölése zárta a leglényegesebb szertartáselemek sorát. A magyar bíboros maga választhatta ki római címtemplomát: a magyar emlékekben gazdag, Szent István vértanúról nevezett ősi kerek templomot, amelynek tiszteletbeli elöljárója lett. Ennek a regényes szentélynek a falán a keresztény vértanúk válogatott kegyetlenséggel végrehajtott kivégzéseit ábrázolják a freskók. Sekrestyéjét Paskai László bíboros ajándéka, a boldog emlékű hercegprímás arcképe díszíti. Római szokás szerint a templom kapuja mellé 1946 februárjában elhelyezték Mindszenty bíboros címerét, amelynek főalakja engesztelő Szent Margit. Ezt a címert ma az esztergomi Mindszenty Emlékhely egyik vitrinjében őrzi a Keresztény Múzeum. Ugyancsak itt, a régi szeminárium épületében májustól ismét látható a hercegprímás bíbornoki díszruhája (cappa magna), és az a különleges vörös kalap (galero rosso), amely XII. Piusz prófétai szavainak, a fehér vértanúság megjövendölésének jelképes eszköze volt hatvan évvel ezelőtt. A bíborosok ősi kalapját kizárólag a kinevezéskor viselte az új kardinális, ezt követően címtemplomában a főoltár fölé függesztették. A "galerus" eredete a múlt homályába vész, a XIII. században már írott forrás említi. A bíbor kalaphoz bojtos állszalag és a kalap karimájáról alácsüngő, váltakozó számú bojtokkal ellátott válldísz kapcsolódott. Használatát 1946 óta eltörölték, emlékét mindmáig a bíborosi címer tizenöt-tizenöt bojtos, bíborszínű kalapdísze őrzi. Ahogy mondták: "A hitért, a keresztény nép békéjéért és az egyházért való harcban a bíbor kalap a vértanúság jelképe." A bíbor szín újabb jelképes tartalommal bővült a kardinális és Márton Áron erdélyi püspök levélváltásában. "Méltóztassék megengedni, hogy az ünnepi örömben, mely Eminenciád bíborossá kreálása alkalmával híveit és az egész magyar katolikusságot eltölti, mi is részt vegyünk, és egyházmegyém, híveim és papjaim nevében kifejezzem azon szívből jövő jókívánságot, hogy Eminenciád főpásztori működését az Úr Jézus mélyrehatóvá, eredményekben gazdaggá tenni kegyes legyen." A bíboros ezekkel a szavakkal köszönte meg a jókívánságot: "A hely, amelyet csak engedelmességből vállaltam és nem kívánhattam, nem könnyű, de nehéz népünk sorsa is. A magaslat siralomvölgyre nyílik, a bíbor népemnek hulló vérére emlékeztet az eredeti jelentésen túl. Erőm az együtt szenvedők együttérzése és imája." A hatvan évvel ezelőtti, életre szóló élmények a bíboros szentbeszédeiben is megjelentek. Hónapokkal a hazatérése után, Máriapócson így emlékezett vissza Rómára és az atyai pártfogóra, Piusz pápára: "A reményre biztató jelek előttünk állanak. Biztató jelünk a Magyarok Nagyasszonya. A másik biztató jel a hegyen épült Város, az örök Szikla: Róma. Ő is anya, akit szintén Szent István adott számunkra. Ezt a szeretetet képviseli és gyakorolja irántunk Szentséges Atyánk, XII. Piusz pápa. Ebben a rettenetes viharban is kiviláglik, hogy ő nemzetünk egyetlen barátja és védője. Amikor a bíborosi kalap átvételére eléje térdeltem, magyarul mondotta: »Éljen Mária országa!«" Kovács Gergely
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|