|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Nemzet és fogalom Árulás! - kiáltotta torkaszakadtából a román média, amikor kiderült: Frunda György romániai magyar politikus javaslatára fogadta el az Európa Tanács parlamenti közgyűlése azt az ajánlást, amely a nemzet fogalmát rögzíti. Mert mi is áll ebben a dokumentumban? Többek között óva intik az államokat attól, hogy nemzetállamként határozzák meg magukat, szó esik kulturális és területi autonómiáról, kisebbségi jogokról, meg más efféle apróságról. A felhördülés nem volt véletlen: Románia alkotmánya annak ellenére nemzetállamként határozza meg önmagát, hogy az ország lakosságának legalább tíz százaléka kisebbségi - nem beszélve, ha a romák valós számarányát is ideszámítjuk. Az már csak olaj volt a tűzre, hogy Frunda az "árulást" hangoztató újságírókkal szelíden és magától értetődően közölte: ő nem Romániát képviseli. A sajtó és a politikum felzúdulása ebben a pillanatban szakította át a gátat: hiszen román közpénzből fizetett szenátor, ráadásul az Európa Tanács parlamenti közgyűlésére delegált román küldöttség vezetője szájából hallatlan megjegyzésnek váltak tanúivá. Holott Frundának igaza volt, Brüsszelben már nem minden esetben országuk, hanem inkább pártjuk színeit képviselik a küldöttek. Emil Boc demokrata párti elnök lojalitási bizonyítékot kezdett követelni az RMDSZ-en, elvárva, hogy visszahívják Frundát a küldöttség éléről. Markó Béla válasza nem késett: az RMDSZ elnöke leszögezte, nem fogadnak el lojalitási leckét senkitől, Frunda bírálat helyett dicséretet érdemel, különben is szerinte Románia elsődleges érdeke a békés együttélés biztosítása, nem pedig a nemzetállamhoz való ragaszkodás. Más kérdés, hogy a Frunda György által kezdeményezett ajánlás igazából semmivel sem nehezíti Románia EU-csatlakozását, a szöveg ugyanis nem bír kötelező érvénnyel a bukaresti országvezetésre. Sőt, leginkább a román pártvezetőket minősíti, ha képtelenek elfogadni egy olyan dokumentumot, amelyet az ET saját ajánlásaként terjeszt minden tagország - köztük Románia - elé. Vitathatatlan, hogy a botrány bizonyos szempontból mindenkinek jól jött. A román pártvezetők és lapszerkesztők elmondhatták választóiknak-olvasóiknak nemzetféltő beszédeiket, az RMDSZ pedig radikális autonomistaként tüntethette fel az erdélyi magyarok előtt az amúgy meglehetősen jámbor Frunda Györgyöt. Vagyis mindenki pontosan azt hallotta saját vezetőinek szájából, amit éppen hallani akart. Merthogy konkrét változásról - mondjuk a nemzetállam fogalmának a román alkotmányból való eltörléséről - álmodni sem mer senki. Lukács János, Kolozsvár
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|