Uj Ember

2006.02.26
LXII. évf. 9. (3002.)

Megjelent
az Adoremus különszáma.
Keresse és kérje!

Főoldal
Címlap
Érték, amelyet támogatnunk kell
Pápai Lajos püspök az egyházi iskolák anyagi helyzetéről
Erdő Péter levele II. Alekszij pátriárkának
Az 1956-os forradalom 50. évfordulójára készülve
"Megesett rajtuk a szíve"
XVI. Benedek pápa nagyböjti üzenete
Ők is csatlakoztak az imaévhez
A kommunista rezsimek bűneiről
Álarcosbál
Lelkiség
A szeretet iskolája
Szentírás-magyarázat
Dúsan terített asztal
Homíliavázlat
Textíliák az oltáron
Liturgia
Szenvedély és áldozat
Nők a Bibliában
A hét liturgiája
(B év)
Katolikus szemmel
Új bort új tömlőbe
Katolikusok részvétele és magatartása a politikai életben
A Hittani Kongregáció dokumentuma (5. rész)
Nemzet és fogalom
Lapszél
Pálfordulás Zuglóban
Élő egyház
Reményt és jövőt adok!
Városmisszió és nemzetközi kongresszus az új evangelizációért - Budapesten
Továbbra is él a sulivonal
Magasra tette a mércét
Bucsi László karnagyra emlékeztek
Élő egyház
Erdélyi püspökök magyar egyetemi karokért
Lengyel "liberálisok"
- az egyházi iskolákért
Fórum
A vértanú püspök méltó utóda
Negyven esztendeje hunyt el Papp Kálmán
A tanítás zsenije
Múltidéző
KÖNYVESPOLCRA
Fontos tájékoztatás az unióról
Az Olvasó írja
A budaörsi németek kitelepítéséről
Fórum
Elszakítani az embert a földtől...
Kitelepítések 1945 után
Fórum
Mindszenty, a bíboros
A tisztánlátás könyvei
Richard Pipes a vérben fogant kommunizmusról
Fórum
Hívom a családokat...
Brown atya botránya (2.)
Ifjúság
Februári témánk: Élhetünk-e álarcok nélkül?
Szólj hozzá!
Lélek és rend a zűrzavaros világban
Diákok kiállítása a debreceni Mensarion iskolagalériában
Tücsök és a tárgyak
Főhős
Hangulatjelentés
Honlapajánló
K. F. K.
REJTVÉNY
Összekeveredett szótagok
Kultúra
A film mint ikon
Beszélgetés Szaladják István filmrendezővel
Mozart összeköt...
Hangok Mozartról
Buksi bosszúja
Paletta
Mozaik
Ha szemem elűzi a gonoszt
A pápa első enciklikája - magyarul
Havasi gyopár
Szent helyek - csodatevő források (VI.)

 

Nemzet és fogalom

Árulás! - kiáltotta torkaszakadtából a román média, amikor kiderült: Frunda György romániai magyar politikus javaslatára fogadta el az Európa Tanács parlamenti közgyűlése azt az ajánlást, amely a nemzet fogalmát rögzíti. Mert mi is áll ebben a dokumentumban? Többek között óva intik az államokat attól, hogy nemzetállamként határozzák meg magukat, szó esik kulturális és területi autonómiáról, kisebbségi jogokról, meg más efféle apróságról.

A felhördülés nem volt véletlen: Románia alkotmánya annak ellenére nemzetállamként határozza meg önmagát, hogy az ország lakosságának legalább tíz százaléka kisebbségi - nem beszélve, ha a romák valós számarányát is ideszámítjuk. Az már csak olaj volt a tűzre, hogy Frunda az "árulást" hangoztató újságírókkal szelíden és magától értetődően közölte: ő nem Romániát képviseli. A sajtó és a politikum felzúdulása ebben a pillanatban szakította át a gátat: hiszen román közpénzből fizetett szenátor, ráadásul az Európa Tanács parlamenti közgyűlésére delegált román küldöttség vezetője szájából hallatlan megjegyzésnek váltak tanúivá. Holott Frundának igaza volt, Brüsszelben már nem minden esetben országuk, hanem inkább pártjuk színeit képviselik a küldöttek. Emil Boc demokrata párti elnök lojalitási bizonyítékot kezdett követelni az RMDSZ-en, elvárva, hogy visszahívják Frundát a küldöttség éléről. Markó Béla válasza nem késett: az RMDSZ elnöke leszögezte, nem fogadnak el lojalitási leckét senkitől, Frunda bírálat helyett dicséretet érdemel, különben is szerinte Románia elsődleges érdeke a békés együttélés biztosítása, nem pedig a nemzetállamhoz való ragaszkodás.

Más kérdés, hogy a Frunda György által kezdeményezett ajánlás igazából semmivel sem nehezíti Románia EU-csatlakozását, a szöveg ugyanis nem bír kötelező érvénnyel a bukaresti országvezetésre. Sőt, leginkább a román pártvezetőket minősíti, ha képtelenek elfogadni egy olyan dokumentumot, amelyet az ET saját ajánlásaként terjeszt minden tagország - köztük Románia - elé.

Vitathatatlan, hogy a botrány bizonyos szempontból mindenkinek jól jött. A román pártvezetők és lapszerkesztők elmondhatták választóiknak-olvasóiknak nemzetféltő beszédeiket, az RMDSZ pedig radikális autonomistaként tüntethette fel az erdélyi magyarok előtt az amúgy meglehetősen jámbor Frunda Györgyöt. Vagyis mindenki pontosan azt hallotta saját vezetőinek szájából, amit éppen hallani akart. Merthogy konkrét változásról - mondjuk a nemzetállam fogalmának a román alkotmányból való eltörléséről - álmodni sem mer senki.

Lukács János, Kolozsvár

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu