|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
A vértanú püspök méltó utóda Negyven esztendeje hunyt el Papp Kálmán Az immár boldoggá avatott vértanú főpásztor, báró Apor Vilmos püspöki széke több mint egy évig üresedésben volt már. Győr, a keresztény nagyváros és Nyugat-Magyarország népe valami újat, a barna diktatúra után jobb megélhetést, szabadságot, demokráciát remélve már átélte az első csalódásokat, a növekvő félelmet. A háború után Istennél megújulást keresők megtöltötték a templomokat, tömegesen keresték fel a búcsújáró helyeket, sok hivatással gazdagították a lelkipásztori és szerzetes papságot. Várták az új főpásztort, a vértanú püspök méltó utódát. Amikor azután 1946. június első napjaiban futótűzként elterjedt a híre, hogy XII. Piusz pápa Papp Kálmán soproni városplébánosban látta meg a méltó utódot és a vészterhes időkben is helytállni tudó főpásztort, öröm és megkönnyebbülés járta át sok hívő szívét. Jól ismerték ifjú éveiből és jó híréből. Leendő papjai lelkipásztori alkatú vezetőjüket látták benne, a hívek körében kitűnő prédikációi keltettek reményeket. Mindszenty József bíboros hercegprímás szentelte püspökké. Így idézte fel a vértanú elődöt: "A magyar történelem egyebek közt nagy-nagy temető is. Ebben a temetőben három nagy sír nyílik és mered föl előttem: 1241, 1526, 1938-1945. Mind a három sír egy-egy győri püspököt kívánt és vitt el: Gergelyt, Paksi Balázst és Vilmos püspököt." Vasúton érkezett beiktatása napján székvárosába a hatvanesztendősen is ereje teljében lévő püspök. A püspökvárig vezető út mentén hívei sorakoztak fel tömegesen üdvözlésére. A főispán a romváros újjáépítéséhez kérte segítségét, de ő másféle romok eltakarítására is gondolhatott. Lelkes ünneplés kísérte a püspököt végig Győr belvárosán. Papp Kálmán első püspöki beszédében többek között elhangzott: "Első szavam: békesség. Az emberek lelke még tele van háborúsággal, kenyértelenséggel, hazugsággal, meghasonlással. A békesség kell. De nem az úgynevezett békebeli nyárspolgári élet, annál több. Amit én akarok hozni: az isteni kegyelem teljessége a lélekben. Összhang és rend a lelkekben, s ennek alapja a hit, az erkölcsi törvények és az egyház kegyelemeszközei. Hozni akarom azután a szociális igazság békességét." * Papp Kálmán 1886-ban Sopronban született, bencés diák volt, "tiszta kitűnő" osztályzattal. Osztálytársa volt Serédi György, későbbi rendi nevén Jusztinián (hercegprímás) és Harsányi Lajos győri pap költő. A szemináriumban spirituálisa Barilich János, a maga idejében a legkorszerűbb kispapnevelés és lelkiség szakembere. Pappá szentelése 1908-ban történt. Első kápláni helye Moson, majd négy év után Győrben hitoktató, aztán az első világháború tábori papja. A háború megrendítő élményei után Röjtökmuzsaj csendjébe kérte magát plébánosnak. Innen került 1928-ban Sopronba "haza" városplébánosnak. Nyolcvanadik születésnapján azt írta papjainak: "Most, amikor az évek súlya alatt mind jobban érzem gyengeségemet, arra kérlek benneteket, tartsátok meg azt a tanítást, amelyet minden alkalommal hangsúlyoztam, amikor hozzátok szóltam: fiacskáim, szeressétek egymást!" 1966. július 28-án hazahívta az Úr. Apor Vilmos méltó utódát kemény hűségben a vértelen mártíromság koronája várta. Nem alkudott meg. "Pax in virtute" volt jelmondata. Az erényben látta és hirdette az ember belső békéjét. Rosdy Pál
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|