|
|
A természet ajándékai Karácsonyi asztaldíszek Mennyire egyszerű a karácsonyi asztalt ünnepivé varázsolni! Csupán körül kell nézni a kertben vagy a környező parkokban, ligetekben, hogy milyen "dekorációt" kínál a természet. Bízzuk gyermekeink fantáziájára és ügyességére az asztaldíszek elkészítését - és ők nagyszerű ötletekkel lepnek meg bennünket!
Gyerekszem kell ahhoz, hogy észrevegye a szép, színes faleveleket, vagy hogy egy narancsban, egy furcsa alakú termésben felfedezze a díszítőelemet. Némi technikai irányítással (kötözés, ragasztás) különleges látványt fog nyújtani az általuk díszített karácsonyi asztal.
Természetes levéltál A díszítésre alkalmas levelek közé tartozik az örökzöld bokrok közül a kecskerágó, a babérmeggy, a borostyán és a bukszus, amelyek vastag, bőrnemű levelei sokáig frissen maradnak. Ezek kerülhetnek egy nagyobb tál szélére, keretként. Befelé haladva színes levelű juhar, ecetfa, cserszömörce levelei élénkítik a látványt. Újabb színt képviselhet a fakó színű, száraz babérlevél, amelyre néhány színes bogyót vagy makktermést lehet szórni. (Vigyázat! A tiszafa piros bogyója mérgező!) Ezután már csupán egy szép gyertyatartót kell a tál közepébe helyezni, és máris ünnepivé vált a karácsonyi asztal. Gyertyatartó, mécses Gyertyatartót kivájt almából, mécsest pedig narancsból lehet készíteni. Az utóbbihoz úgy kell kettészelni a narancsot, hogy középen lévő szivacsos "bele" egyben maradjon és kanócként működjön. A narancsból teljes egészében kiemeljük a gerezdeket, és az alsó részt harmadáig megtöltjük étolajjal, a felső kivájt rész csúcsán pedig lyukat fúrunk, ahol a füst el tud távozni. Mi marad hátra? Meg kell gyújtani az olajjal átitatott "kanócot", és máris lobog a láng. Ünnepi erkélyláda Még van annyi idő karácsonyig, hogy az erkélyt vagy a lodzsát is az ünnepnek megfelelően díszítsük. Teríthetünk fenyőgallyakat az üres virágládákra, beletűzdelhetünk bogyóktól roskadó tűztövis- vagy kecskerágóágakat - csak a fantázia szab határt. És ha egy-egy mécsest is elhelyezünk köztük, ismét élni kezd az erkélyláda. Szöveg és kép: Lovas Katalin
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||