A fény győzelme

Karácsony a kastélyban

Karácsony az év legbensőségesebb ünnepe, amely sok évszázada ugyanazt jelenti mindannyiunk számára. I. Szent Gyula pápa 350-ben nyilvánította december 25-ét a Megváltó születésnapjává, előtte a teológusok az év csaknem minden napját megnevezték már Jézus születésének dátumaként. Gyula pápa nagy bölcsességgel választotta ki ezt a téli napfordulóhoz közel eső napot, amely az emberiség számára ősidőktől fogva a fény, az élet újjászületésének örömünnepe volt.

Tradicionáis ételek - nem csak az ünnepi asztalon

Törvényszerű, hogy a keresztény ünnepbe beépültek a pogány szokások, ami ellen az egyház sem tiltakozott. Nincs is olyan időszaka az évnek, melyhez annyi népszokás és jelkép kötődne, mint a karácsonyi ünnepkörhöz. A reformáció puritanizmusa sem változtatott sokat a karácsony ősi, örömteli ünneplésén, sőt, a hagyomány szerint éppen LutherMárton állított először karácsonyfát, amely mára az egyik legfontosabb dísze az ünnepnek. Az mindenesetre igaz, hogy a német reformátusok terjesztették el a feldíszített fenyőfa állításának hagyományát, azonban az első karácsonyfa-ábrázolás 1509-ből származik, csaknem egy évtizeddel azelőttről, hogy Luther kifüggesztette volna kilencvenöt tételét.

Az ősi fényszimbólum és a modern formák találkozása

A téli napforduló megünnepléséhez kezdetektől hozzátartozott az örökzöldek feldíszítése és elhelyezése az otthonokban - a varázslatos módon télen is zöld ágak a tavasz ígéretét hordozták. Európában a legelterjedtebb örökzöld a fenyő, amelynek nyelvünk szépen megőrizte szimbolikus jelentését, hiszen elnevezése a fény szóból ered. A faállítás hagyományának keresztény megtartója a karácsonyi misztériumjáték volt, amelynek kedvelt témája volt a bűnbeesés története. Így lépett elő a karácsonyi fa életfává, rajta almával és a kígyót jelképező lánccal, füzérrel.

A kastély, amelyben megelevenednek a hagyományok (Forrás: Nagytétényi Kastélymúzeum)

Azóta sok minden más is ékesíti karácsonyfáinkat. A Nagytétényi Kastélymúzeumban idén kortárs iparművészek által feldíszített fenyőfákat láthat az odalátogató a régi bútorokkal berendezett szobákban a Karácsony a kastélyban című rendezvénysorozat keretében. A magyarországi késő barokk építészet egyik remekműve, a Száraz-Rudnyánszky-kastély ötszáz év lakberendezését mutatja be állandó kiállításával. Az enteriőrjeiben elhelyezett modern, mégis hagyományos jelképeket hordozó karácsonyfák bensőséges hangulatot kölcsönöznek a termeknek.

Hagyományos mézeskalács dísz a gyerekek örömére

Mindegy, hogy textilből, üvegből, bőrből, fémből, papírból vagy termésekből és mézeskalácsból készült a dekoráció, a karácsonyi életfa díszei az üdvtörténet fontos állomásait szimbolizálják. A gömb egyrészt az alma egyszerűsített változata, másrészt a teremtett univerzum bolygóinak jelképe. A csillag és az angyalok a Megváltó születését jelzik, az ágakra szórt szalma, angyalhaj vagy szalag a jászol analógiája. A dió Jézusra utal; keserű, zöld burka földi szenvedésére, csonthéja a keresztfára, belső magja isteni természetére. A gyertyák és égők pedig a fény győzelmét jelenítik meg.

Karácsonyi üdvözlet a századfordulóról

Hazánkban az 1800-as évek második felében terjedt el a karácsonyfa-állítás hagyománya az arisztokrácia példája nyomán, amikor már a katolikus bécsi udvarban is fenyőfa alatt ünnepelték a szentestét. A kutatások szerint Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvoda megalapítója állított hazánkban először karácsonyfát a gyerekek örömére.

Mégsem a fenyőfadíszítés, hanem a képeslapküldés a legfiatalabb karácsonyi hagyományunk, hiszen maga a képes levelezőlap is csak a XIX. század közepétől ismert. Az 1800-as évek végétől az első világháborúig nagy népszerűségnek örvendett a képeslap, ez az időszak volt a műfaj aranykora.

Kezdetektől a legkülönfélébb technikával készültek a képeslapok. Közöttük is különlegesek azok, melyeket grafikusok terveztek. A Nagytétényi Kastélymúzeumban a modern karácsonyfák mellett régi képeslapokat is megcsodálhatnak a látogatók, amelyeket magyar művészek karácsonyi témájú lapjai közül válogattak a szervezők. A Század eleji karácsony című képeslap-kiállításon, melynek anyaga Bedő József gyűjteményéből származik, a szecesszió mesterei, az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola növendékei, Kozma Lajos és a két világháború közötti korszak művészei által tervezett képeslapok kalauzolják el a látogatót régvolt karácsonyokba.

A karácsonynak nemcsak a díszek és képeslapok adják meg a hangulatát, hanem a hagyományos ételek is. Mint mindennek e régi szokásokkal átszőtt ünnepen, az asztalra került fogásoknak is megvolt a maguk jelentése, melyekben keresztény és pogány hagyományok keveredtek. Mákot enni jó házasságot jelentett, a bab, lencse gazdagságot hozott. A közösen elfogyasztott alma a család összetartozását erősítette. A dióból ki lehetett olvasni, ki lesz beteg az új esztendőben, míg a fokhagyma és a méz az egészséget biztosította.

E tradicionális ételekkel is találkozhatnak a nagytétényi kastély vendégei. Hétvégenként méz-, gyógytea- és borvásár várja a látogatókat, ahol be lehet szerezni számos finomságot az ünnepi asztalra. A díszudvaron pedig sült almát és gesztenyét, kürtős kalácsot és forralt bort kóstolhatnak, akiket elvarázsoltak a karácsonyi hagyományok.

(A kiállítások megtekinthetők december 30-áig, hétfő, illetve az ünnepnapok kivételével mindennap 10-től 18 óráig. Kivétel december 26-a, amikor nyitva a múzeum. Hétvégenként és a két ünnep között rendezvények, előadások és vásár is várja a látogatókat.)

Szöveg és kép: Szalontai Anikó

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu