|
|
Nemes szándék vagy kampányfogás? Hogyan néz ki a "bébikötvény" a balliberális gólyák csőrében? A kormány a közelmúltban bejelentette a "bébikötvény" életre hívását. Ennek értelmében minden újszülött induló összeget kap a költségvetésből, amely - kamatozással - a fiatal tizennyolc éves korára akár a kétszázötvenezer forintot is elérheti. Abban az esetben lesz ez nagyobb mértékű - amely már jelentős induló tőkének tekinthető -, ha a szülők havi rendszerességgel szinte a kormány által most megszavazott alapösszeg nagyságával emelik a kötvényt. Kérdés, hogy akiknek amúgy is éppen csak a megélhetéshez elegendő a jövedelmük, hogyan tudnának még félretenni is ilyen célra. A kezdeményezésről kérdeztük Harrach Pétert, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) elnökét, szociálpolitikust. A Fidesz képviselője szerint nem új ötletről van szó, hiszen Esztergom fideszes önkormányzata már évek óta bevezette ezt a gyakorlatot, azzal a különbséggel, hogy itt minden, a városban világra jött újszülött félmillió forint induló összeget kap. Harrach Péter egyetért azzal, hogy az államnak hozzá kell járulnia a neveléshez, hiszen a nemzet életében a születések és a gyermekek fölnevelése hosszú távú, az egész közösség életét érintő és befolyásoló folyamat. A most bevezetett "bébikötvény" a gyermek életének indulópontjaként jó kezdeményezés. Ennek pedagógiai hatása is van: figyelmeztet arra, hogy előrelátóan, távlatosan szükséges gondolkodni, nem szabad megragadni a mindennapok pillanatnyi anyagi gondjainál, s a legjobb "befektetés" a jövő nemzedékek támogatása. Az MKDSZ elnöke mégis fenntartással fogadja a kormány ötletét. Ugyanis óhatatlanul kilóg belőle a "kampánylóláb". Nem véletlen, hogy éppen akkor állt elő ezzel a kormány, amikor alig néhány hónap van hátra a tavaszi választásokig. Egy-egy ilyen, nemesnek és hasznosnak látszó ötlettel azt remélik az uralkodó pártok, hogy sikerül megszólítaniuk és oldalukra állítani a választókat. Másrészt - mint Harrach Péter kiemelte - a nagyszerű gesztusnak látszó kezdeményezés anyagi terheit nem a mostani kormány viseli, hanem utódaira hárítja. Gondoljunk csak a nyugdíjkorrekcióra. A beígért módosítás mintegy százharmincmilliárd forintos kiadást jelent hosszabb távon, ebből a jelenlegi kormány legföljebb 7-8 milliárdot vállal. Tehát a kommunikációs haszon a mostani kormánypártoknál jelentkezik - hiszen sok embernek joggal tetszhetnek az ilyen kezdeményezések -, ám pénzügyi terheiket más pártokra, későbbi kormányokra hárítják a szocialisták és a szabad demokraták. Ezért álságos az, ami látszólag nemes szándékot mutat. Sajnos, ismert ez a fajta kormányzati taktika, s ezen a szemünk elé eresztett függönyön át kell látnunk: mi az, ami valóban nemzeti jövőnket szolgálja, s mi a balliberális pártok választási propagandája. e.i.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||