Uj Ember

2005.10.16
LXI. évf. 42. (2983.)

A "portréfestő"
Szent Lukács

Főoldal
Címlap
A Magyarok Nagyasszonyánál - Rómában
Nemzeti zarándoklat a jubiláló kápolnához
Kérdések, beszámolók: közös útkeresés
A Püspöki Szinódus munkájáról
Szerzetesek a "másik" Európáért
Konferencia egy folyamatosan változó kontinens problémáiról
A nyugati kultúra védőbástyája?
Lelkiség
Ami a császáré, és ami Istené
Szentírás-magyarázat
Mindenkinek, ami jár!
Homíliavázlat
"Leborultak a trónon ülő előtt"
LITURGIA
Mit jelent számomra az Oltáriszentség? (2.)
A hét szentjei
Szent Hedvig
A hét liturgiája
Katolikus szemmel
A szabadság ára
A nemzeti vízum nem megoldás
Sólyom Lászlótól várnak segítséget az erdélyi egyházfők
Egy népszavazás hordaléka (19.)
Az esélyegyenlőségről
Élő egyház
"Mindig jutott egy kis kenyér, bor"
Regőczi István atya kilencvenéves
A jövőnek épült kápolna
Koppánymonostor ünnepe
A karitász új intézményei Srí Lankán
Élő egyház
II. János Pál a kommunista rendszerről
A "La Stampa" tizenhét év után közölte a pápával készült interjút
Fórum
Volt egyszer egy lány...
Szabó Magda születésnapjára
A "dokiról" személyesen
Múltidéző
Különös Kéz
Az államosításkor elhurcolt tanárokról
Megemlékezés Esztergomban
Az Olvasó írja
Mindennap az Úrral és az Adoremussal
Fórum
Hajótörés nélkül...
Szent Pál apostol nyomában
Fórum
Életüket a párbeszédre tették fel
Hagyomány és megújulás
Új vezetője van a leányfalui lelkigyakorlatos háznak
Fórum
Tépelődve a történelemben
Ötvenöt éve hunyt el Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát
Az elrejtett kincs
Szakrális nyelvoktatási csomag iskolásoknak
Ifjúság
Szólj hozzá!
A jövő reménysége
Az MKPK Ifjúsági Bizottsága Tanácsadó Testületének üléséről
A megismerkedéstől a családalapításig
Előadások házasságra készülők számára
Elfogadom vagy követelem?
Programajánló
Árnyék mögött fény ragyog
Rejtvény
Piramisrejtvény
Wojtyla-kupa
Kultúra
A "portréfestő" Szent Lukács
Prohászka Ottokár hatása a katolikus irodalomra
Az Isten-kereső József Attila (12.)
"DOLGAIM ELŐL REJTEGETLEK"
Paletta
Fórum
A Stasi Ratzinger bíborosról
A szeretet gyógyító ereje
A Regina Pacis közösség ünnepe
A pápa "Münster oroszlánjáról" és a szinódusról
Boldog von Galen a keresztény bátorság példaképe
Könyvespolcra
Az élet gyöngyei
Mozaik
Misszió és útkeresés
Az árvíz vitte a könyveket is
Közel ötvenezer kötetet juttatnak el Erdélybe
Fából faragott balladák
Megjelent a Nagy Ferenc fafaragó művész munkásságát bemutató album
Dráma a fű között

 

Prohászka Ottokár hatása a katolikus irodalomra

Prohászka Ottokár (1858-1927) székesfehérvári püspök (1905-től) gazdag életművét több oldalról közelíthetjük meg: apologéta, szónok, világnézeti író, lelkivezető, szociális apostol, a II. vatikáni zsinatot fél évszázaddal megelőző egyházi reformátor... E szempontokat az egy évtizeddel ezelőtt létrehozott, Prohászka életművét feldolgozó kutatócsoporttal már igyekeztünk megvilágítani.


A püspök halálának másnapján Sík SándorGárdonyi, Ady, Prohászka című munkájában már megmutatta, hogy Prohászka (jóllehet csak egy verset írt) költő volt: élet- és szépségszeretete, misztikus lelke avatta költővé. Míg a Nyugat vezéregyénisége Ady volt, az Élet című katolikus folyóirat világnézeti inspirálója Prohászka. A lap főmunkatársát, a hatvanéves Prohászkát különszámmal köszöntötte az Élet. A főszerkesztő, Andor József azt fejtegette köszöntőjében, hogy Prohászka mennyit használt a katolikus lírának. A püspök nyilatkozatában túlzásnak tartotta a magasztaló megemlékezéseket, de annyit megjegyzett: "A katholikus írókat ismerem, munkáikat olvasom, figyelemmel kísérem őket, és mondhatom, hogy örömöm telik fejlődésükben. Nem egynek irodalomtörténeti értéke van."

Prohászka nagy hatással volt Gárdonyi Gézára, aki "napbaöltözött embernek" nevezte őt egyik köszöntésében, továbbá Áprily Lajosra, a "kálvinista tanárra", aki megérezte a "diadalmas világnézet" kisugárzását; Reményik Sándor evangélikus költőre, de mindenekelőtt a pap költőkre: Sík Sándor, Mécs László, Harsányi Lajos világszemléletére, szociális érzékenységükre. Illyés Gyula híres Mécs-kritikája kapcsán lekicsinyelte a székesfehérvári püspök hatását, szembeállítva őt a századelő francia konvertitáival: Illyés szerint a katolikus költőknek Prohászka nem lehetett vezére, mert minden olvasottsága ellenére amatőr, középszerű, türelmetlen, demagóg; "nem az a varázsló, aki vizet fakaszt a sziklából". Felületes ez a megjegyzés; gyanítom, Illyés igazában nem ismerte Prohászkát, legfeljebb beleolvasott írásaiba, és ellenfelei kritikájára figyelt.

De ha megkérdezzük magukat a katolikus költőket, elsősorban Sík Sándort, láthatjuk, milyen döntő hatást gyakorolt a püspök életükre, költészetükre. Sík első versei világosan "prohászkás" ihletésűek. Vallomásaiban is elmondta: Riedl Frigyes és Péterfy Jenő professzorai hatásánál is "döntőbb volt egész emberi és írói egyéniségemre Prohászka Ottokár püspök megismerése. Nemcsak a nagy író (egyes műveinek, legfőképpen megrendítő naplójának hatásával), nem is csak a páratlan szónok, hanem legelsősorban az egész ember mint jelenség lett számomra életem legdöntőbb belső élményévé a magamra eszmélés, a belső felszabadulás, az egyetemes kitágulás felé".

Mécs László első kötetei is - Prohászka ihletése alatt - szociális érzékenységről és kemény társadalomkritikáról tanúskodnak, amint ezt újabban Rónay László Mécsről írt könyvében kimutatta. Később Mécs azt hangsúlyozta, hogy az emberiséget nem a forradalmak, hanem a megélt Evangélium válthatja meg. "Hogy ez nem sikerült eddig, csak azon múlott, hogy az emberek nem állnak százszázalékosan az Evangélium alapján" (Mécs önvallomása az 1930-as Pásztortűzben.)

Kimutatható Prohászka hatása Harsányi Lajosra, Kocsis Lászlóra és a fiatal Puszta Sándorra. De befejezésül Reményik Sándort idézem: 1925-ben Prohászka egy korábbi levelére válaszolva írta: "Kora ifjúságomtól kezdve (milyen) mély és döntő hatást gyakoroltak Nagyméltóságod beszédei és írásai lelkületem és költészetem kialakulására. Nem vagyok távolról sem sziklaszilárd, pozitív hitű lélek, azonban vívódásokon és vergődéseken keresztül lelkem és költészetem valahogy mégis mindég az abszolútba, az Istenségbe igyekezett öntudatlanul, sőt néha akaratom ellenére is kapcsolódni." Reményik, aki Prohászka halálakor verset írt (Szószéken), még elmondja, hogy Prohászka és Ravasz László református püspök hatására szemléletében "valahogy, valahol egészen összeolvad katolicizmus és protestantizmus, és minden jót, szépet és igazat szolgáló irányzat".

Szabó Ferenc SJ

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu