 |
 |
 |
 |
2005.10.16
|
A "portréfestő"
Szent Lukács |
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
LITURGIA "Leborultak a trónon ülő előtt" Eucharisztikus lelkiség (10.) Az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregációnak az Eucharisztia Évére adott ajánlásaiban az év lelki programjai között említi az imádásban való elmélyülést. A Jelenések könyvéből tárja elénk a "Trónon Ülő" előtt leboruló teremtmények látomását, mint a földi imádók égi képeit. Ezután azonnal az imádó, imádkozó ember gesztusait kezdi elemezni.
Istent lélekben és igazságban kell imádni, azonban a liturgia hozzásegít, hogy ez az imádás ne maradjon teljesen elvont, szellemi, hanem a teljes ember, testével együtt be tudjon kapcsolódni. GuardiniÖrökmécse talán a legközismertebb írás a test gesztusainak rövid költészetéről. Ennek nyomán indul el a kongregációs dokumentum. A testtartás egyben a szív magatartása. Testünkkel kevésbé tudunk csalni, mint szavainkkal, illetve gesztusaink sokkal inkább visszahatnak ránk a szóbeli kifejezéseinknél. Ha erőt veszek magamon és előzékenyen lehajlok, hogy valakinek fölvegyek valamit a földről, a segítés szándéka mélyen helyet kap bennem, a test meghajlása igazi segítővé tesz engem, készen újabb jó mozdulatokra. Az álló ember az istengyermeki szabadságában figyel az igére, és kész rá, hogy induljon, megtegye, amire Isten szava indítja. Aki ül, abban megvan az a figyelem, amely Márta testvérét, Máriát jellemezte, aki Jézus lábaihoz kuporodva figyelhette mesterét. A térdelő ember magasságából áldozva ismeri el, hogy kicsiny az Úr előtt, sőt szeretne még kisebb lenni, mint atyjára figyelő gyermek, mint segítségre váró elesett ember. Az oltáriszentség előtti hódolatot is ez a térdelő, imádó gesztus fejezi ki a legmélyebben. Térdhajtásunkkal hitvallást teszünk arról, hogy Jézus, az Isten Fia az, aki a tabernákulumban, az úrmutatóban ott van közöttünk. A térdhajtás és térdelés nemcsak kifejezi, hanem erősíti, testünknek is sajátjává teszi ezt az imádást. Ki előtt hajtunk térdet? Az imádás mindig figyelmeztet bennünket, ne tegyünk semmi mást (pénzt, észt, hírnevet, stb.) leborulásunk, hódolatunk tárgyává, hanem hűségesen, tanulékony lélekkel hódoljunk az előtt, aki az egyház, a világ és az én életem egyetlen Ura, szabadulásom és boldogságom egyetlen záloga! Füzes Ádám
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||
