A Magyarok Nagyasszonyánál - Rómában

Nemzeti zarándoklat a jubiláló kápolnához

A római Szent Péter-bazilika apszisában, a Cathedra Petri-oltár előtti óriási területet mintegy ezer magyar zarándok töltötte meg. Az altemplomban található Magyarok Nagyasszonya-kápolna felszentelésének huszonötödik évfordulóján a szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatta be a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival.

A Rómába tartó számos zarándokcsoport egyikét Farkas Attila, az Országos Katolikus Egyházművészeti és Műemléki Tanács titkára, a város és a magyar kápolna kiváló ismerője vezette, aki negyed évszázada maga is jelen volt az ünnepélyes felszentelésen. (A kápolnáról szóló részletes történeti ismertetését múlt heti számunkban közöltük.) Tartalmas útközi elmélkedéseinek középpontjában Mária, a Magyarok Nagyasszonya, a Rózsafüzér királynője állt, akinek szemén és szívén keresztül láttatta az üdvtörténetet. A két napig tartó buszos utazás pihenőhelyein a szlovéniai Maribor székesegyházában, valamint a páduai Szent Antal-bazilika egyik kápolnájában bemutatott szentmisék fontos állomásai, lelki lépcsőfokai voltak a zarándoklatnak. A csoportok egy része pénteken napnyugtakor szeszélyes, esőre hajló időben, de kettős szivárvány látványától kísérve érkezett meg az Örök Városba. Az időjárás végül nem volt kegyes a zarándokokhoz, akik másnap az ellenőrző kapuk előtt, hosszú sorokban a Szent Péter tér kolonnádjai alatt állva várakoztak a bazilikába való bejutásra.

A Cathedra Petri-oltárnál fekete reverendás papnövendék terelgette az érkezőket az elfoglalható padokhoz. Elek László alig egy hónapja érkezett a városba, hogy megkezdje többéves tanulmányait a római egyházmegye - bőséges lelkipásztori tapasztalatszerzést is adó - szemináriumában, ahol mindössze ketten vannak magyarok.

A szentmisén Erdődy Gábor szentszéki nagykövet képviselte a diplomáciai testületeket. A pápa nem tudott részt venni a magyarok római ünnepén, ugyanis a városban október eleje óta tart a Püspöki Szinódus XI. rendes ülése. (S íme egy újabb jubileum: a szinódus éppen azon a napon, október 8-án ünnepelte alapításának negyvenedik évfordulóját.) A pápa magyar zarándokoknak szóló köszöntését és "szívből jövő apostoli áldását" Erdő Péter bíboros tolmácsolta a szentmise kezdetén. A főpásztor homíliájában idézte a kápolnát felszentelő II. János Pál pápa gondolatait: Szeretném hinni, hogy ez az értékes és máris annyira szeretett kápolna az ihlet cönákulumává fog válni a keresztények és a jóakaratú emberek számára, akik az egyesült Európa békéjének hathatós munkásai akarnak lenni. A bíboros kiemelte: a kápolna főfalát díszítő Boldogasszony-ábrázolás jelképezi, hogy népünk ősi kultúrájából hogyan jutott el a kereszténységhez, s hogyan találta meg sajátos azonosságát Krisztus egyházának nagy családjában. Erdő Péter arra biztatta a fiatalokat, a családokat: mondjanak igent a jövőre. Hálás szívvel, Mária anyai gondoskodásának reményével kapcsolódjanak be az üdvösség tervébe.

A Gomány Nóra vezette Miskolci Kántorképző Iskola kórusának színvonalas egyházzenei szolgálatát a szentmise végén egy "vendégművész", Sebestyén Márta szólója koronázta meg. Majd a pápai és a magyar himnusz elhangzása után a bíboros a magyar püspökök és a zarándokcsoportokat vezető lelkipásztorok kíséretében látogatta meg a kápolnát, ahol országunkat, népünket, családjainkat, szeretteinket ismételten a Szűzanya oltalmába ajánlotta.

Az egyik zarándok, Szerencsés Zsolt soroksári plébános sokszor járt Rómában. A magyar kápolna jelentőségét abban látja, hogy létezik egy olyan hely az egyház központjában, ahol mindenkor otthon érezhetjük magunkat. Ezekben a napokban, amikor a Vatikán környékén különösen sok magyar szó volt hallható, a jelenlévők ténylegesen megtapasztalhatták az "otthonosság" érzését.

A szertartást követően a sekrestye folyosóján tartott rögtönzött sajtótájékoztatón a bíboros arra hívta fel a figyelmet, milyen nagy jelentősége van annak, hogy a Magyarok Nagyasszonyát Rómában, a Szent Péter-bazilikában, méghozzá saját, nemzeti kápolnában ünnepelhetjük. Kialakításának alapgondolata az volt, hogy a világ különböző részéről érkező magyarok Szent Péter sírja közelében találkozhassanak. A kápolna így a hitben és szeretetben való összetartozás jelképe is lett nemzetünk számára.

Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a Magyarok Nagyasszonya római "otthona" nehezen tudja betölteni azt a feladatot, amelyre az alapítók szánták. Folyamatos őrzése nem megoldott, hétköznapokon csak reggel, rövid ideig látogatható. Az altemplomot s benne II. János Pál pápa sírját pedig olyan sok zarándok keresi fel, hogy a kápolnához való eljutás legtöbbször embert próbáló feladatot ró a magyar hívekre, különösen az idősebbekre. Kérdés tehát, hogy e kegyhely kiváló "földrajzi adottságain" és kétségtelen művészettörténeti jelentőségén túl mennyire lehet az összmagyarság igazi találkozóhelye, lelki bázisa. Ezt az ünnepi alkalmat érdemes volna kihasználni arra, hogy a "valódi birtokbavétel" megvalósulhasson...

Magyarok Nagyasszonya ünnepének délutánján a San Giovanni in Laterano-bazilikát német zarándoksereg foglalta el. A következő nap nagy eseményére, Clemens August Graf von Galen, "Münster oroszlánjának" boldoggá avatására készültek.

Vasárnap, a hagyományos úrangyala imádság alkalmával a Szentatya magyar nyelven köszöntötte a püspöki konferencia tagjait, valamint a kápolna felszentelésének évfordulójára Rómába érkezett magyar zarándokokat.

Szöveg és kép: Pallós Tamás

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu